Visszajátszásban a Duke-Kentucky dráma
Ez alkalommal egy olyan mérkőzést elevenítünk fel, amely sokak szerint az NCAA hosszú történelmének eddigi legjobb kosárlabdameccse volt. Az időpont 1992. március 28, ezen a napon rendezték az NCAA torna keleti régiójának döntőjét a philadelphiai Spectrumban. A találkozón a Duke Blue Devils és a Kentucky Wildcats csapott össze és a meccs vége joggal kívánkozik a kosárlabda történelemkönyveinek aranyfejezetére.
A Duke kispadján Mike Krzyzewsky, a Kentucky-én pedig a manapság NBA-ből ismert Rick Pitino dirigált, mondhatni két edzőlegenda külön párharca volt ez. A játékosok között is hasonlóan nagy neveket találunk, a kék ördögöknél a valaha volt egyik legjobb egyetemi kosaras, Christian Laettner töltötte be a vezérszerepet, mellette olyan ászok voltak a parketten, mint Bobby Hurley, Grant Hill, Thomas Hill, vagy éppen Cherokee Parks. A másik oldalon is találunk szép számmal tehetségeket, Jamal Mashburn, Sean Woods és Dale Brown nagyszerű profi karriert futottak be a későbbiekben.
A mérkőzés színvonalát úgy tudnám ecsetelni, hogy félelmetes, ha belegondolunk abba, hogy a két csapat közül valamelyik szezonjának úgy kell véget érnie, hogy összesen 60%-os pontossággal szórták a kosarakat a felek. Már pedig ez történt. Ha figyelembe vesszük, hogy mekkora volt a nyomás minden egyes labdabirtokláson, akkor láthatjuk, hogy mennyire felkészült volt a két csapat és fejben mennyire ott volt mindenki ezen a találkozón.
A mérkőzés hőse a Duke játékosa, Christian Laettner volt, akit később egyetlen egyetemistaként válogattak be az 1992-es Dream Team-be. Laettner a találkozón összesen 31 pontig jutott úgy, hogy mind a 10 dobását értékesítette, ebből egy triplát. Emellett 10/10 büntetőt is elsüllyesztett. Ez a performansz a történelem homályába veszett volna, ha nincs ez az eszeveszett végjáték a hosszabbításban.
102-101-es Duke vezetésnél a Kentucky-nak volt még egy utolsó dobása. Sean Woods betörés után elengedett floaterével átvette a vezetést a UK. Maradt összesen 2,1 másodperc arra, hogy a Duke egy alapvonali bedobás után produkáljon valami értelmeset. A labda Grant Hill kezében volt és mindenki lélegzetvisszafojtva figyelte mi fog történni. Hill útnak indította a labdát, ami az ellenfél térfelén, a körtében álló Laettner kezében landolt. Laettner ezután egy klasszikus centerhez hasonló mozdulatokkal küldte el a védőjét, majd egy fade away-t eleresztve véget vetett a Kentucky szezonjának. Ez a mérkőzés aztán bekerült a történelemkönyvekbe, a Duke pedig a Final Fourba jutott, ahol mindkét ellenfelét legyőzve megnyerte az iskola történetében másodszor az NCAA trófeát.