Payton a mai naptól Hall of Famer

Az 1990-es draft 1/2-es választásaként nemcsak a Seattle Supersonics legendája lett, de az egész ligáé is. Számos elismerése - zsinórban 9 All-Star gála (1994-2003, az 1999-es a lockout miatt elmarad), 9 első védőcsapatba választás, 2-szeres All-NBA első, 5-szörös második és 3-szoros harmadik csapattag - közül talán kiemelkedik, hogy 1995-96-ban őt választották a liga legjobb védőjének, ezzel ő az NBA történetének első és idáig egyetlen irányítója, aki megnyerte ezt a díjat. Két elvesztett döntő (1996 vs. Bulls, 2004 vs. Pistons) után 2006-ban a Miami Heattel felért a csúcsra, ezzel "a Kesztyű" karrierje gyakorlatilag teljes. Minden idők egyik legidegesítőbb ellenfele lehetett a pályán minden kortársa szerint, de a trash talk ugyanúgy a játéka részét képezte, mint a szerzett labdák, vagy a Shawn Kempnek adott alley-oop passzok.

A New York Knicks egykori sztárjáról, Bernard Kingről már valószínűleg kevesebben hallottak. Őt 1977-ben az 1/7-es pickkel draftolta a New Jersey Nets, és 24.2 pontos átlagával azonnal berobbant a ligába. Kitűnő scorer volt, ennek ellenére továbbcserélte őt a Nets 1979-ben a Jazzhez, ők 1980-ben a Warriorshoz, és bár 1982-ben már ott volt az All-Star gálán, és az All-NBA második csapatba is beválasztották, még azon a nyáron a New York Knicksbe került. Itt élte virágkorát - első három szezonjából kétszer az All-NBA első csapatába került év végén (1983-84, 1984-85), mindkétszer bekerült az All-Star gálára is, 1984-85-ben pedig 32.9 pontos átlagával ő lett a liga pontkirálya.

Sajnálatos módon egy sérülés kettétörte pályafutását, ugyanis az 1984-85-ös szezon végén ACL-szakadást szenvedett, ami akkoriban még akár a pályafutása végét is jelenthette egy sportolónak, nemhogy pár hónapnyi felépülési időszakot. Majdnem két évet hagyott ki, hogy aztán 1987 nyarán a Washington Bulletshez szerződjön. Itt töltött négy idénye is egészen kiválóan sikeredett, hiszen folyamatosan növelni tudott átlagán, nem is keveset. 1990-91-ben 28.2 pontos meccsenkénti termésével újra bekerült az All-NBA csapatba, ezúttal a harmadikba, és ebben az évben ott volt az All-Star gálán is. Ott fejezte be, ahol kezdett - 1992-93-ban a New Jersey Nets színeiben játszott még egy fél idényt, de térdsérülések miatt abbahagyta a Király.

Az egyetemi kosárlabdázás legendája, Rick Pitino is bekerült a Hall of Fame-be. Pitino többször megjárta az NBA-t is, kétszer vezetőedzőként, ám egyetemi karrierje egészen egyedülálló, és sokkal sikeresebb is volt. Ő az egyetlen, aki három különböző iskolát is az NCAA négyesdöntőjébe vezetett (Providence, Kentucky, Louisville), és az egyetlen, aki két iskolát is a bajnoki címhez segített (Kentucky 1996, Louisville 2013). Rajta kívül mindössze egy edző (Roy Williams: Kansas, North Carolina) volt képes arra, hogy két iskolát is legalább háromszor a Final Fourig vezessen (Kentucky: 1993, 1996, 1997; Louisville: 2005, 2012, 2013), és azt is csak hárman tudták megcsinálni rajta kívül, hogy négy különböző évtizedben legyenek ott csapatukkal a legjobb négy között (a North Carolina legendája, Dean Smith, a Duke egyetem ikonja, Mike Krzyzewski, és a Syracuse-t 37 esztendeje irányító Jim Boeheim).