Myck Kabongo: A kanadai kosárlabda jövője


A Texas Longhorns csapata idén elveszített egy kanadai sztárjátékost, hiszen Tristan Thompsont draftolta a Cleveland Cavaliers. A texas-iak a 2011-12-es szezonban sem maradnak kanadai sztár nélkül. Ismerjük meg Myck Kabongót, aki az ország egyik legmagasabban rangsorolt irányítója és nagy segítségére lehet majd Rick Barnes edző fiainak az átütő siker elérésében.

Myck Kabongo 1993. január 12-én született Torontóban, középiskolás éveit viszont már az Egyesült Államokban töltötte. Első éveit a New Jersey állambeli St. Benedict Prep színeiben játszotta a tőle egy évvel idősebb, fentebb már említett Tristan Thompson oldalán. Thompson később a nagyságrendekkel jobb kosárcsapattal rendelkező Findley Prep csapatába került Nevada államba, majd utolsó gimis évére már Kabongó is ebben a suliban szerepelt, ahol országos figyelemre tett szert. A 188 (6’2”) centis srác játékával kivívta magának a tiszteletet, ennek köszönhetően szerepelhetett U18-as FIBA Amerika-bajnokságon a kanadai válogatott színeiben, majd a két legnagyobb középiskolás All-Star meccsre is beválogatták. A McDonald’s All-American Game után a Jordan Brand Classicon már kezdőként számítottak rá a nyugati válogatottban.

Kabongó elsősorban olyan irányító, aki szereti helyzetbe hozni társait, gyakorlatilag a kosárlabdában létező összes módon képes eljuttatni a labdát társaihoz. Mikor nála a labda, remekül látja át az ellenfél védekezését és nyomás alatt is nagyon jó döntéseket hoz. Minden körülmények közt rá lehet bízni a csapatban a vezető szerepet, nem roppan össze ha felelősség nyomja a vállát. Ha csapattársai nem hozzák magukat helyzetbe, akkor betöréseivel képes apró darabokra szedni a védelmet, ha útját állják, akkor vagy átzsákolja védőjét, vagy ha ez nem lehetséges, akkor a feje hátulján lévő szemeket kihasználva a periméteren lévő üres emberhez passzolja a labdát.

Távoli dobásain van még mit csiszolni, ha jó napja van, akkor képes beszórni az üres helyzeteket a triplavonalon túlról, de nem ez a legnagyobb erőssége. Ha cselezés után kell dobást vállalnia akkor is eléggé bizonytalan, könnyű megzavarni, ellenben ritkán követ el olyan mozdulatot, amiről tudja, hogy az a gyengéje. Helyette a fentebb már ecsetelt gyorsaságával és labdakezelésével simán otthagyja emberét, ha szükséges.

Védekezésben szintén csapatorientáltságára lehet büszke, besegít, ha kell, emberét folyamatos fókusz alatt tartja. A Texas Longhorns-nál a legfőbb védekező feladatokat nyílván nem rá fogják kihegyezni, de gyorsaságával, lábmunkájával bárkit képes követni és zavarba hozni. Elrontott dobások, vagy labdaszerzés esetén egy tornádó sebességével söpör végig a pályán, gyorsindításoknál szintén megtalálja csapattársait, de ha erre nincs lehetőség, akkor eredményesen fejezi be ő maga az akciókat.

Ha a jövőbe tekintünk, akkor mondhatjuk, hogy Kabongo „pass first” irányító stílusa a kezdetektől nagy hatással lesz majd a klasszis irányítókat évek óta nélkülözni kényszerülő texas-iakra. Amennyibe javít dobótechnikáján és megedződik a Big 12 konferenciában, akkor fényes jövő állhat előtte.


Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus