Playoff-percek: szilárdabb tornyok az OKC-nél

Mentálisan más a Thunder

A korábbi években, rájátszásokban rendszeresen láthattuk, hogy az igazán clutch helyzetekben komoly csapatok ellen becsődöl az OKC játéka - többször Westbrook miatt, de sokszor egyszerűen kevés volt a gárda fejben. Ez a rájátszás eddig másról szól: a Dallas elleni túlpörgés sem volt megszokott, hiszen a kelleténél jóval agresszívebbek voltak Duranték, de a Spurs ellen már egyértelműen látszik, hogy mentálisan érettebb a társaság. Az első meccs kiütése után a másodikra azonnal összeszedték magukat, és rendkívül koncentrált, kontrollált játékkal egyenlítettek, amikor újra fordított a San Antonio, akkor ismét képesek voltak visszatérni a jó útra, és egyelőre hozzák a szoros végjátékokat - lehet, hogy most jött el az Oklahoma City ideje?

Nem működik a Spurs

Bár inkább fordítva vártuk a párharc előtt, egyelőre a Thunder védekezése fojtja meg a San Antonio játékát. A texasiaknál az első meccsen működött jól a terv, a másodikon már csak Aldridge volt extra, azóta azonban ő is eltűnt, és előtérbe került Kawhi Leonard, valamint Tony Parker - azonban stabilan ők sem képesek dominálni, ezt mutatja az is, hogy már negyedszer maradtak száz pont alatt. Ez nem lenne akkora baj, de közben védekezésben közel sem olyan félelmetesek, mint azt várhattuk: ugyan nem dobja szét őket az OKC, de a Durant-Westbrook páros hozza, amit kell, és eddig csak akkor tudta megfogni ellenfelét Popovich csapata, amikor Westbrook túlpörgött és sorozatosan rosszul döntött. Tény és való, hogy korábban lehetett erre alapozni, de könnyen előfordulhat, hogy a hatodik meccsen Good Russ fut ki a pályára, és akkor...

A palánk alatt parádés az OKC

Az első meccs borzalma után a Thunder magasemberei is hozzák azt, ami kell a továbbjutáshoz. A második találkozón 48-37-re, a harmadikon (amikor kikaptak) 42-37-re, a negyediken 40-34-re, az ötödiken pedig 54-36-ra nyerték meg a lepattanózást, rendszeresen szereznek kulcsfontosságú pontokat támadópattanókból, Adams eddig minden meccsen szedett minimum tíz lecsorgót, de Enes Kanter is nagyon fontos játékokat hajt végre. Érdekes, hogy a két center egyre többet van fent együtt a pályán (és szorítja ki Serge Ibakát, aki hét, illetve pontot szerzett az első két meccsen), ez a súly, az ő zárásaik, védekezésük és lepattanóik pedig aranyat érnek az OKC-nek - holott éppen a Spurs kerete van tele klasszis magasemberrel... Azonban Aldridge egyre inkább csak szenved Adamsék ellen, Tim Duncannél már az is nagy szó, hogy ma hajnalban kosarat szerzett, és David West vagy éppen Boris Diaw sem tud fordítani a dolgok menetén - ott kap ki a San Antonio, ahol papíron a legerősebb.

Visszavonulás előtt a Spurs veteránjai?

Amilyen frissen és hasznosan játszott az alapszakasz nagy részében Manu Ginobili, annyira nincs hatása erre a szériára. 6,8 pontot átlagol, a tíz egységet csak egyetlen egyszer érte el eddig, támadásban nem tud lendületet hozni, és védekezésben is sokszor komoly hátrány - rendszeresen dobálja magát, amellyel eddig sok hasznot nem hozott csapatának. Tim Duncanen most először látszik a negyven év (és a 250 playoff-meccs, ennyit csak Derek Fisher játszott, 261-et), eddig 28%-kal dob 3,4 pontot, sem lepattanózásban, sem védekezésben nem tudja azt nyújtani, amit elvárnak tőle - le is csökkentek a játékpercei húszra. Bármi is lesz az OKC elleni párharc vagy az egész rájátszás vége, jó esély van rá, hogy mindketten szögre akasztják a cipőt...

Durant és Westbrook hamarosan Lakers-szendvicsben

Az OKC duója 33. olyan mérkőzésén van túl, amin mindketten legalább 25 pontot szereztek, ezzel felléptek az örökranglista 2. helyére Kobe Bryant és Shaquille O’Neal mellé. Jó eséllyel még idén meglehet az előzés, és akkor már csak a legendás Jerry West-Elgin Baylor páros van hátra, akik 50 ilyen meccset teljesítettek. A végső sikereket tekintve Duranték egyelőre az utóbbiakhoz vannak sokkal közelebb: 1962 és 1970 között hét nagydöntőben járt a korabeli szupertandem vezette Lakers, és egyet sem nyert meg.

A történelem a Thunder mellett van

Amióta Kawhi Leonard a csapatnál van (2011/12), minden évben akadt a rájátszásban úgynevezett desperate game a Spursnél – azaz olyan meccs, amikor az ő „nyakukon volt a kés”, vagyis győzniük kellett az életben maradáshoz, illetve a továbbjutáshoz-bajnoki címhez. Akármennyire is tele van rutinos klasszissal a San Antonio, ezt a nyomást egyáltalán nem viselik jól. 2015-ben a Clippers legyőzte őket a hetedik meccsen rögtön az első körben, 2013-ban a nagydöntő 7. meccsét vesztették el (az emlékezetes Ray Allen-triplás hatodik mérkőzés elbukása után), 2012-ben pedig éppen a Thunder ellen kaptak ki a főcsoportdöntő 6. összecsapásán – az egyedüli kivétel a bajnoki címmel zárult 2014-es playoff volt, akkor az első körben legyőzték a Dallas Maverickset a hetedik mérkőzésen. Egy gondolat erejéig még térjünk vissza a 2012-es esetre – akkor szintén 2-2 volt az állás, de az ötödik meccset San Antonióban meg tudta nyerni az OKC, majd otthon behúzta a hatodikat is...