55 éves Charles Barkley

55. születésnapját ünnepli a liga történetének egyik legegyedibb figurája, az 1992/93-as MVP és a TNT jelenlegi szakkommentátora, Charles Barkley.

 

Barkley pályafutásáról tavaly is írtunk már:

A két méternél is alacsonyabb játékos egy teljesen újfajta stílust honosított meg azzal, hogy magassága ellenére minden idők egyik legjobb négyese és lepattanózója lett, ráadásul súlyát és kinézetét meghazudtolóan gyors és dinamikus tudott lenni a parketten. 6'6-os magassággal ő nyert először lepattanókirály címet 1986/87-ben, amikor 14.6 lepattanót sikerült összekaparnia találkozónként (később is csak Dennis Rodman tudott ilyen magassággal ilyen címet begyűjteni, de Barkley-t sokszor alacsonyabbnak mérték ennél).

A Philadelphia 76ers a méltán híres 1984-es drafton 1/5-ösként választotta ki az Auburn egyetem kiválóságát úgy, hogy 1983-ban még bajnokságot nyertek (a San Diego Clipperstől 1978-ban, World B. Free-ért megkapott draftjoggal választották ki). A gárda tele volt legendákkal, akik azonban pályafutásuk vége felé közeledtek már: Moses Malone, Julius Erving, Maurice Cheeks mind idősödő sztárok voltak már ekkor. Emellett a vezetőség több óriási baklövést is elkövetett 1986-ban: Moses Malone-t és az 1/1-es draftjogot (szintén a Clipperstől, Kobe Bryant édesapjáért szerezték) szinte a semmiért cserélték el. Ennek következtében már a PO-ba is nehezen jutottak be többször is, így ott túl sok csapatsiker nem érte.

Philly-ben nyolc szezon is elég volt ahhoz, hogy a franchise legendái között emlegessék, gyakorlatilag minden fontos statisztikai adatban a gárda történetének négy legjobb játékosa között van (kivéve a gólpasszokat, ahol nyolcadik). 1992 nyarán a Phoenix Sunshoz cserélték Jeff Hornacekért, Tim Perryért és Andrew Langért. Phoenixben még komplettebb kosaras lett (alapszakasz MVP lett 1992/93-ban - erről az idényéről beszámoltunk kicsit részletesebben is korábban), de előbb a Bulls ütötte el őket a döntőben 1993-ban, majd két fájó vereség érkezett a későbbi bajnok Houston Rocketstől: előbb 2-0-ról, majd 3-1-ről bukták el a párharcokat Hakeem Olajuwonék ellen 1994-ben és 1995-ben.

Ezek után rossz ütemben került legyőzőjéhez - Chucky Brownért, Mark Bryantért, Sam Cassellért és Robert Horryért cserélték el egy második körös pickkel együtt -, a Rocketsben már nagyon sok sérüléssel bajlódott és a csapat is elmaradt a korábbi szintjétől. 1990/2000-ben súlyos sérülést szenvedett, ennek az idénynek a végén vissza is vonult.

11-szer volt All-star csapattag 1987-től kezdődően 1997-ig bezárólag. Sokoldalúságát mutatja, hogy mindössze a negyedik NBA játékos volt, aki elérte a 20000 pontot, a 10000 pattanót és a 4000 gólpasszt is, és Wilt Chamberlain után a második, aki 23000 pontot, 12000 pattanót és 4000 gólpasszt is össze tudott szedni karrierje alatt. Folyamatos mismatchet jelentett mindenki számára, mert magasságbeli hátrányát agresszív játékkal és állandó pörgéssel kompenzálta, az alacsonyabbakat erővel, a magasabbakat pedig gyorsasággal verte meg.

Minden különcsége ellenére - vagy talán épp ezért - a korszak egyik legszórakoztatóbb játékosa volt, aki folyamatos botrányai, verekedései és eltiltásai mellett is óriási szurkolóbázissal rendelkezett, mert minden meccsen széttépett bárkit, aki közé és a győzelem közé állt. Jelenleg a TNT-nél szakkommentátor és az NBA-t körülvevő média egyik fő figurája - bár leginkább már nagyotmondásaival kerül a középpontba, szeret mindig a trendeknek ellent mondani, bármilyen kevés logika is van az épp adott mondandójában. Sokat játékospályafutása óta nem komolyodott, de ezért is kedvelik annyian. Isten éltesse sokáig 55. születésnapja alkalmából!

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus