Playoff-percek: nem bírja lábbal és tüdővel a Wizards

Másodszor is elfáradt a Washington - Thomas gyönyörű és tragikus estéje - rotáció-harc a GSW és a Jazz között - hova nyúlhat Snyder Haywardon kívül? - van még tartalék a Warriorsban. 

Smartra és Rozierre egyelőre nincs válasz

A Wizards hiába kezdte megint parádésan a meccset, amikor bejöttek a bostoni kisemberek, és elöl-hátul felpörgették a tempót, azt megint nem tudta lereagálni a Washington. Próbálkoztak ők is rotálással, de egyrészt Brandon Jennings nagyon messze van a jó formától, Bogdanovic-ban pedig időnként van pár nagy kosár, de ő soha nem a sebességéről volt híres. Lehet, hogy lassan a cseh Satoransky-hoz, vagy Trey Burke-höz kell nyúlnia Scott Brooksnak, ezzel mindössze az a gond, hogy Satoransky eddig két percet játszott a playoffban, Burke egyet sem – nem arról van tehát szó, hogy egy rotációjátékosnak több percet adnak, mint például a Toronto Norman Powell esetében.

Sürgősen kell a megoldás, mert Wall ennél többet már egyszerűen nem tud vállalni, Bradley Beal pedig egyelőre ugyanúgy szenved a Boston ellen, mint tette a Hawks ellen. A Boston perimétere egyszerűen túl gyors és túl jól variálható, a Wizards már másodjára fogy el - több embert kell bedobniuk, hogy végig tartani tudják a tempót. Persze lehet azt mondani, hogy Isaiah Thomas nem fog 53 pontot dobni minden meccsen, csak az a baj ezzel az érveléssel, hogy egyrészt helyette megteszi más, másrészt a Boston a pörgős védekezéshez is hozzányúlhat, amiből egyébként még nem is mutatott sokat ebben a párharcban.

Tetten érhető a washingtoni fáradtság

John Wall 19 pontos első negyeddel kezdett a második meccsen, a hosszabbításban viszont már a teljes csapat is csak öt egységet tudott felpakolni a táblára - ebben az öt percben 2/9-et hajított a gárda két eladott labda mellett. A mostani 43-29-es vezetés előtt legutóbb 16-0-ról torpant meg a Wizards és a rendes játékidő utolsó perceiben rendre jöttek a rövid tempódobások - a gyűrűig már sokkal ritkábban jutottak el, de nem volt meg a lábuk a pontos dobáshoz sem, ezt Wall és Beal győztesnek szánt dupláinál is láttuk. Emellett engedtek két kulcsfontosságú támadópattanót, az egyikből kipontozódott Marcin Gortat, ami szintén nagy érvágás volt számukra. Itt jegyezzük meg, hogy az első három negyed során amit Wall dobott el, vagy amit az ő kiosztásából dobtak el, az 56,8%-kal beesett, minden más helyzetből csak 38,5%-kal dolgoztak - csakhogy a meccs végére a a 47 percet elöl-hátul (32 mezőnykísérlet, 13 gólpassz, 3-3 labdaszerzés és blokk) erőn felül robotoló Wall is elfáradt, itt ért véget a történet. Ez egyébként az irányító védekezésén is látszott, a negyedik negyedben Thomas főleg róla dobta azt a húsz pontot...

Isaiah Thomas gyönyörű és egyben tragikus estéje

2000 óta összesen két alkalommal dobtak 53 pontnál többet a playoffban, Allen Iverson 2001-ben 54-et, 2003-ban 55-öt hintett, az aktív játékosok közül mindössze hárman dobtak legalább 50 pontot: Russell Westbrook (51 pont, 2017), Dirk Nowitzki (50, 2006) és Vince Carter (50, 2001). Vagyis jelenleg a legjobb aktív játékos ebben a műfajban Thomas. A Celtics történetében eddig hárman érték el az 50 pontos határt, John Havliceket (54) ugyan nem előzte meg az irányító, de Ray Allent (51) és Sam Jonest (51) igen. A negyedik negyedben 20, a hosszabbításban kilenc pontot szórt be – ez a nap egyébként másképp is fontos volt a számára, mivel ma lett volna 23 éves a húga, Chyna…

Óriási rotáció-csata folyt a GSW-Jazz első meccsén

A hazaiak és a vendégek is mind a 13 aktív játékosukat bevetették, így kerülhet idén először pályára a rájátszásban Matt Barnes, a másik oldalon pedig Trey Lyles és Joel Bolomboy. Nagyon úgy tűnt, hogy a hazai edzői stáb szeretné formába hozni a teljes keretet, ez egyébként logikus is – mindkét csapat nagyon mély, és nagyon sok variálási lehetősége van, ekkor pedig nem árt, ha mindenkivel számolhat is a mester. Apropó, edző: Mike Brown megint jól helyettesítette Steve Kerrt, jól reagálta le Curry sérülését, és a formába hozás is jól sikerült, hiszen például David West 7 gólpasszal zárt, a veterán erőcsatár óriásit játszott, de a húzóemberek mellett Pachulia, Livingston, Iguodala és Clark is jól mozgott. Kis túlzással úgy rotált Brown, mint az alapszakaszban, Green 34, Durant és Thompson 31 prcet volt fent.

Quin Snyder már inkább kényszerűségből rakosgatta fel az új bábukat a táblára, mert a Clippers ellen kiválóan operáló, kétfejű támadójáték ma nem működött: Gordon Hayward és Joe Johnson is szenvedett, ráadásul az ilyenkor új opcióként használható Ingles és George Hill is elveszett a GSW ellen. Rodney Hood és a fakezűként elkönyvelt Dante Exum produkált szép dolgokat támadásban, ugyanakkor érdemes megnézni Derrick Favors számait: ha sokat dob, akkor jól mozgott a Jazz és megtalálták neki az üres helyzeteket – ha keveset dob, akkor nem. Ma öt mezőnykísérletből dobott 4 pontot, hátul pedig teljesen hatástalan volt, bár azt hozzá kell tenni, hogy hátsérülés hátráltatja. Bár Rudy Gobert számai jónak tűnnek, összességében a Warriors szétszedte a Jazz eddigi mélységi játékát: Johnson nem tudott hatékonyan pozíciózni, Gobert és Favors erre nem igazán alkalmas, Boris Diaw-t pedig kiválóan tolták ki a palánk közeléből. A Jazz a mélységi játék problémáit gyorsabb játékkal próbálta kompenzálni, ami egyébként működött is – az a nagy kérdés, hogy működhet-e ez a taktika hosszabb ideig, mert a rohanásban „elég jó” a Warriors, és jelen pillanatban sincs ezzel gondjuk, 29 pontot tettek a táblára leindításból. És az sem elhanyagolható, hogy a GSW egy hetet pihenhetett…

Hayward ellen megvan a Warriors

Azt sejthettük, hogy Gordon Haywardnak nem lesz könnyű párharca a GSW ellen, hiszen rá jó védő lehet Durant, Green, Thompson vagy Iguodala is, folyamatosan tudják rajta forgatni a liga elit védőit. Ezt támasztotta alá az is, hogy az előző két szezon során 31,6%-kal dobott Iguodaláék ellen, gyengébben, mint bárki más ellen és a 8,6-os PER-érték is elég gyötrelmes - ezt tudta hozni ebben az időszakban a Warriors ellen, míg mindenki más ellen húsz felett járt. Ez folytatódott a hajnali találkozón is, hiszen Hayward a Jazz fő támadófegyvereként 4/15-öt dobott mezőnyből és 12 pontot szenvedett össze, nem ültek a hármasai, nem tudott eljutni a büntetővonalra és sokszor kergették erőlködésbe, rossz vállalásokba. Nagy kérdés, hogy van-e erre megoldás a részéről, vagy a Jazznek máshova kell nyúlni támadásban - de ha utóbbi, akkor vajon mik a lehetőségek? Maradt ennyi Joe Johnsonban?

Maradt még tartalék

Ugyan különösebb erőlködés nélkül hozta az első meccset a Warriors, azért tud még javulni ez a csapat, ha úgy hozza a sors. Kevin Durant egyelőre nagyjából három szép kosáron kívül nem játszott igazán jól és ez volt a helyzet a Portland elleni negyedik meccsen is kérdés hogy a helyét nem találja még, vagy nem teljesen egészséges. Összességében a 7/29 hármas sem az, ami kapcsán az jut eszünkbe, hogy milyen jó is ez a GSW, igaz, a Jazz védekezése most sokkal inkább befelé terelte Curryéket, akik viszont ezt rendre megoldották Gobert-rel szemben. Az igazi "splash-re" és egy "megvaduló" Durantre nem volt szükség egyelőre...

 

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus