Playoff-percek: brutális a Leonard-hatás

Pachulia megint keretezhet

Zaza Pachulia nagyon örült annak még a Jazz elleni széria harmadik meccsén, hogy több pontot dobot Klay Thompsonnál, ezen a közösségi médiában is jót viccelődött - most újra megteheti, hiszen ő lett csapata harmadik legjobb dobója 11 egységgel, míg Thompson megint megállt hatnál. A dobóhátvéd formája azért elmarad a várttól, az idei playoffban másodszor maradt tíz pont alatt és eddig csak kétszer jutott húsz fölé - 50% felett csak egyszer dobott a kilenc találkozó során és mióta nem a Portland az ellenfél, a triplái sem ülnek. Tőle ennél mindenképpen több kell a folytatásban, mert bár a Warriors csapatvédekezése ezúttal is összeállt a szörnyű kezdés után, illetve a Curry-Durant páros bevert 74 pontot, de legalább a hármasokat be kellene dobálnia neki is, hogy igazán hatékony és kiegyensúlyozott legyen ez a támadójáték. 

Visszatérve Pachuliára: lehet, hogy ebben a párharcban nagyobb szerepe lehet, nem festett rosszul a Spurs magasai ellen és kapott is 26 percet, holott a playoffban húsz felett még nem járt, sőt, ez az All-Star óta összesen négyszer fordult elő vele. Most 11 ponttal, 9 lepattanóval és három gólpasszal hálálta meg a lehetőséget, kifejezetten jól mozgott, igaz, nem emiatt került a középpontba...

Ilyen még nem volt

Tizenkilenc éve a Spurs vezetőedzője Gregg Popovich, ezalatt az alapszakaszban és a rájátszásban 1925 mérkőzést játszott a gárda, amelyből 609 alkalommal szenvedett vereséget. Viszont olyan most fordult elő először, hogy 25 pontos előnyből bukjon el a társaság - eddig 316-0 volt a mérlegük ilyen helyzetben, ez is jelzi, hogy mennyire egyedülálló, ami az Oracle-ben történt. A GSW húsz éve nem állt fel ilyen hátrányból, a konferencia-döntőben pedig tizenöt éve senki nem volt ilyenre képes - utoljára a Celtics nyert 26 pontos deficitből a Nets elleni harmadik meccsen 2002-ben. A Warriors mindössze a harmadik csapat az NBA rájátszás-történetében, amely legalább húsz ponttal volt lemaradva félidőben, mégis nyerni tudott - a legutóbbi ilyen viszont nem volt régen, emlékezhetünk az első körből a Cavsre, amely 25 pontos deficitet tüntetett el a Pacers ellen.

A Leonard-hatás

A Spurst két okból is nagyon megfogta legjobbjának elvesztése, hiszen egyrészt ő a gárda legjobb védője és támadásban is elsőszámú vezére, másrészt pedig mentálisan is komoly pofont jelentett a vendégeknek, hogy kidőlt - ez jól látszott Manu Ginobili mérkőzés után nyilatkozatán is. Leonarddal a pályán a Warriors mindössze 38%-kal dobott mezőnyből, amikor viszont nem volt a parketten, akkor 59%-kal és amikor megsérült, akkor ő volt a legjobb pontszerző, illetve a legjobb lepattanózó is mindkét (!) csapatot figyelembe véve. +21-es +/- mutatója is beszédes, mindenesetre vele a San Antonio akarata érvényesült, nélküle pedig teljesen összezuhant a csapat - a sérülése előtt 23 pontot vertek a Golden State-re, utána viszont 25-tel kikaptak másfél negyed alatt... Érdemes még kiemelni Kevin Durant játékát, akit Leonard nagyrészt fogott a mérkőzés során: a sérülés előtt 4/11-es mezőnymutatóval szerzett 14 pontot, utána pedig 7/10-zel kereken húszat, az ő megőrülése is nagyon kellett a hazai alakulatnak.

A számsornak még mindig nincs vége: Leonard nélkül 20-2-re nyerte a Warriors a leindításból szerzett pontok csatáját (vele 12-10 volt) és kiemelendő még a lepattanózás is: Leonarddal 24-19-re nyert a Spurs, a sérülése után viszont kikapott 24-13-ra, ez idő alatt kilenc támadót engedtek a texasiak úgy, hogy csak hét védőpattanót szereztek meg. Amíg játszott a kiscsatár, 7/15-öt dobtak a vendégek a triplavonalon túlról, a kiesése után 0/7-tel folytatták és Aldridge játékára is komoly hatással volt társa sérülése: az eset után 3/11-et dobott mezőnyből és eladott öt labdát.

Ezért kell Durant

Az idei playoffban ez volt a második húzósabb meccs a Golden State számára, amikor nem ment igazán a Splash Brothersnek (főleg Thompsonnak) és Durant éppen ezeken lépett fel - a Jazz elleni harmadik találkozón 38 pontot termelt, ezúttal 34-ig jutott négy kiosztott blokk mellett. Ugyan Curry a harmadik játékrészben begyújtotta a rakétákat, de a negyedik negyed elején Durant volt az, aki gyakorlatilag kiegyenlítette az összecsapást és ezek azok a teljesítmények, amelyek miatt nagyon kell a Golden State-nek - a "gyilkos ösztön" és ez az agresszivitás, amit ő képvisel. Persze azért az sem ártott, hogy Leonard már nem védekezett rajta...

Felébredt a Warriors?

A találkozó előtt azt a kérdést tettük fel, hogy vajon az, hogy a pihentebb, de a ritmusból kieső GSW mennyire tud felpörögni a nehéz szériákból érkező Spurs elleni első meccsre - a választ megkaptuk, semennyire. Sorozatos eladott labdák, rossz vállalások jellemezték Curryék játékát, az első negyedben sem a kétszeres MVP, sem Kevin Durant nem találta magát, de a többiek sem pörögtek fel igazán. Később aztán elöl-hátul feljebb kapcsoltak, majd Leonard sérülése után átrohantak ellenfelükön - amellett, hogy a Spurs nyilvánvalóan összeesett, ebben az időszakban már úgy harapott a hazai védekezés is, ahogy azt a playoff korábbi szakaszában láthattuk. A nagy kérdés az, hogy innentől megmarad-e ez a fordulatszám és ráéreztek arra, hogy ez ellen a Spurs ellen ilyen sebességgel és koncentrációval kell játszani, vagy elkényelmesednek az óriási győzelem és Leonard sérülése miatt - utóbbi esetben nagyon könnyen bajba kerülhetnek.