Playoff-percek: Aranyat ér a veterán Varázsló

Pierce a Wizards kulcsembere - a Hawks alapjátékát megfogta a Washington - Randolph egyedül kevés - Conley nélkül tehetetlen a Memphis

 

Pierce most jobb volt kiscsatárként

Randy Wittmann nagy találmánya volt, hogy a veterán Paul Pierce-t sokszor erőcsatárként használta – a sebessége már megkopott, de egy poszttal nagyobb játékosok ellen még mindig hatékonyan tudott dolgozni. A Hawks elleni első meccsen ez nem így történt, hiszen amikor Paul Millsappel került szembe, egyetlen egyszer sem tudott betörni, 0/4 triplát vállalt és 1/5-ös mezőnymutatóval mindössze két pontot tudott szerezni. Ellenben abban a négy és fél percben, amíg az Atlanta talán legjobb védőjének számító Carroll fogta egy az egyben, addig tíz pontot rámolt be 4/6-os mezőnymutatóval és 2/3 triplával – végül 19 egységgel zárta a találkozót. Pierce az első körben is kulcsszerepet játszott a Wizards sikerében, és most is pontosan azt csinálta, amit kellett – bár védekezésben nem tudott sokat hozzátenni, rendkívül fontos láncszeme a fővárosi gárdának.

Nem működött az Atlanta alapjátéka

Alapesetben rengeteg pontot szerez a keleti első kiemelt a zárások mögül, amikor Teague vagy Schröder nyer egy ütemet és szabadon választhat dobógépet a sarokban, a palánk alatt vagy oldhatja meg ő maga. Ezt remekül védekezte le ezúttal a Washington, Teague 37 zárást kapott, de ezekből átlagosan csak 0,72 pontot profitált csapata – ezzel szemben Wall 37 kapott zárásából 1,23-at. Teague csupán 11%-kal dobott ezekből a helyzetekből, és Schröder sem váltotta meg a világot, minden második helyzetét kipasszolta oldalra. Itt az első feladat Mike Budenholzernek, finomhangolni a rendszert, mert a varázslók nem viccelnek…

Beal sérülése döntő lehet

A röntgen negatív lett, a dobóhátvéd játéka pedig kérdéses a második találkozóra ma hajnali sérülését követően – ha azon a mérkőzésen nem is, a harmadikon már óriási szüksége lesz rá csapatának. A fővárosiak legjobb periméter-védője egyben a gárda legjobb pontszerzője is volt a nyitómeccsen, és bár Otto Porter is bizonyított, nem ugyanaz a szint a két játékos – nagy kár lenne, ha egy ilyen szerencsétlen eset tenné tönkre a rendkívül érdekesnek tűnő Wizards-rájátszást…

Idegenben is otthon

Az alapszakasz végén nem szakadt meg a hazai pályáért a Washington, és igaza lett Randy Wittmannak – a fővárosi gárda mindkét meccsét nyerte Torontóban és rögtön nyitásképp elvette a Hawks pályaelőnyét is. Wallék a tavalyi év után idén is mindkét playoff-szériájukat idegenbeli győzelemmel kezdték, összesen 8-1-re állnak saját pályájuktól távol – eddig ellenállhatatlanok…

Randolph-nak ment, Gasolnak nem

Kinti tűzerő híján természetesen a két magasemberre próbált építeni a Memphis, az erőcsatárnak pedig ment is a játék – 9/15-ös mezőnymutatóval 20 pontot szórt be. Boguttal szemben 75%-kal, Ezelivel szemben 50%-kal, Draymond Greennel szemben pedig 60%-kal dobott, a festék szélén pedig ötször kapott labdát, amiből tíz pontot profitált csapata – úgy, hogy ő mindössze két kosarat szerzett, a többit leosztotta. Nem volt ilyen sikeres Gasol, ő tíz alkalommal került helyzetbe, de csak két pontot ért el, és ő a társait sem találta meg ilyen hatékonysággal, rajta jobban működött Boguték védekezése – amíg a periméterről nem jön segítség, ezt ezen a szinten valószínűleg tartani tudja majd hátul a GSW.

Elöl-hátul dominált a Splash Brothers

Mike Conley nélkül teljesen elveszett volt hátvédposzton a Memphis, a Calathes-Udrih irányítópáros nagyjából használhatatlannak bizonyult. Fejenként tíz-tíz zárást kaptak, de egyetlen dobást sem tudtak értékesíteni belőle, szinte kizárólag a záró játékosnak adták a labdákat, és a csapat 0,9 pont alatt átlagolt ezekből a helyzetekből – Curry-ék remekül zárták le az utat a betöréshez. A túloldalon is a GSW sztárduója érvényesült, Curry 22 zárásból 1,35 pontot szerzett csapatának és 83%-kal dobott, Thompson pedig nem hibázott dobást ilyen helyzetekből – Lee-ék képtelenek voltak tartani velük a lépést.

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus