Playoff-percek: ha védekezni kell, akkor azzal nyer a GSW

Plumlee még messze van Greentől

A Trail Blazers egyértelműen a GSW mintáját követi a csapat felépítésében, náluk Draymond Green megfelelője Mason Plumlee – a párharc második meccsén megint Green volt az „igazi”, a portlandi magasember csak időnként nőtt fel a feladathoz. Különösen a végjátékban volt szembetűnő Plumlee indiszponáltsága, Festus Ezeli és Draymond Green is visszanyomta 1-1 betörés utáni dobáskísérletét, egyszer pedig fontos pillanatban amatőr támadóhibát vétett.

Ezeli bizonyított

Az első meccsen és úgy összességében az utóbbi időben is kiszorult az aktív rotációból a Warriors centere, Speights remek formában van, és Anderson Varejao is használható, ennyi magasember pedig egyszerűen nem kell ebbe a rendszerbe. Ezúttal azonban döntő szerepe volt csapata sikerében: a negyedik negyed elején gyorsan berámolt hat pontot, remek zárásokat adott és tökéletesen védte a gyűrűt, így Steve Kerr fent is tartotta, amíg csak bírta levegővel. Bár most is csak 13 percet kapott, a bajnok egyik legfontosabb játékosának bizonyult.

Lillard sem segített a végén

A Blazers vezére három negyeden keresztül extra volt támadásban, sorra dobta a hármasokat, osztogatta a gólpasszokat, és hátvédtársa, McCollum is fel-felnőtt mellé. A negyedik negyedben azonban elképesztően jól védekezett a Warriors, Lillardnak gyakorlatilag elfogytak az üres célpontjai, így McCollummal és Plumlee-val felváltva egyéni akciókból kellett (volna) megoldania a támadásokat. Ez nála is gyorsan átcsapott erőlködésbe, innentől kezdve gyakorlatilag biztos volt, hogy a Blazers elveszti a meccset.

A bírók picit átestek a ló túloldalára

Valószínűleg egy villám-kiképzésen eshettek át a játékvezetők, hogy vállalják fel a döntéseket, mert az utolsó 5-6 percben sokat használták a sípjaikat – talán túl sokat is: a Warriors ellen fújtak le két mozgóblokkot és egy Ezeli-Plumlee lepattanóért folytatott párharcot. A szabálytalanságok ténye természetesen vitathatatlan, de a playoffban ezeket nem szokás már lefújni. Ugyanakkor dicsérjük is őket: ebben az 5-6 percben a Plumlee elleni blokkoknál és a támadószabálytalanságánál is jól döntöttek, összességében nagy hibákat ekkor nem vétettek.

A Warriors felvette a kesztyűt

Három negyedig kereste a Blazers játékának ellenszerét a címvédő, de végül megtalálta: védekezésben nőttek ellenfelük fölé. Kilenc blokkjuk volt ugyan összességében, de inkább a komfortzónákból való kiszorításokkal és a betörés-kiosztás játék levédésével sikerült operálniuk a 4. negyedben. Azt azért jegyezzük meg, hogy a kilenc blokkból kettő a most kevesebb ideig pályán tartható Andrew Bogut nevéhez fűződik, aki így már 65-nél jár a Warriors színeiben a playoffban – mindössze négy év kellett neki, hogy övé legyen ez a franchise-rekord…

Kyle Lowry is érzi

Ismét egy borzasztó playoff-meccsen van túl a Toronto irányítója, 3/13-mal célzott mezőnyből, ebből 1/7-tel a triplavonal mögül – az egyetlen beakadt hármasa az utolsó másodperces kétségbeesett kísérlet volt az egyenlítésre. Ami szép, az szép, ezen kívül viszont használhatatlan volt – a kötelező interjúk után Lowry vissza is tért a teljesen üres csarnokba, és helyi idő szerint hajnali 1 óráig csak dobott, dobott és dobott…

Ez eddig Valanciunas diadalmenete

A litván centert egész alapszakaszban nagyon keveset foglalkoztatták támadásban, a Torontóban töltött évek során átlagosan 8-9 mezőnykísérlete volt meccsenként, holott kiváló csuklója van (alapszakasz-átlagai: 55.6% mezőnyből, 77.4% a büntetővonalról, 60.6% TS). Már nagyon fiatalon bizonyította, hogy első-második opcióként is lehet rá építeni: nyert U16-os és U18-as Eb-t, valamint U19-es világbajnokságot is, mindhárom tornán ő volt az MVP – a két utolsó felnőtt Eb-n pedig ezüstérmeket gyűjtött be Litvánia színeiben. A még mindig szemtelenül fiatal (két nap múlva, május 6-án lesz 24 éves) magasember számára az idei rájátszás jelentheti az igazi áttörést, a mai mesterműve (24 pont, 10/16 mezőnyből, 4/4 büntető, 14 pattanó, 3-3 blokk és gólpassz, 2 szerzett és mindössze egy eladott labda) nem az első volt már az elmúlt két hétben. A mai mutatói értékét növeli, hogy Hassan Whiteside ellen „követte el” – finom kis csata alakul ott a palánkok közelében…

Ez még sokat nem jelent

A Toronto eddigi tíz playoff-párharcából kilencszer (!) elveszítette az első mérkőzést, ebből ráadásul öt hazai pályán született - túl nagy jelentősége tehát egyelőre nincs a Heat sikerének. Annyi viszont mindenképpen, hogy a második találkozón már óriási nyomás lesz a Raptorson, hiszen legalább egy hazai meccset hozniuk kell, ha nem akarnak simán kiesni...

A hosszú párharc nem a Miami mellett szól

A hétmecces első kör sem szolgálta a több veteránt felvonultató Heat érdekeit, most egy kőkemény hosszabbításos derbit nyert meg a floridai alakulat - ha így folytatják, hamar előjönnek a gondok. Wade és Whiteside térde is megsérült, igaz, mindketten azt mondták, hogy rendben lesznek, nagy tétben nem fogadnánk arra, hogy nem fogják ezt érezni a párharc folytatásában. Ráadásul rotálni sem igazán tud Erik Spoelstra, a kezdőkön felül csak Josh Richardson és Justise Winslow, tehát két újonc kapott nyolc (!) percnél több játékidőt...

Dragic nagyon kell a Heatnek

A szlovén irányító a Charlotte elleni hetedik meccsen játszott először igazán jól, ezt a formáját pedig át tudta menteni a Toronto ellen is. 26 pontjával csapata legeredményesebb játékosa volt, folyamatosan bontotta a védelmet, berámolt 3/4 triplát és nagyon hatékony volt védekezésben is - az övé volt a legjobb +/- mutató is a Heatnél. Az ő lassítása kulcskérdés lesz a Raptors számára a továbbiakban, hiszen amikor neki megy a játék, általában az történik a pályán, amit a Miami akar...