Az NBA utolsó mohikánja is visszavonult

Működése ellentmondásos, mint minden játékvezetőnek - tény, hogy bírói fénykora egybeesik David Stern "országlásával", és a playoffok végső szakaszában, különösen a 2002-es Lakers-Kings nyugati főcsoportdöntőben nyújtott teljesítményével máig megosztja a közvéleményt. 

Bavetta 1975-ben került be az NBA bírói keretébe, a New York olasz közösségéből származó bíró kilenc évig folyamatosan ostromolta a kapukat, mire bekerülhetett - gyenge fizikuma miatt rendre kiesett a rostán. Pedig testvére, Joe Bavetta akkor már ismert játékvezető volt, az ABA-ben fújt. Amikor végül bekerült a keretbe, hosszú időbe tellett, hogy odaérjen az elitbe: a 80-as évek közepéig kifejezetten gyenge bírónak számított. 

A nyolcvanas évek közepén lett vezetőbíró, vagyis az 1-1 meccsen pályára kerülő játékvezetők (először kettő, majd három) közül ő bírálhatta felül társai ítéleteit. Mindezt annak köszönhette, hogy egy nagyon kemény tréningprogramot csinált végig, ennek köszönhetően sokkal inkább akcióközelben tudott lenni, így ítéletei is pontosabbá váltak. Neve akkor lett országosan ismert, amikor egy Celtics-76ers tévés meccsen társa eltörte a lábát egy vétlen ütközésnél, és Bavetta egyedül vezette le a mérkőzés hátralévő részét. Ez volt az a legendás ütközet, amelyen Larry Bird és Julius Erving verekedett össze...

Bavetta legjobb éveiben, 1990 és 2000 között a liga egyik legtöbbet foglalkoztatott bírójaként fontos playoff-meccsek és nagydöntők állandó résztvevője volt - ez a 2000-s években már nem volt törvényszerű, de így is ott volt a szezonok végjátékaiban. 2006-ban döntötte meg a ligarekordot alapszakasz-meccsek számában (2135), végül idén 2635-nál állt meg a számláló. Emellett 270 playoff-összecsapáson (ebből 27 nagydöntős meccs) vezetett, és arról vált ismertté, hogy soha egyetlen mérkőzést sem mulasztott, amelyre kijelölték. Bavetta többször elmondta, hogy a hosszú pályafutásának titka, hogy 5 pár zoknit húz, ami miatt a lábai bírják az iramot, illetve minden egyes nap legalább 5 mérföldet fut, ami fizikailag és szellemileg is karban tartja. Soha nem volt ijedős, 2006-ban egy Knicks-Nuggets meccsen kirobbant verekedésben mind a 10 pályán lévő játékost lezavarta.

A 70-es évek végén volt egy incidense egyik társával, Earl Strommal, aki egy 76ers-Nets meccs után felpofozta - Bavetta egy utolsó másodpercben befújt faulttal a 76erst juttatta győzelemhez. Ennél fajsúlyosabb volt a 2002-es nyugati döntő hatodik meccse, ahol Bavetta mellett az egyik játékvezető Mike Donaghy volt - ő később azt vallotta a könyvében, hogy a "Lakersnek kellett nyernie" a meccsen, hogy hétmeccses legyen a széria. Az ügyben később az FBI is nyomozott, és bár nem találtak semmit, az eset komoly árnyékot vetett Bavetta pályafutására. Ráadásul a kiváló szakíró, Bill Simmons 2002-ben az eset hatására összeszedte az előző négy év hét legrosszabbul vezetett meccsét, amelyen az volt a tét, hogy egy kisebb piacú franchise csapata egy nagyobbat győz-e le, illetve a nagyobb előnybe kerül-e. Mind a hét összecsapáson Dick Bavetta volt a vezetőbíró - nem zörög a haraszt?