Honti Kata naplója - 9. rész
Üdvözlöm kedves olvasóimat itt a kezdo5.hu-n. Győrből hazautaztam vonattal Sopronba. Amint az a győri meccsünk közvetítéséből nyilván kiderült, sajnos Sopronból a hozzátartozók barátok a nagy havazás miatt sajnos nem tudtak átjönni, megnézni a meccsünket, amely után gondolom érthető, hogy nem vagyok túlságosan feldobva.
Úgy jöttünk Győrbe, hogy nyernünk kell. Tudtunk róla, hogy Győrben milyen változások történtek. Ezek tükrében lehet hogy - hangsúlyozom, tudat alatt - azt hittük nyerni tudunk valahogy - hát nem sikerült. Nem tudtuk azt a játékunkat hozni, amellyel eddig nyertük a meccseinket, lassúak, tompák voltunk védekezésben. A Győr pedig bátran, veszítenivaló nélkül játszott - kitűnően. Megérezték és megragadták az esélyt. Simivel, Simon Zsófival nagyon jóban vagyok és ez természetesen megmaradt, annak ellenére is, hogy a kitűnő játékával nagyon sokat tett a mi vereségünkért, ha máskor jól játszik, akkor annak kifejezetten örülök...A meccsen nem is volt gyenge pontja a Győrnek, aki pályára lépett hozzá tudott tenni valamit a játékukhoz, el kell ismerni, megérdemelten győztek le bennünket.
Most azért vonatozom haza, mert ha már anyukám, nagymamám nem tudtak eljönni, azért ha már itthon vagyok, kicsit láthassam őket, anyával majd péntek reggel kimegyünk Bécsbe, s ott csatlakozom a Madridba utazó csapathoz. Ami nem túl jó velem kapcsolatban, hogy megint fáj az Achillesem, amivel pár éve a válogatottban már akadt problémám. Amikor az újév elején edzésbe álltunk, megfájdult begyulladt. Azt mondták, pihentetni kéne, ezért nem is kezdtem ma, de elég sokat kellett játszanom, ráadásul erőltetett menetben vagyunk. Hét végén jön a Salamanca elleni spanyol csúcsrangadó, majd a Brno elleni Euroliga-meccs, amelyet különösen a győri vereség miatt mindenképpen meg kell nyernünk.
Említettem, hogy Atletico-szurkoló lettem, de amióta beindult az Euroliga, nem nagyon jutok el sehová. Szerettem volna a magyar kézis fiúk valamelyik meccsére eljutni a vb-n, de mindig akkor játszottak, amikor edzettünk, aztán most meg ha jól tudom Barcelonába mennek át, de azért jó lenne egyszer látni a magyar válogatottat Spanyolországban játszani.
Egyik meccsünk után spanyolul adtam interjút, gondolom jókat mosolyoghattak rajta a spanyol anyanyelvűek, de ezzel együtt is büszke vagyok erre: második éve, másfél éve játszom kint és egyre jobban megy a spanyol. A közelmúltban itt járt az U16-os lány válogatott, s találkoztam a női szakág szakmai vezetőjével, Farkas Sándorral. Vázolta elképzeléseit, én pedig nagyon tisztelem, szeretném a magam módján segíteni a munkáját.
Még annyit hadd osszak meg olvasóimmal, hogy a közelmúltban bő egy hetet tölthettem otthon. Jó volt néhány napot pihenni, anyával, nagymamámmal lenni, találkozni a barátokkal. Egyszer Pestre is felugrottunk, a szintén itthon tartózkodó Horti Dodival is találkoztam, beszélgettünk egy jót. A Szilvesztert otthon töltöttem tévézéssel, másodikán mennem kellett vissza Madridba edzésre.
Igyekszem minél hamarabb újra jelentkezni, addig is remélem, hogy sokan szurkoltok nekem otthonról a továbbiakban is!