Playoff-percek: elpusztította mumusát a Hawks

Dominique Wilkins is szeretett volna részese lenni a Boston-verésnek - elfogyott a végére a Celtics - fontos láncszem került a helyére

Legyőzték a mumust

Amikor 1958-ban a Bob Pettit vezette St. Louis Hawks legyőzte a regnáló bajnok Boston Celticset a nagydöntőben, kevesen sejthették, hogy két gyökeresen eltérő úton indul el a két franchise. A Boston ezt követően nyert zsinórban 8 bajnoki címet, és jelenleg is ők a rekordbajnokok, a Hawks viszont azóta nem nyert bajnokságot, átesett egy Atlantába költözésen, és 1970 után tavaly járt újra egyáltalán főcsoportdöntőben. A két csapat az elmúlt 48 évben kilencszer találkozott a rájátszásban, a Hawksnak nem termett babér – ráadásul Bostonban az utolsó 10 meccsüket elvesztették. Utoljára 1988-ban tudtak itt meccset nyerni a második körben, Dominique Wilkins akkoriban volt a csúcson, az összecsapást pedig még a régi Boston Gardenben rendezték. Jeff Teague, aki 2012-ben egyszer már átélhetett egy kiesést a Celtics ellen, is ezt emelte ki: „nagyon jó érzés, hogy végre-valahára le tudtuk őket győzni”, a klublegenda Wilkins tweetje pedig mindent elmond arról, milyen lelki tehertől szabadult meg a franchise: "bárcsak beöltözhettem volna az utolsó 30 másodpercre, csak hogy elmondhassam: legyőztem a Bostont!".

Ez már helyenként a tavalyi Atlanta volt

A Hawks egy évvel ezelőtt csodálatos szezont futott, idén viszont volt szenvedés bőven: nem igazán találták a játékukat, ennek következtében pedig az extra passzjáték és kinti dobások sem igazán működtek. Most viszont 38 mezőnygóljukra 26 gólpassz jutott, 50 százalék felett dobtak mezőnyből – még a triplák nem ültek úgy, mint tavaly (8/24), viszont a palánk alatti védekezésük ismét reteszként működött. A 2. meccsen 15, most 12 blokkot osztottak ki, ez jó szolgálatot tehet majd a Cavs ellen. Most szusszanhatnak is egy kicsit, mert legközelebb kedd hajnalban van jelenésük a clevelandi Quicken Loans Arena-ban.

Egy nagyon fontos puzzle-t megtaláltak Bostonban

Annak ellenére, hogy az egyik alapember, Avery Bradley szinte azonnal kidőlt, a Boston bizonyította, hogy nem ijednek meg a nagyobb feladatoktól – ez különösen igaz volt Isaiah Thomas-re. A mindössze 175 centis irányító az elmúlt években „megjárta Tolnát-Baranyát”, de sem a Kingsnél, sem a Sunsnál nem bízták rá hosszú távon a csapat irányítását. A 2014-15-ös évadban Phoenixben a cserepadról érkezett, majd Bostonban is ugyanez volt a helyzet februári cseréjét követően. Tavaly nyáron kapta meg a karmesteri pálcát, és már az alapszakaszban is bizonyította, hogy jó vezér: 22.2 pontot és 6.2 gólpasszt hozott össze, és bár a dobásain még van mit csiszolni, teljesen megérdemelten lett életében először All-Star.

A Pizza Guy becenévre hallgató Thomas a rájátszásban is remekelt, volt 42 pontos győztes meccse, még háromszor jutott 20 pont fölé – utoljára sérült bokával 25 pontot és 10 gólpasszt tett a közösbe. A játékmester a következő két szezonban összesen (!) fog keresni 13 millió dollár körül, ami 90 milliós sapkánál egészen extra lehetőségeket teremt körülötte a csapat további erősítésére. Nem rossz ez egy olyan játékostól, aki „Mr. Irrelevant”, vagyis a draft utolsó (60.) helyén húzták ki 2011-ben.

Elfogyott a végére a Celtics

Összességében abszolút megérdemelten jutott tovább az Atlanta (egy négy győzelemig tartó párharcot megnyerni persze sosem érdemtelen), hiszen a Celtics igazából csak egy törést tudott okozni, amellyel szorossá tette a szériát. A harmadik találkozón az alacsony szerkezettel annyira megfogták Thomasék a Hawkst, hogy a következő összecsapáson sem találta igazán az ellenszert Budenholzer csapata, ez párosult egy hosszabbításos hazai sikerrel, illetve Thomas már említett hatalmas meccsével. Az utolsó két meccsen viszont már elfogyott az erő, sem elöl, sem hátul nem tudták azt a játékot hozni, amit korábban, így csak megnehezíteni tudták Millsapék dolgát.

Jöhet a visszavágó

Tavaly óriási csatát vártunk a Cavs és a Hawks párharcától, ám végül mindkét oldalon sorozatban jöttek a sérülések, melyből LeBron James csapata jött ki győztesen és tükörsimán jutott be a nagydöntőbe. Idén az Atlanta jóval gyengébben teljesített az alapszakaszban, viszont úgy fest, hogy most jó formában van, és ami fontos, mindkét csapatnál egészséges mindenki. Ha nem is számít esélyesnek a gárda, némi playoff-rutint már összeszedett, valószínűleg szorosabb sorozatot láthatunk majd, mint egy évvel ezelőtt.

 

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus