NCAA Tanfolyam 5. rész - Szezon (2/2)

NCAA Tournament

Bármennyi tornát rendezhetnek a konferenciadöntők után, mindig is ez a torna az egyetemi kosárlabda alfája és omegája. Ha az NCAA bajnokáról beszélünk, akkor mindig az NCAA Tournament győzteséről van szó. Itt vesznek részt a konferenciák bajnokai mellett a legjobb egyetemi kosárcsapatok. 1939 óta rendezik meg megszakítások nélkül és a UCLA bizonyult eddig a legeredményesebbnek. 11 alkalommal sikerült elhódítania a trófeát a los angeles-i intézmény csapatának. A következő sorokban megpróbáljuk a torna rendszerét prezentálni.

Összesen 68 csapat vesz részt ezen a nemes küzdelemsorozaton, amelyet March Madness-ként is szoktak aposztrofálni, vagyis Márciusi Őrület. Ilyenkor ugyanis megőrül az egész ország és mindenki az egyetemi kosárlabdát figyeli. Az egész torna egyenes kieséses rendszerben kerül megrendezésre, tehát egy csapat vagy nyer, vagy mehet haza. Mint azt korábban írtuk, 31 konferencia győztese automatikusan kvalifikálja magát a tornára. A maradék 37 helyre (at-large berths) a csapatokat egy igen-igen egyedi módszer alapján választja ki a kiválasztó bizottság (Selection Commitee).

A csapatok kiválasztásánál nagyon nagy súlyt nyom a latba az úgy nevezett RPI (Ratings Percentage Index). Ez egy olyan mutató ahol az összetevők egy adott csapat győzelem-vereség mutatója (25%), az ellenfelei győzelem-vereség mutatója (50%) és az ellenfelei ellenfeleinek a győzelem-vereség mutatója. 2004-tól az RPI kiszámításában figyelembe veszik azt is, hogy egy győzelem vagy vereség hazai vagy vendég pályán született. A hazai győzelem 0,6-os szórzóval bír, míg a vendég pályán szerzett győzelem 1,4-essel. Ezzel szemben a hazai vereség szorzója 1,4, a vendégpályán elszenvedett vereségé pedig 0,6. Itt már fontossá válnak az 1. részben bemutatott Non-Conference mérkőzések eredményei és az, hogy egy csapat milyen erős ellenfelekkel mérkőzik (Strength of Schedule). Ha például egy csapat csak erős ellenfelekkel játszik és elér egy 19-14-es mutatót, akkor az többet fog érni, mint egy 28-0-s mutató csupa gyenge ellenfelek ellen.

Eljutottunk odáig, hogy megvan a 68 résztvevő csapat. Ezek után felmerül a kérdés, hogy ki kivel fog mérkőzni, hogyan néznek ki az egyes ágak. A kiválasztó bizottság ezek után különböző mutatók alapján mind a 68 csapatot rangsorolja, majd 4 darab régióra osztja. Ezek a régiók többnyire égtájakról vannak elnevezve és az egyes régiók döntőjét rendező város elhelyezkedésére utalnak, nem pedig a résztvevő csapatokéra. Úgy rendezik el a kiemelést (seeding), hogy a 4 régió erősségben minél közelebb legyen egymáshoz. Továbbá a kiemeléseknél és a régiókba való besorolásnál azt is figyelembe veszik, hogy 1. egy adott konferencián belül lévő csapatok minél későbbi körben találkozhassanak, 2. lehetőleg ne ismétlődjenek meg szezonbéli párosítások, 3, lehetőleg ne legyek megismételve az előző tornán lejátszott párosítások az első két körben.

Megvannak a kiemelések, minden régióhoz tartozik 17 csapat. Az egész torna a First Four mérkőzéseivel kezdődik, ami azt takarja, hogy az utolsó 4 leggyengébb konferencia győztes (automatikus résztvevő) és az utolsó 4 leggyengébb kiválasztott mérkőzik meg egymással, és a győztesek folytathatják a küzdelmet, immár összesen 64-en. Így már csak 16 csapat van régiónként, és innentől leegyszerűsödik a torna menete, hiszen minden egyes körben feleződik a mezőny. Az egyes régiók párharcai pedig az NBA rájátszásra hasonlítanak, hiszen az első körben az 1. játszik a 16-kal, a 2. a 15-kel és így tovább.

A mezőny addig feleződik, mígnem kialakul a Final Four mezőnye (egy kis angolóra: amikor 16 csapat van még versenyben az a Sweet Sixteen, 8 csapatnál ugyan ez Elite Eight, 4 csapatnál pedig Final Four). Az utolsó négyes küzdelmei teszik fel az i-re a pontot, hiszen ezeken a meccseken dől el a végső győztes kiléte. A Final Fourt egy hétvégén rendezik meg, egy évekkel előre lefixált helyszínen, általában egy hatalmas, 60-80 ezer néző befogadására alkalmas, fedett stadionban. Ilyenkor kerül megrendezésre az egyetemi 3pontos dobóverseny és a zsákolóverseny is. Ezen a hétvégén aztán minden erről a 4 csapatról szól Amerikában. A televíziók nézettsége ilyenkor az egekbe szökik, és szinte megáll az élet az egész országban. A döntő napján még NBA meccset sem rendeznek. A győztes végül elmondhatja magáról, hogy 345 csapat közül ebben a szezonban ő bizonyult a legjobbnak és ilyenkor adják át különböző díjakat, elismeréseket.

Az egyetemi bajnokság négyes döntőjének ez a fajta bálványozása 1979-ben alakult ki, mikor a Magic Johnson vezette Michigan State Spartans legyőzte a Larry Bird fémjelezte Indiana State Sycamores-t. Ekkor kezdődött a nagy őrület és ekkor lett az NCAA Final Four az Egyesült Államok 2. legnézettebb TV-műsora a Super Bowl után.

National Invitational Tournament

A második legrangosabb országos torna az NIT (National Invitational Tournament), amely igen gazdag múlttal rendelkezik. Az első ilyen tornát egy évvel az NCAA Tournament előtt rendezték, egészen pontosan 1938-ban és azóta megszakítás nélkül tűnik fel minden év március-áprilisában a kosaras kalendáriumokban.

Az évek során sokat fejlődött és változott a torna. Úgy gondolom, hogy a történelméről bővebben majd akkor érdemes beszélni, ha aktuális lesz. Mára összesen 32 csapat részvételével rendezik meg a viadalt, amelynek négyes döntőjét New York City-ben, a Madison Square Gardenben rendezik meg. Ez a helyszín mindig állandó.

A mezőny úgy tevődik össze, hogy minden olyan csapat automatikusan meghívást kap, akik megnyerték a saját konferenciájuk alapszakaszát, de nem vesznek részt az NCAA Tournamenten. Vagy azért nem vesznek részt, mert nem ők lettek a konferencia bajnokai, vagy pedig csak szimplán nem hívták meg őket oda. A mezőny másik részét viszont a már fentebb említett rangsor alapján választják ki. Olyan csapatokat hívnak, akik szintén lemaradtak a legfőbb versenyről, de a rangsorban közvetlenül a bekerültek után vannak. Így aztán joggal mondható el erről a tornáról, hogy elismerésben nem, de színvonalban nagyon közel áll az NCAA Tournamenthez. A rendszer szinte ugyan az: a 32 csapat egyenes kiesésben küzd meg a győzelemért.

College Basketball Invitational

Az utolsó két országos torna színvonalban és nézettségben is elmarad az előző kettőtől. A CBI-t 2008-ban rendezték meg először és rendszerében ugyan olyan egyenes kieséses, mint az eddigiek. Annyiban különbözik csak, hogy a döntő párharc két győzelemig tart. Olyan csapatok vehetnek részt, akik a másik 3 torna egyikére sem kaptak meghívást.

Collegeinsider.com Postseason Tournament

Az összes NCAA Division I torna közül ez a legújabb, 2009-ben mutatkozott be a nagyközönségnek. A 24 résztvevő csapatból 23 szintén meghívásos alapon kvalifikálja magát, az egy fennmaradó helyre pedig a Great West Conference aktuális bajnoka kerül. Emlékezzünk vissza arra, hogy a Great West az egyetlen konferencia, amelyik győztese nem kap automatikus meghívást az NCAA Tournamentre. Itt szintén olyan csapatok vehetnek részt, amelyek a másik három torna egyikén sem szerepelnek.