Vajda Anna naplója - 4 rész
- Mennyire szoktad, kedvelted meg a kint töltött egy hónap alatt az új állomáshelyedet, Salamancát?
- Szerencsére teljesen beleszoktam az itteni életbe, otthonosan mozgok a mindennapokban, gyorsan kialakult a napi rutin! Élvezem az itteni életet, mindig valami újat fedezek fel, de közben jó van, hogy némi állandóság érzés is bennem, ami ad egy bizonyos fokú biztonság/megszokottság érzetet.
- Jellemeznéd egy kicsit a várost, mekkora, milyen a fekvése, milyenek a város "őslakói"?
- A város nem túl nagy, viszont annál nagyobb élet van benne. Tipikus egyetemi város, rengeteg fiatallal, tele programokkal. Kicsit olyan érzése van az embernek, mintha egy városban összegyűlt volna minimum kettőnek a lakossága. Valószínű, ez a sok egyetemista, illetve turista miatt van. A belváros gyönyörű, 2002-ben Európa Kulturális Fővarosa volt.
- Ha jól tudjuk, a napokban igazolt a csapatotok egy rutinos játékost, a tapasztalt horvát középjátékost, Sonja Kiretát. Őt mennyire ismered, s hogyan látod, jelentős erősítést jelenthet a szerződtetése?
- Sonja azért került hozzánk, mert Erika novemberig nem jön vissza Európába, ezert elég szűkösek vagyunk center poszton. Segíteni mindenképp fog nekünk, rutinos magas játékosról van szó, aki nagy hasznunkra lesz a palánk alatt. Hogy mi lesz vele, mikor visszatér a brazil játékosunk, még nem tudjuk.
- A társaság, a közösség továbbra is olyan jó,mint a felkészülés kezdetén? Ki tudnál emelni két-három olyan játékost, akikkel a legjobb a kapcsolatod,akikkel a legtöbbet "lógsz" együtt szabad idődben?
- Szerencsére a társaság nagyjából már összekovácsolódott, ami a pályán is kezd nyomot hagyni. És ez talán a legfontosabb dolog egy csapat életében. Ha jó a közösség, könnyebben jön a siker is. A kapcsolatom szinte mindenkivel jó, akárki mellé kerülök egy-egy közös program alkalmával kivétel nélkül jól elvagyunk! Talán aki kicsit közelebb áll hozzám, ő Jael Freixanet. Én szoktam edzésre vinni, innen alakult ki a közelebbi kapcsolat. Aztán közben kiderült, hogy elég jól megértjük egymást, úgyhogy szívesen csinálunk együtt programokat. Mivel egy házban lakunk szoktam neki vinni ebedet, ha éppen főzök valamiből kicsit többet, van hogy csak úgy beugrik, mert éppen unatkozik, vagy jön hozzam vacsorára, dvd-t nézni.
- Hogy megy a játék, és milyen edzésmunkát végeztek újabban?
- Az edzések meg mindig inkább az összeszoktatásról szolnak. Sokat próbálunk játszani, megismerni egymást, illetve beleszokni a megkívánt játékstílusba. Mostanra a futóedzések szerencsére minimálisra csökkentek, inkább a teremben dolgozunk többet. A játék még hullámzó, bár napról napra kicsit jobban érzem magam a pályán, és kevésbé vagyok elveszett. Úgyhogy apró lépésekkel haladok a kívánt cél felé, és találom meg egyre inkább a helyem a pályán.
- Honlapunk nevében gratulálunk az európai Szuper-kupa megnyeréséhez! Milyen volt a hangulat, hogy érezted magad a pályán, és hogyan ítéled meg a csapat játékát?
- Köszönöm szépen!! A hangulat fantasztikus volt, tele csarnok, szuper atmoszféra, amihez parádés játék is párosult. Szárnyalt a csapat főleg az első félidőben. Élmény volt a pályán lenni! Csapatként játszottunk, élveztük a játékot, és ez érezhető is volt. Remélem, sok hasonló élményben lesz meg részem itt!
- Volt valami buli, ünneplés a diadal után, és ha igen, miből állt?
- A meccs után elmentünk a vezetőseggel együtt vacsorázni, és mivel Spanyolországban vagyunk ez el is húzódott éjjel 2 óráig... Előkerültek jó kis spanyol borok, Sangria, és természetesen nagyszerű falatok! Utána a lányokkal továbbmentünk kicsit megünnepelni a győzelmet. Nem volt megőrülés, de jól éreztük magunkat nagyon!!
- Hamarosan Lengyelországban kezditek meg a szereplést az Euroligában. Esett már szó a Polkowice csapatáról?
- Mivel tegnap játszottuk az európai Szuper-kupát, vasárnap pedig a spanyol lesz, így most ezekre koncentrálunk még. Aztán utána jöhetnek a lengyelek.
Fotók: parfumeriasavenidabaloncesto.com