Playoff-percek: nem csak a small-ball a megoldás

Mason Plumlee Kevin Garnett nyomdokain

A Portland TrailBlazers magasembere az első játékos Kevin Garnett és 2004 óta, aki egy PO-meccset legalább 20 lepattanóval és legalább 8 gólpasszal zár (ő 21/9-et produkált 6 pont mellett). Ez az a párhuzam, ami még talán a Portland drukkereinek is kellemes meglepetés - még akkor is, ha csak egy meccsre szól. Ráadásul ha már írtuk korábban, hogy a Blazers az egyik olyan csapat, amelyik próbálja másolni a GSW-t, egy meccsre megtalálták a saját Draymond Greenjüket...

Így tervezte a Portland

A harmadik meccsen minden úgy működött a Blazersnél, ahogy Terry Stotts megálmodta korábban - két hátvédje folyamatosan megbontotta a Clippers védekezését, Plumlee tépte a lepattanókat, adta az elzárásokat és védte a gyűrűt, Mo Harkless pedig eredményesen gyötörte Blake Griffint. A kispadról jöhetett volna több segítség, és Aminuban ott maradt néhány tripla, de ez az a játék, amelyre építhet a gárda a továbbiakban és amivel nyugati ötödikként jutottak el a playoffig...

A közös edző segített

Kevin Durant Justin Andersonon elkövetett Flagrant-2-esnek minősített szabálytalansága szolgáltatott beszédtémát a Dallas-Oklahoma párharc 4. meccse után – arról már beszámoltunk, hogy Durant személyesen kért elnézést a Dallas újoncától, amiért nemes egyszerűséggel hátulról fejbe csapta. A gyors megbékélésben szerepe volt Stu Vetternek is, aki a marylandi Montrose Christian School edzője, és jelen volt az összecsapáson – mindkét spíler ebben a középiskolában végzett, és ő volt a trénerük. Érdekesség, de ebben a középiskolában több más NBA-játékos is pallérozódott, többek között a litván Linas Kleiza, a venezuelai Greivis Vasquez, illetve Terrence Ross is. 

Westbrook bombaformában

Az OKC sztárja a Detroit legendája, Isiah Thomas nyomdokaiba lépett - 1985 és Zeke óta ő az első játékos, aki egymás utáni találkozókon tud a PO-ban legalább 25 pontot és legalább 15 gólpasszt szerezni meccsenként. Westbrook egyelőre tarthatatlan, bár ez sem az alapszakasza után, sem a Mavs irányító-felhozatalát látva nem meglepő: az első meccsen 24 pontot és 11 gólpasszt, a másodikon 19 pontot, 14 pattanót és 6 gólpasszt, a harmadikon 26 pontot és 16 gólpasszt, ma hajnalban pedig 25 pontot és 15 gólpasszt jegyzett.

A statisztika nem hazudik

Eddig egyszer volt hatással a Dallas a Thunder elleni párharcra, a 2. meccsen tudták bevinni az erdőbe Westbrookékat, azonban ha ránézünk a számokra, nagyon nem lepődünk meg a 3-1-es álláson. Különösen a dobáson látszik, hogy a Mavericksnek nem sikerült csapatszinten lelassítania az OKC-t: mezőnymutatóban közel azonos szintet hoznak, mint az alapszakaszban (47.6 kontra 46.8), büntetőkben is stabilak (78.2 és 77.4), a triplázásuk viszont javult (34.9 és 37.3). Ezzel szemben a Dallas számai romlottak a mezőnyben (44.4 és 42.8), és nagyot zuhantak büntetőben (77.4 és 66.0), valamint triplamutatóban is (34.4 és 28.0). A texasiak a pontátlag drasztikus visszaesése (102.3 és 91.2) mellett kategóriát romlottak lepattanózásban (43.1 és 35.2), miközben ellenfelük gyakorlatilag hozza az alapszakaszban teljesített, kicsivel 110 pont és 48 pattanó feletti számait. 

Nincs igazi vezér a Torontóban

Kyle Lowry és DeMar DeRozan már kezdett mutatni életjeleket a 2-3. összecsapáson, azonban ma megint teljesen eltűntek. Sajnos cseréjük, az eddig remeklő Cory Joseph is gyenge napot fogott ki, innentől kezdve mit sem számított Jonas Valanciunas újabb brutális dobóstatisztikája (6/7 mezőny, 4/4 büntető). DeMarre Carroll 4 hárompontosa szép, illetve Norman Powell 10 pontja is előremutató lehet, de összességében ők alkalmatlanok arra, hogy meccseket nyerjenek – ezért „tartják” a hátvédeket. Különösen éles a kontraszt, ha megnézzük, hogy a túloldalon Paul George 4 meccsen 105 pontot rámolt be (a Raptorsnál Lowry vezet 62-vel!), 26.3 pontot átlagol, ami közel 10-zel több annál, mint amit az alapszakaszban a kanadaiak ellen hozott. Bár ma Myles Turner nem villogott támadásban, az újonc magasember összességében egymaga 12 blokknál jár ebben a sorozatban – a teljes Toronto szerelt 17-szer a levegőben…

Vogel tologatta a potmétereket

Olyan érzésünk lehetett az Indiana mai teljesítményét látva, mintha Frank Vogel vezetőedző egy keverőpult mögött állva próbálta volna hangolni csapatát. Egy kicsit visszavett George-ból, egy kicsit visszavett Ellisből, maximumra állította Mahinmit és jelentősen megemelte George Hill potméterét - sőt, Ty Lawsont is "bekapcsolta" egy időre. Myles Turner beállítása is telitalált volt gyenge dobóformája ellenére is, mert a csapat egyértelműen jobban működött vele - Vogel ezek alapján DJ-nek sem utolsó...

Nem csak a small-ball a megoldás

Tegnap Brad Stevens húzása jött be nagyon, emlékezhetünk, hogy extrém alacsony szerkezettel állt fel a Hawks ellen a Celtics – ma viszont két másik szakvezető éppen az ellenkezőjét csinálta: magasított, és mindkettőnek be is jött a váltás. A Hornets vezetőedzője, Steve Clifford némileg kényszerűségből, Nicolas Batum súlyos bokasérülése miatt tett be új embert, azonban nem a perimétert erősítette meg, hanem a 213 centis Frank Kaminsky-t állította csatasorba. Clifford a meccs után elmondta, hogy a klubtulajdonos Michael Jordan és a segédedző Patrick Ewing is azt javasolta neki, hogy Kaminsky-t játszassa a palánk közelében, és az általában jó kedélyű vezetőedző viccesen azt is hozzátette: ha két Hall of Famer kéri erre, akkor nincs választása, ezt kell tennie...

A változtatás fényesen bevált, a Jefferson-Kaminsky páros kiváló volt, utóbbi nagy részt vállalt a meccs megnyerésében, az eddig small-ball 4-est játszó, légüres térben kosarazó Marvin Williams pedig kiscsatárként parádézott (12 pont, 14 pattanó). A másik húzás Frank Vogel nevéhez kötődik, aki a fentebb már említett Myles Turnert tette a kezdőötösbe – érdekesség, hogy két kifejezetten jó kezű, képzett magasemberről beszélünk, akik egyébként újoncok…

14 éves átok tört meg

2002. május 9-én David Wesley és Baron Davis vezetésével nyert utoljára a Charlotte PO-mérkőzést, akkor a New Jersey Nets elleni, 4-1-re elveszített második körös párharcban diadalmaskodtak 115-97-re. Azóta összesen kétszer jártak a rájátszásban, de 2010-ben az Orlando Magic, két éve pedig mostani ellenfelük, a Miami Heat söpörte ki őket az első körben.