NCAA Tanfolyam 4. rész - Szezon (1/2)


Az egyetemi kosárlabda szezon rendszerint november elején kezdődik és következő év április elején ér véget. Azt, hogy mi is történik a két dátum között, ezúton igyekszünk érthetően és prezentálni. A teljes szezon közepén van egy választóvonal, mégpedig a konferenciadöntők. A szezont bemutató első részünkben eddig a pillanatig fogjuk ismertetni a dolgok menetét, a konferenciadöntő után már az országos főtáblán küzdenek a csapatok.

Az egyetemi csapatok élete – legyen szó bármilyen sportról – abban különbözik a profi csapatokétól, hogy nem lehet hosszú távra tervezni, hogy „majd ha ez a csapat beérik X év múlva, akkor megváltják a világot”. Egy sportoló ugyanis legfeljebb 4 évig (ettől el lehet térni, de csak nagyon indokolt esetben) tartozik az adott intézmény kötelékébe, ennyi idő áll rendelkezésére ahhoz, hogy elindulhasson a profivá válás útján. Ebből következik, hogy az egyetemi kosárcsapatok minden évben meg kell küzdjenek azzal a ténnyel, hogy a legjobb játékosaik vagy lediplomáztak, vagy sok esetben már az első év után úgy döntenek, hogy kipróbálják magukat az NBA-ben és akkor lehet építkezni elölről.

A szezon kezdete előtt a kedves olvasók találkozhatnak különböző rangsorokkal (Rankings), ahol általában a Top 25 egyetemet rangsorolják. Ilyen ragsorokból van legalább 6-8, de a legmérvadóbb az AP Poll (az AP újságírói által kiadott rangsor). Ezt az összeállítást a szezon kezdetétől a végéig, minden héten hétfőn adják ki. Arra azonban szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy ezek a rangsorok semmilyen módon nem befolyásolják a szezon menetét, hanem egyfajta útmutatást adnak az egyetemi csapatok erősségét illetően. Felkerülni egy ilyen listára hihetetlen elismeréssel bír és általában az AP 25-ös listáján lévő csapatok szerepelnek is az országos tornán (NCAA Tournament vagy más néven March Madness).

A tényleges szezon minden évben az úgynevezett toborzással kezdődik, erről egy másik cikkünkben hosszabban értekezünk. Toborzás alatt azt értjük, hogy az előzőleg, a sasszemű játékos megfigyelők által feltérképezett középiskolás mezőnyből igyekeznek minél jobbakat magukhoz csábítani. Ez abban különbözik az NBA draftjától, hogy nincsenek konkrét körökre osztott választások, hanem aki kapja marja alapon küzdenek egymással az egyetemek. Többnyire nem a leggyengébb választja a legjobbat, mint az NBA-ben, hanem a legnagyobb nevű egyetemekhez mennek a legjobb játékosok.

Az NCAA-ben is játszanak előszezon meccseket október végétől kezdve, bár ezek mennyisége elenyésző. Csapatonként 3-4 mérkőzéssel hozzák formába magukat. Ezek után november elején kezdetét veheti az alapszakasz. Itt azonban álljunk meg egy pillanatra. Az egész alapszakasz, ami március elejéig tart, két részre van osztva. Az első fele a Non-Conference Regular Season (december végéig tart). Ebben az időszakban a csapatok kizárólag más konferenciákból érkező csapatokkal mérik össze tudásukat előre leegyeztetett mérkőzések alapján. Minden szezon előtt szakértők hada vizsgálja az egyes csapatok Non-Conference menetrendjét, hogy ki is fog majd játszani erősebb ellenfelekkel. Az alapszakasz sorrendjének megállapításánál ezeknek a meccseknek semmilyen szerepük nincs, igazán a későbbiekben válnak majd fontos tényezővé. Ebben a periódusban találunk még különböző meghívásos tornákat (Early Season Tournaments), amelyek eredménye az alapszakasz összesített eredményéhez fog tartozni. A legnevesebb ilyen tornák az NIT Season Tip-Off, a Las Vegas Invitational, a Legends Classic és még sorolhatnánk. Ezeken a 4-16 csapat részvételével lezajló tornákon az első kör eredménye semmivel sem ér többet, mint a döntő eredménye. Nyílván, ha egy csapat eljut a döntőig, akkor visz haza legalább 2-3 győzelmet, ha pedig kiesik az első körben, akkor csak 1 vereséggel gazdagodik.

Az alapszakasz második fele a Conference Regular Season. Ebben, a december végétől március elejéig terjedő időszakban találjuk a legnagyobb rivalizálásokat és legjobb hangulatú meccseket. Itt már az adott konferencia szervezi a mérkőzéseket, és innentől van a legnagyobb hasonlóság az NBA rendszerével. Minden csapat játszik X mérkőzést, ahol kialakul egy sorrend és utána jön a rájátszás (Conference Tournament). A rájátszás abban különbözik az NBA rájátszástól, hogy itt 1 mérkőzésen dől el a továbbjutó és az egész tornát egy helyszínen, általában 4-5 nap alatt játsszák le. Az adott konferencia bajnoka automatikus meghívást kap az országos főtáblára. Annyit meg kell jegyeznünk, hogy az Ivy League nem rendez rájátszást, ott az alapszakasz győztese részesül meghívásban. Egy másik rendhagyó dologra is fel kell hívni a figyelmet, miszerint a Great West Conference győztese 2020-ig nem részesül automatikus részvételben, ellenben a rájátszás győztese meghívást kap egy másik országos versenyre, ez azonban korántsem olyan neves, mint az NCAA Tournament.

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus