Vince Carter 50-ese és Dr. J híres ziccere

14 évvel ezelőtt a Philadelphia Sixers és a Toronto Raptors a 2000-es évek első felének egyik legemlékezetesebb párharcát vívták. A 2001-es rájátszás második körében találkozott a két gárda. Az első összecsapáson rögtön elvette a Philly pályaelőnyét a Toronto, majd a második meccsen, 2000. május 9-én Allen Iverson 54 pontjával nyert a Sixers. A harmadik összecsapáson, május 11-én válaszolt Vince Carter:

Carter 50 pontot dobott, 19/29-es mezőny, 9/13-as tripla, valamint 3/3-as büntetőmutatóval - emellett kiosztott 7 gólpasszt, 4 blokkot és leszedett 6 lepattanót is. 8 első félidőben dobott hármasa mind a mai napig rekord a rájátszásban az egy félidő alatt értékesített triplák számát tekintve, a 9 pedig holtversenyben a legtöbb trojka, amit egy PO-meccsen bárki is dobott, a zsinórban értékesített 8 hármas pedig szintén máig fennálló csúcs.

102-78-ra, simán nyert a Raptors, de 2-1 után a Philly visszavette pályaelőnyét a negyedik meccsen, majd a párharc klasszikussá. A hetedik meccs előtt Carter még elment a North Carolinára átvenni személyesen a diplomáját, ami a mérkőzésen elszenvedett minimális, 88-87-es vereség, és Carter utolsó kihagyott dobása után nagyon sokaknak szúrta a szemét. A Sixers ment tovább a következő körbe és később a nagydöntőbe is bejutottak, ahol a Los Angeles Lakers verte őket 4-1-re.

 

Jóval korábban, 35 évvel ezelőtt dobta Julius Erving, azaz Dr. J minden idők egyik leghíresebb ziccerét a Los Angeles Lakers elleni nagydöntő negyedik meccsén. A Sixers a második összecsapáson még elvette az aranysárga-lilák pályaelőnyét, ám a Lakers visszavette azt a harmadik találkozón. Az ezt követő napon rendezték a negyedik meccset, ahol Erving újfent varázsolt egyet:

Ezt az ütközetet végül a Philly nyerte 105-102 arányban, de a következő két meccsen az újonc Magic Johnson vezette Los Angeles-iek diadalmaskodtak, így ők lettek a bajnokok.

 

Szintén ma emlékezünk a néhai Jack Twymanre, aki pontosan 81 évvel ezelőtt született és majdnem napra pontosan három éve hunyt el leukémiában. Twyman a Rochester Royals 8. húzása volt az 1955-ös drafton, és teljes, 11 éves profi karrierjét a franchise-nál töltötte - két év után Cincinattibe költözött a csapat. A többnyire kiscsatárként használt kosaras ötödik szezonjában, azaz 1959/60-ban a liga történetének első játékosa volt Wilt Chamberlainnel együtt, aki 30 pont fölött átlagolt egy teljes idényen keresztül (31.2) - ebben az évben 59 pontos karriercsúcsot is dobott.

Ebben az évben és két évvel később is az All-NBA második ötösébe választották. 1957-től 1963-ig hat All-Star gálán vett részt - csak az 1961-esen nem volt ott -, és 1983-ban a Hírességek Csarnokának is tagja lett. Mégis mindenki arra emlékezik majd vele kapcsolatban, hogy a tragikus sorsú Maurice Stokes legjobb barátjaként gondját viselte lebénult társának, többek között jótékonysági meccseket szervezett, hogy Stokes kórházi költségeit állni tudják.

Stokes az NBA egyik legnagyobb csillaga volt, legalábbis annak indult - 1955/56-ban ő lett az év újonca és mindhárom ligában töltött idényében bekerült az All-Star gálára. Ebben a három szezonban senki nem szedett le több pattanót, mint ő, és egyedül Bob Cousy osztott ki több gólpasszt nála. Az 1957/58-as idény utolsó alapszakasz meccsén azonban beverte a fejét, pár napra rá, egy Detroit Pistons elleni PO meccs után pedig elájult a repülőúton. Kómába esett, megbénult, agyvérzése is volt és maradandó agykárosodást szenvedett. 1970-ben, szívrohamban halt meg, addig azonban Twyman gondozta.

Két éve az NBA megalapította a Twyman-Stokes Az Év Csapattársa díjat - az első nyertes Chauncey Billups lett. Isten nyugosztalja!