A légiós is volt egyetemista - Ronald Moore

Sorozatunk következő állomásán Székesfehérvárra látogatunk, ahol Ronald Moore egyetemi pályafutását vesézzük ki…

Ronald Moore, 1988. július 14-én született Philadelphiában. Igazi kosaras családból származik, hisz a nagybátyja Jimmy Baker anno nem kevés szezont húzott le az ABA-s Kentucky Colonialsnál, testvére Chuck Moore a Vanderbilt egyetem elvégzése után jelenleg is kosarasként tengeti mindennapjait, míg unokatestvérét John Salmonst nem hiszem, hogy sok NBA rajongónak kellene bemutatni, hisz a Sacramento, a Philadelphia és a Chicago csapataiban is letette névjegyét.

Középiskolás éveit a Plymouth Whitemarsh Gimnáziumban töltötte, amelynek színeiben nem kevesebb, mint 1178 pontot szórt. Végzősként átlag 17 ponttal, 8 gólpasszal és két labdalopással zárt, nem mellékesen 28-3-as rekordhoz segítve hozzá övéit. Ekkor zsinórban már harmadjára nyerték meg az egyes körzet bajnoki címét, Ronald maga, pedig két helyi szakorgánum szerint is csoportja legjobbja lett.

Egyetemi tanulmányait a Metro Atlantic Athletic Conference egyik kiemelkedő csapatában a Sienaban folytatta. A 2006/2007-es újonc szezonjában, kezdetben csak a padot koptatta, azonban az utolsó húsz mérkőzésen hirtelenjében a kezdőben találta magát. Egész sokat játszott, de ami ettől lényegesebb, hogy a csapatjátékba beilleszkedve hasznosan töltötte perceit. A szezont átlag 7,4 ponttal, 3,5 lepattanóval és 5 zsugával zárta. 158 kiosztott gólpassza az iskola történetének harmadik legnagyobb száma, már ami a zöldfülűeket illeti. Csapata a szezont remek 20-12-es mutatóval zárta, amely azonban akkor nem volt elegendő semmilyen postseason eseményhez.

Másodévesként tovább javítva átlagát 8,6 ponttal, 4,1 lepattanóval és 5,3 zsugával zárt. Már ekkor kiemelkedő képessége volt, hogy gólpasszai mellett csak minimális szintű labdát szórt el. A nagynevű Syracuse ellenében 11 alkalommal hozta kihagyhatatlan helyzetbe társait és nagyban közrejátszott abban, hogy a narancsosok rendesen megizzadtak ellenük. Remekeltek a konferenciarájátszásban, megnyerték azt, így jogot szereztek a March Madnessben való részvételre. Az első körben meglepetésgyőzelmet aratva fektették két vállra a Vanderbilt csapatát. A mérkőzést Ronald, 11 ponttal, 6 lepattanóval és 6 gólpasszal zárta.

Harmadévesként egy találkozó kivételével valamennyi összecsapáson kezdett. 8,7 pont, 3,6 lepattanó és 6,4 gólpassz fűződött a nevéhez. A „Szentek” fantasztikus idényt futottak, amelyben hősünk keze is vastagon benne volt. Januárban a Kansas elleni meccsen 18 ponttal és 8 gólpasszal zárt, míg az MAAC Tournamenten a Fairfield ellenében karriercsúcsot jelentő 14 labdát osztott. A szezont fantasztikus 27-8-as mérleggel zárták. Újra megnyerték a konferenciájuk rájátszását, amivel bekerültek a bálba. Az első mérkőzésen a nyolcadik kiemelt Ohio State ellenében kétszeri hosszabbításba torkollott az összecsapás. A végjátékban kevesebb, mint négy másodperc volt hátra, amikor Moore triplája megpecsételte a Buckeyes sorsát, ezzel meglepetésgyőzelmet okozva. A két napra rá a Louisville ugyan lemosta őket, de így is káprázatos szezont zártak.

alt

Végzősként kissé megtorpant, bár tegyük gyorsan hozzá, hogy a nyarat ittas vezetésével összefüggő bírósági ügye borzolta. Dobószázalékai jócskán visszaestek Pontátlaga 7-re csökkent, ám a zsugák osztásában annál inkább koncentrált. Meccsenként 7,7 gólpasszt osztott, ami az NCAA, 35 másodperces támadójátékait ismerve kiemelkedően magas szám. 261 kiosztott passzával, pedig megdöntötte saját az előző idényben felállított csúcsát. A csapat 27 győzelem mellett mindössze hét vereséget szenvedett, amellyel zsinórban már harmadjára harcolták ki a táncban való részvételt.

Összességében Ronald Moore egy nagyon sikeres, csapatjátékban rendre erős négy évet húzott le a Sienan. Sikerekben is jócskán volt része, hisz két alkalommal is beverekedték magukat a legjobb 64-be. Ahogyan azt Székesfehérváron is látjuk Ronald egy igazi vérbeli irányító, remekül lát a pályán és a drámai szituációkban sem esik kétségbe. Rendre teljes gázzal játszik, fantasztikusak a betörései, de a triplavonalon kívülről sem esik kétségbe. Magassága ellenére kimagasló atléta, azt hiszem megfelelő láncszeme az Alba Fehérvár csapatának…


Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus