Visszajátszásban Reggie Miller
Hiába van holtszezon, nem akármilyen napok ezek az egyetemes kosárlabdát és annak történelmét tekintve. Azok után, hogy tegnap egy jelenkori nagyság ünnepelte a születésnapját, ma a közelmúlt egyik legnagyobb ászát, a mindenkori végjátékhőst, Reggie Millert köszönhetjük, mivel ma lett 46 esztendős. Az Indiana Pacers legendája egészen kivételes figurája volt a ligának, a hozzá kapcsolódó legemlékezetesebb momentumokat pedig lehetetlen megunni.
A triplák királya egészen a tavalyi szezonig tartotta az első helyét az alapszakaszban legtöbb hárompontost értékesítők listáján, csupán Ray Allen előzte meg őt ebben a kategóriában, de az a 2 560 távoli dobás, amit elsüllyesztett 18 profi éve alatt, lenyűgöző. Ennyi szezon alatt talán méltatlanul kevésnek tűnhet az 5 all-star szereplés, pedig Reggie igazi közönség kedvenc volt nem csak Indianapolis-ban, de szerte a világon. Persze erről lehet, hogy New Yorkban másként vélekednek...
Visszaugorva a kezdetekhez, Millernek az élete is nehezen kezdődött, nem hogy a karrierje. Születésekor lábai eldeformálódtak, éveken keresztül kellett bizonyos segédeszközöket hordania, használnia annak érdekében, hogy idővel helyrejöjjön a probléma. A kis Reggie hozzáerősödött a testéhez és szépen lassan sportolni kezdett. A kaliforniai Riverside-ból az UCLA egyetemre került, ahol négy évet is lehúzott, le is diplomázott. A sportoló családból származó hátvéd a negyedik szezonjára lett igazán nagy játékos NCAA-szinten, számos rekordot döntött meg abban az esztendőben, a Louisville címvédő gárdája ellen 33 pontot szórt csak a második félidőben, összesen 42 egységig jutott, a Bruins pedig diadalmaskodott.Az UCLA históriájának második legtöbb pontját szerezte Abdul-Jabbar után.
Baseball játékos bátyja és amerikai női kosaras legenda nővére mellett bizony sokat kellett küzdenie azért, hogy előre tudjon törni a háttérből. Cheryl Miller, az 1984-es női olimpiai bajnok Team USA kulcsembere rengeteget egy-egyezett a legifjabb Millerrel és rendszerint alaposan el is verte őt. Reggie be is vallotta, hogy kissé furcsa dobótechnikája és magas ívű dobásai éppen az akkor még magasabb lánytestvér ellen lettek kifejlesztve. Ez a mozdulat később nagyon sokat hozott a vékonydongájú hátvédnek, akit a remek, 22 pont feletti egyetemi szezonja után 1987-ben a 11. helyen választott ki az Indiana Pacers. Érdemes tudni, hogy a gárda szurkolói akkor még mérhetetlenül csalódottak voltak, hogy Donnie Walsh, a Pacers akkori elnöke nem a helyi Steve Alfordot (kit?) vitte el a választási jogával, nemtetszésüknek hangot is adtak...
Miller viszont türelmesen várt a nagy lehetőségre, kezdetben csak csereként jött, majd '92-ben már a gárda első számú pontszerzési opciója lett. Ezen esztendő novemberében felállította karriercsúcsát, 57 pontot szórt a Charlotte Hornets otthonában, ez a teljesítmény akkor az egész szezon egyéni legjobbja volt, a Pacers-nél mindmáig megdönthetetlen klubrekordnak számít.
Ezt követően jöttek a New York Knicks ellen elkövetett "merényletei". Az 1994-es rájátszásban a döntőbe kerülésért játszottak a Nagy Alma kedvenceivel, az állás 2 - 2 volt, a negyedik negyedre pedig 13 pontos fórral fordulhatott a hazai Knicks. A New York-i gárda leghíresebb szurkolója, a rendező Spike Lee viszont a létező legrosszabbkor hergelte fel hősünket, aki 25(!)-öt szórt a záró etapban, csapat pedig hozta a derbit. Összesen 39 egységig jutott, az Indiana viszont 3 - 2-es előnyről is elbukta a párarcot:
Ám egy esztendővel később újfent nagyot alkotott! Abban az idényben már a playoff második körében összekerült a Pacers és a Knicks, az első mérkőzésen teljesen vert helyzetben pedig újra előbújt 'Killer Miller'. Nem egész 9(!) szekundum alatt megnyert egy olyan derbit, ahol 6 ponttal égett a csapata. Triplát dobott, labdát szerzett, triplát dobott, majd büntetőket harcolt ki és értékesített. A folytatásban kiderült, hogy mennyire fontos volt az a siker, 4 - 3-as összesítéssel lépett tovább az Indiana, viszont a döntőbe megint nem sikerült bejönni, az Orlando Magic állta Millerék útját.
1998-ban neki és a Larry Bird trenírozta alakulatnak is nagyon nagy pechje volt. Valószínűleg minden idők legjobb Indianája állt össze akkor, de erről Michael Jordan és a Bulls nem akart tudomást venni. Egy fantasztikus, hétmeccses Főcsoport-döntőben elvérzett a Pacers, pedig Miller ebben a párharcban is megmutatta, hogy akár MJ-vel is képes felvenni a harcot - főleg, ami a nagy dobásokat illeti.
A Pacers éveken keresztül küzdött a dicsőségért, de mindig csupán 1-2 kör jutott nekik a PO-ban, míg nem elérkezett az 1999 - 2000-es szezon. Ugyan bajnokságot ekkor sem tudtak nyerni, de legalább a fináléba bejutottak Reggie-ék. A második körben megint kivégezte a New Yorkot a hatodik meccsen (17 pont a negyedik negyedben), majd a Főcsoport-döntőben és a döntőben is remekelt, ám a Lakers csapatként jobbnak bizonyult náluk. A már ekkor sem éppen fiatal trash talk király viszont nem akarta feladni és még 5 éven át űzte a sikert.
Öt alkalommal volt a liga legprecízebb büntetőzője, 1996-ban olimpiát nyert, számos nagy dobást hajtott végre, de legnagyobb célját, az NBA bajnoki aranygűrűt nem sikerül elérnie. 18 éven keresztül szolgálta a Pacerst, visszavonulása után két esztendővel esélye nyílhatott volna a visszatérésre és a győzelemre a Boston Celtics tagjaként, de pár tréning után nem választotta ezt az utat, inkább megmaradt az az ember, aki volt: Indiana hőse.