Zsinórban 20. meccsét nyerte a Spurs!

A San Antonio Spurs most a harmadik negyedben tartott órát a kosárlabda nevezetű "tantárgyból" az Oklahoma Citynek, a vendégek nagy triójának 88(!) pontja is kevés volt az üdvösséghez

Az észak-amerikai profi kosárlabdaligában mára virradóra lejátszották a Nyugati Konferencia döntőjének második találkozóját is, melyen végig vezetve, meglehetősen simán lépte le az első kiemelt a másodikat. A San Antonio már 22 ponttal is vezetett a harmadik negyedben és egy kis kiengedés is belefért a Popovich-legénységnek, mely ezzel a diadallal továbbra is veretlen a rájátszásban (10 - 0), illetve az alapszakasz végétől számolva zsinórban 20.(!) mérkőzését nyerte, ami új NBA-rekord. Nézzük, mit érdemes még tudni a nyugati derbiről!

 

 

San Antonio Spurs (1.) - Oklahoma City Thunder (2.) 120 - 111

Az első negyedben rögtön gyengélkedni kezdett a sok dobást hibázó Thunder és villámgyorsan 10 pont fölé szökött a különbség. A végül 31 ponttal záró Durant hathatós segítségével némileg fölzárkóztak a vendégek, de inkább csak a különbség stabilizálására volt jó ebben a szakaszban a Brooks-legénység igyekezete, az átütőerő egyszerűen nem volt meg a másodikként rangsorolt fiatal alakulatnál.

A Spurs sokáig 60 százalék felett járt a mezőnydobásoknál, illetve külön a triplák értékesítése terén is, a szép labdajáratós támadásokra nem volt ellenszere az OKC-nek, ráadásul a harmadik etapban rá is tett egy lapáttal a 34-et szóró Parker vezette Spurs, 22 egységnyi differenciánál úgy tűnt, hogy eldőltek a lényegi kérdések. Ám az első meccshez képest sokkal hatékonyabban játszó James Harden (13 mezőnykísérlettel jutott el 30 pontig az évad legjobb hatodik embere!) és Russell Westbrook (27 pont, 7 lepattanó, 8 gólpassz, 0 eladott labda) még egy nagy rohamot vezényelt a vendégeknél, amivel egészen 6-ra feljött a Thunder, de észnél volt a San Antonio és simán lehozta a végjátékot is, különösebb izgalmak nélkül, ügyelve a 10 pont körüli differencia tartására.

Az összességében simán kapituláló Oklahoma City egyébként Tiago Splitter szándékos, taktikai jellegű faultolásával tudta csak kibillenteni a Spurst a már már bizarrnak tűnő mentális egyensúlyból, igaz a borzasztóan büntetőző brazil (32 százalék a playoffban...) 10-ből 5 kísérletét pontra váltotta, viszont később érezhetően ritmust vesztett támadásban az így is 120(!) egységig jutó SAS. Érdekesség, hogy legalább 110 dobott ponttal összesen második(!) vereségét könyvelhette el 39 ilyen jellegű győzelem mellett a Thunder, mióta az egykor Seattle városából elköltöző franchise Oklahoma Cityben székel.

A hazaiak játékát illetően érdemes kitérni arra, hogy a kispad (az egyébként nagyon soknak számító) 38 pontjával magához képest el is maradt az utóbbi periódus majd 50-es(!) átlagától, a nap legjobbja, Tony Parker 21-ből 16-os mezőnymutatója viszont egészen fenomenális volt. A kis franciát most messze sem tudta úgy megfogni a Thunder, mint ahogy azt Westbrook vezetésével tette az első derbin. A texasiaknál Danny Green (10 pont, 5 lepattanó) és Kawhi Leonard (18 pont, 10 lepattanó) is nagyot javult a legutóbbi ütközethez képest, ez is sokat nyomott a latba. 

A vendégek egyébként megint erőltették az alacsonyabb szerkezetet, azaz a small ballt, csak most Perkins helyett Ibakával a palánk alatt, s most képesek is voltak gyorsan változást elérni az eredményben, hiszen 22-ről 6-ra jöttek fel, de összességében ez is kevés, illetve késői roham volt.

A csapatok átteszik székhelyüket Oklahoma Citybe a következő két találkozóra, legközelebb két nap múlva küzd meg egymással a Főcsoport két top-kiemeltje. 

A Spurs legjobb dobói: T. Parker 34, Ginobili 20, Leonard 18

A Thunder legjobb dobói: Durant 31, Harden 30, Westbrook 27

A négy győzelemig tartó párharc állása: 2 - 0 a Spurs javára 

 

A nap hőse: Tony Parker, aki "megállíthatatlan üzemmódba" kapcsolt, s egy hátvéd számára űradatnak számító 21-ből 16-os mezőnymutatóval jutott el 34 pontig, illetve 8 gólpasszig.

A nap lúzere: Scott Brooks, aki ugyan javult a legutóbbi teljesítménye óta, de most is rengeteget számított a közte, illetve Gregg Popovich közötti differencia. Derek Fisher rossz ütemű játszatásától kezdve a nagyemberek nem megfelelő használatáig több dologban is extra előnyt adott az ellenfélnek.

 

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus