Jordan és Magic június 3-ája

Napra pontosan 22 évvel ezelőtt kezdődött az 1992-es nagydöntő, amelynek első meccsén Michael Jordan tovább építette legendáját. Erre, illetve a 8 esztendővel korábban lejátszott Boston Celtics - Los Angeles Lakers párharc harmadik mérkőzésére tekintünk vissza, amelyen Magic Johnson írta be magát a történelemkönyvekbe - sokadjára.

A címvédő Chicago Bulls találkozott az 1992-es NBA döntőben a két évvel korábban a Detroit Pistons ellen elvérző, Clyde Drexler vezette Portland TrailBlazers ellen. Az első összecsapás rögtön klasszikussá vált Michael Jordannek köszönhetően, hiszen máig fennálló rájátszás-rekordot állított fel - ő dobta a legtöbb pontot egy félidő alatt a PO-ok történetében. Minden idők legnagyobbja az első két negyedben 35 pontig jutott - végül 39-cel zárt -, csapata pedig az első negyedet leszámítva könnyedén nyert 122-89 arányban.

A mérkőzés nemcsak a 35 pontos rekordról, hanem Jordan 6, első félidőben dobott triplájáról is híres marad, amely akkor szintén PO-csúcsnak számított egy félidő alatt - ezt azóta Ray Allen 1-gyel megdöntötte a 2010-es Celtics-Lakers fináléban. Az utolsó értékesített trojka után következett a liga egyik legemlékezetesebb pillanata - kinézett oldalra és megvonta a vállát, "ez van, srácok, ma minden bemegy" alapon. A csak Jordanre koncentráló összefoglaló után a teljes mérkőzést is megtekinthetitek:

Mint ismeretes, a Bulls megnyerte ezt a bajnoki címet is - a Portland hosszabbításban elhozta a második meccset Chicagóból, ám a harmadikon azonnal visszavette a pályaelőnyét a Chicago, és mivel a hatodik összecsapást is be tudták húzni idegenben, így 4-2 arányban diadalmaskodtak. A Bulls aranykorszakának ez még csak az első felében történt, a Blazers azonban azóta sem jutott be még a döntőbe sem.

 

Nyolc esztendővel korábban az 1984-es nagydöntő már a harmadik meccsnél járt - a korszak két kiemelkedő együttese, a Boston Celtics és a Los Angeles Lakers csapatai vívták sokadik csatájukat egymással. Érdekesség, hogy Larry Bird és Magic Johnson draftolása óta viszont csak először találkoztak a felek, hiszen a Lakers kétszer verte a Philadelphia Sixerst a döntőben (1980, 1982), egyszer kikapott tőlük, pont az előző évben (1983), a Boston pedig a Houston Rocketset verte (1981).

A Celticsnél volt a pályaelőny alapvetően, de a június 3-ai ütközetre úgy érkeztek már a felek, hogy az aranysárga-liláknál volt az előny - az első meccset rögtön elcsenték Bostonból. A harmadik összecsapás az előbb tárgyalt Bulls-Blazershez hasonlóan egy negyedig volt szoros, végül 137-104-re győzött a Los Angeles-i együttes, amelynek egyik ikonja, Magic Johnson 21 gólpasszal segítette a társakat, ez a mai napig a legtöbb, amit egy játékos egy döntőbeli mérkőzésen jegyzett.

Bár ezt a csatát a Lakers megnyerte, a háborút elvesztették, miután a negyedik mérkőzésen a Celtics hosszabbítás után nyert, ezzel visszavette pályaelőnyét, majd hét mérkőzésen diadalmaskodott - a következő évben visszavágtak Pat Riley-ék, és 1987-ben is ők nyertek. Most a teljes harmadik összecsapást tekinthetitek meg, jó szórakozást!

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus