Kialakult a Final Four mezőnye

Keleti Régió

#4 Syracuse (30-9) - #3 Marquette (26-9) 55-39

Szóval az a fránya 2-3-as zóna, amellyel egyszerűen a Marquette sem tudott mit kezdeni. Az első félidőben még úgy ahogy tartották magukat a narancsosok játék lassításával, de a fordulás után már képtelenek voltak fordítani. Ezen a mérkőzésen ténylegesen is bebizonyosodott, hogy védekezéssel lehet meccset nyerni. A Golden Eagles mezőnyből 22,6%-al, míg a triplavonalon kívülről gyalázatos 12 %-os mutatóval dolgozott. „Mindent kontrolláltak, amivel próbálkoztunk, így esélyünk sem volt” – mondta a lefújást követően Buzz Williams vezetőedző. A mérkőzés legjobbja Michael Carter-Williams volt, aki 12 ponttal, 8 lepattanóval, 6 gólpasszal és 5 labdaszerzéssel zárt. A Syracuse 2003 óta első ízben harcolta ki a Final Fourt, ráadásul a Marquette 39 dobott pontja a támadóidő bevezetése óta a March Madnessben dobott legkevesebb pont.

 

Nyugati Régió

#9 Wichita State (30-8) - #2 Ohio State (29-8) 70 -66

Mindenki azt várt, hogy a Wichita State tündérmeséje tovább folytatódjon, még akkor is, ha Shockers majdnem elszórakozta a mérkőzés végét. Az első félidő közepétől körülbelül a második félidő derekáig a mindössze a kilencedik helyen rangsorolt gárda tanítanivaló csapatjátékot nyújtva alázta a Buckeyest. Cleanthony Early (12 pont, 7 lepattanó), Fred Van Vleet (12 pont) és Malcolm Armstead (14 pont, 7 lepattanó) is remekelt, azonban túl korán kezdték el futtatni az órát, amelyre aztán majdnem sikerült ráfázniuk. Húsz pontos előnyüket hirtelen leadták, hisz Deshaun Thomas (23 pont, 5 lepattanó) és LaQuinton Ross (19 pont, 5 lepattanó) kettőse feltámadt. Az Ohio State három pontra is megközelítette ellenfelét, ám Tekele Cotton triplája végül feltette a pontot az i-re.

 

Déli Régió

#4 Michigan (30-7) - #3 Florida (29-8) 79-59

1993 óta első ízben jutott be a legjobb négy közé a a legendás Michigan Wolverines gárdája. Talán a legsimább regionális döntőt nyerték a sárgák, hisz lényegében a feldobás pillanatától kezdve kézben tartották az irányítást. Nick Stauskas volt a meccs embere, hisz a Michigan hátvédje az első félidőben képtelen volt hibázni. Összességében 8/7-et dobva zárt 22 ponttal. Mellette Trey Burke (15 pont, 8 lepattanó, 7 gólpassz) és Mitch McGary (11 pont, 9 lepattanó) is remekelt, amire csak Kenny Boyntonnak (13 pont) volt válasza. Glenn Robinson és Tim Hardaway újra a legjobb négy között.

 

Délnyugati Régió

#1 Louisville (33-5) - #2 Duke (30-6) 63-85

A Cardinals remekül kezdte a mérkőzést, azonban 6:33-al az első félidő vége előtt Kevin Ware horrorisztikus sérülése értelemszerűen visszavetette őket. A másodéves Ware egy ártatlan szituációban ugrott fel, ám a leérkezéskor a jobb sípcsontja leírhatatlan módon tört ketté. A borzalmas szituációra másodpercekig szinte senki sem tudott reagálni. Le a kalappal Luke Hanckock előtt, aki a leggyorsabban kapcsolt és ugrott oda csapattársához. A folytatásban a Louisville érthető módon percekig nem találta a fonalat, így a Mason Plumlee (17 pont, 12 lepattanó) által vezetett Duke egalizált. A fordulást követően összekapták magukat Pitinoék és Russ Smith (23 pont), Peyton Siva (16 pont, 4 gólpassz) és Gorgui Dieng (14 pont, 11 lepattanó, 4 blokk) hármasának köszönhetően nyertek. A győzelmet követően Rick Pitino bevitte a regionális trófeát az időközben két órás műtéten áteső Warenek. Emocionális töltéssel a Louisville…

 

A Final Four párosítása:

#4 Michigan - #4 Syracuse

#1 Louisville - #9 Wichita State