Playoff-percek: edzők és húzásaik előtérben

Repkednek a technikaik - Casey lépett, most Vogelnek kell - ezt honnan húzta elő Carlisle? - a Thundernél nem olvassák a Kezdő5.hu-t

Az edzők kezdenek felpörögni

Az első két játéknapon, amikor lejátszották a párharcok első meccseit, összesen három edző kapott technikait: Rick Carlisle (Dallas), Brad Stevens (Celtics) és Dave Joerger (Memphis). Ma hajnalban csak három meccset rendeztek, de már két technikai született: Rick Carlisle begyűjtött még egyet, mellette a houstoni J.B. Bickerstaff „esett át a tűzkeresztségen”. A Mavs mestere nem szokta visszafogni magát, tavaly a Rockets elleni párharc harmadik meccse után kapott 25 ezer dolláros büntetést a játékvezetők kritizálása miatt. A következő, negyedik meccs után jött az emlékezetes megmozdulása, amikor a sajtótájékoztatón a fizikális játékról és a játékvezetőkről kérdezték: https://www.youtube.com/watch?v=0IqBXDS3Ioc

Mi szóltunk…

Az első meccs után jeleztük a Playoff-percekben, hogy ne írjuk még le a Dallast, mert Rick Carlisle nagy rájátszás-mágus, és képes összekapni a fiait egy közel 40 pontos vereség után is. A Thunder ellen az ellenfelek általában arra mennek, hogy támadásban leszalámizzák a Westbrook-Durant duó mellől a többieket, és a Dallas is pontosan ezt csinálta: 55 mezőnykísérletet engedélyeztek a párosnak, a csapat többi tagja viszont alig 37 mezőnykísérletig jutott. A Mavericks megszállta a palánk környékét, így bár az Ibaka-Adams duó látszólag jól dobott, borzasztó keveset volt a kezükben a labda – mivel Westbrook és Durant is a periméteren érzi igazán jól magát, szépen lassan ki is tolódott oda az érdemi játékuk, és már vissza is a tért a fő probléma: nem volt mélységük. 32 triplakísérletük nem annyira sok, de a mindössze 7 találat jól jelzi, hogy nem erre készültek.

Láthatatlanul egyenlített a Mavs

A parádés palánk alatti védekezést úgy hozta össze a Dallas, hogy bár a kezdőbe visszakerült, Zaza Pachulia továbbra sem pihente ki az alapszakaszt, Dwight Powell sem találja a helyét, Mejri és Nowitzki pedig együtt szedtek le hét lepattanót - a német klasszis sem éppen a védőmunkájáról híres. Márpedig a győzelmet 100%-ban a védekezésnek tulajdoníthatjuk, elöl ugyanis egyedül Raymond Felton volt hatékony - Deron Williams az első negyed után, Wesley Matthews az első perctől kezdve eltűnt, Nowitzki pedig 19 dobásból hozta 17 pontját. Két mérkőzésből egyszer tudott egy valamit jól csinálni a texasi alakulat, de azt nagyon, ezzel pedig meg is lepte az OKC-t és elvette a pályaelőnyt - Dallasban sok minden történhet...

Dwane Casey kezdi összeszedni magát

A Toronto mesteréről mi is lehúztuk a keresztvizet, amiért túlságosan is bízott a hátvédduójában, és ez az első meccsbe került – a 2. összecsapáson figyelemreméltó előrelépést tett több taktikai húzásával. Egyrészt alaposan összekapta a csapatvédekezést, másrészt elkezdték tömni labdával a center Jonas Valanciunast (akit az egész alapszakaszban körülbelül arra használtak támadásban, hogy elzárásokat adjon), harmadrészt nem erőltette túl DeMar DeRozan játékát, aki megint borzalmas napot fogott ki (5/18 mezőny). Az eredmény: a Pacers támadójátékát sikerült teljesen megfojtani, Valanciunas 23 pontos, 15 pattanós, 2 blokkos extrát hozott, emellett teret engedett az első meccsen parádésan dobó cserehátvédnek, Cory Joseph-nek, aki ezúttal is 6/8-as mezőnnyel és 4/4 büntetővel tolta meg a csapat szekerét. Volt még egy negyedik jó húzása is, a Pacersnek nagyon kellemetlen matchupot jelentő Patrick Pattersont 31 percig játszatta: a kiscsatár-erőcsatár 14 pontot szerzett úgy, hogy mindössze egyetlen rontott dobása volt. Amikor Patterson pályán volt, +21-gyel volt jobb a Raptors.

A palánk alatt valamit váltania kell a Pacersnek

Az első találkozón is szabadon ficánkolhatott a festékben Jonas Valanciunas, és a második találkozón sem tudták tartani a litván magasembert Frank Vogel tanítványai - nagyrészt ennek köszönhetik vereségüket. Ian Mahinmi hátsérüléssel bajlódik, Lavoy Allen teljesen súlytalan, egyedül Myles Turner tűnt jónak, ő viszont nagyon hamar begyűjtötte a faultokat. Előkerülhet még Jordan Hill, aki ezúttal csak három percet kapott, vagy Turnerben kell bízni, hogy a kettő-kettők végén ott tud maradni Valanciunasszal. Opció lehet még egy gyorsabb, alacsonyabb szerkezet, ahol Paul George főleg négyest játszik, de kérdés, hogy ezt bevállalja-e Vogel - minél gyorsabb a játék, annál több esélye és helye van az eddig szenvedő DeRozannak. Márpedig ha ő is elkapja a fonalat...

Csak egy gyengeséget javított a Rockets

A houstoniak az első meccsen mindössze 78 pontra voltak képesek a Warriors ellen, ezen mindenképp javítaniuk kellett, ha kicsit is meg akarják szorítani a címvédőt. A második mérkőzésre össze is kapta magát Harden, 15 büntetőt harcolt ki (ez épp 15-tel több, mint két nappal korábban…), ugyanakkor a hármasokkal továbbra is gondok vannak: a két nehéztüzér, Harden és Ariza összesen 2/13-mal célzott a triplán túlról, főleg előbbi 1/8-a nem fér bele. Az látszott, hogy a Szakállon kívül más nem nagyon tudja kintről bontogatni a védelmet, és ebben azért szépen lassan el is lehet fáradni. Hiába javultak több mutatóban is, összességében továbbra sincs egy másik játékos, aki huzamosabb ideig fel tudna lépni Harden helyére vagy mellé. A GSW Curry nélkül is végig megtartotta a kezdeményezést: a 2. perc végén átvették a vezetést, és utána már nem is adták vissza, a Houstonnak kellett szaladnia az eredmény után – védekezésben ugyanis megint súlytalanok voltak, az hasonlóan gyenge volt, mint az első meccsen.

Mindenki pótolható

Bár Draymond Green azt nyilatkozta a nyitómeccs után, hogy a liga legjobb játékosának kiesése nagy érvágás lenne, azért nagyon nem estek kétségbe Oaklandben. Bár a védekezésük nem indult pöccre (ebben nyilván benne volt az is, hogy még egyszer a Houston sem játszik annyira gyengén támadásban, mint az első összecsapáson), támadásban nem érződött Curry hiánya. Shaun Livingston persze nem játszott annyira látványosan, de így is 7/9-cel dobott és kiosztott 6 gólpasszt, Klay Thompson nagyon agresszíven támadta a gyűrűt (16 büntető) és 5 assziszt nála is akadt, míg Green 8-ig jutott. Összesen 27 gólpasszt szortírozták szét maguk között, egyedül talán a hármasok nem ültek (8/23), itt elkelt volna a segítség Iguodala (4 tripla) és Thompson (3) mellé – viszont 34 faultot és 38 szabaddobást harcoltak ki, ismét bizonyítva, hogy nem csak egyetlen játékuk van.

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus