Madness: három év után újra a UConn a bajnok
Ma hajnalban lejátszottak az NCAA döntőjét: a három évvel ezelőtti bajnok UConn Huskies a két évvel ezelőtti győztes Kentucky Wildcats-cel csapott össze. A korábbi NBA játékos, Kevin Ollie irányította Connecticut többek között a négyesdöntő legkiemelkedőbb játékosának választott Shabazz Napier 22 pontjának köszönhetően a teljes mérkőzésen előnyben játszott, így megérdemelten hódította el a serleget 2011 után újra, fennállása során negyedjére. Lássuk, mi történt a döntőben!
Döntő
#8 Kentucky - #7 Connecticut 54-60 (31-35, 23-25)
Ryan Boatright (14 pont, 4 pattanó, 3 gólpassz, 3 szerzett labda), Niels Giffey (10 pont, 5 pattanó) és DeAndre Daniels (8 pont, 6 pattanó, 2 blokk) kosaraival már a rajtgépből is jobban jött ki a Huskies, de Dakari Johnson, majd az ezúttal is pontoerősen játszó James Young (20 pont, 7 pattanó) vezetésével még egyenlített a Wildcats három és fél perc elteltével, 6-6-nál volt azonban utoljára egyenlő az állás. A következő 10 percben csak egy csapat volt a pályán: a Connecticut. Boatright és Shabazz Napier (22 pont, 6 pattanó, 3 gólpassz, 3 szerzett labda) vezetésével Kevin Ollie együttese támadásban szétszedte John Calipariékat, 24 pontot szereztek ebben a periódusban, míg összesen 9-et kaptak, így a félidő utolsó 7 percére fordulva 15 pontos fórban voltak már (15-30). Kicsit mintha el is hitték volna, hogy megnyugodhatnak, leeresztettek elöl, míg a túloldalon Young és Andrew Harrison (8 pont, 5 pattanó, 5 gólpassz, 3 szerzett labda) is 2-2 triplával jelentkezett ebben a szakaszban, a felvonás végén pedig az egyébként elég halványan játszó Julius Randle (10 pont, 6 pattanó, 4 gólpassz) is betalált két büntetővel, ezzel nem kevesebb mint 4 pontra zárkózott a Kentucky.
A fordulást követően kapaszkodott a Wildcats, az egyébként ma nem jó Aaron Harrison (7 pont, 4 pattanó, 2 szerzett labda) legjobb periódusát itt futotta - ez összesen 5 pontot jelentett pár percen belül -, de mindenre volt választ a túloldalon, tartotta minimális előnyét a UConn. Az újabb fordulat a 29. percben következett (volna) be: ekkor Giffey, Boatright és Napier is kosarat szereztek 55 másodpercen belül, a túloldalról nem jött választ, így a 7-0-s szakasznak köszönhetően megint megléptek (39-48), Young azonban szinte egymaga eltüntette a különbséget 3 perc alatt, így az utolsó 8 percre egy pontos UConn-fórral fordultak a csapatok (47-48). Napier és Giffey triplája döntőnek bizonyult a 34. percben, ezzel ugyanis 5 pontra megint meglépett a Connecticut. Az egyébként az egész meccsen gyengén büntetőző Kentucky a következő percekben összesen 1/4-et tudott felmutatni a vonalról, így nem tudott ellenfelére felkapaszkodni. Az utolsó másfél percre is úgy mentek a csapatok, hogy 6 ponttal jobban állt a Huskies - a Wildcats gyakorlatilag sem a vezetésért, sem az egyenlítésért nem támadhatott, nem tudták magukat ilyen helyzetbe hozni. A végén ezúttal nem jött az Aaron Harrison-mágia, így a UConn nyert 60-54-re.
A Final Four legkiemelkedőbb játékosa Shabazz Napier lett, aki csapattársaival, az elődöntőben a legjobb Huskies-teljesítményt nyújtó DeAndre Danielsszel, illetve állandó "segédjével", Ryan Boatrighttal együtt ott van a Final Four álomcsapatában is. A másik két helyet Julius Randle, illetve James Young foglalja el.