Rasheed Rita az "olasz Körmendről" és a tragédiáról

- Mióta vagy kint, hogy érzed magad?

- Augusztus 25-én érkeztem és 27-én kezdtük az alapozást San Martinóban ahol játszom. Ami nekem a leginkább szokatlan és az otthonitól eltérő volt az az, hogy már az alapozás első hetének a végén edzőmeccset játszottunk. Nagyon tetszik minden. Mondjuk a városka elég kicsi, olyan Körmend nagyságú, de mindenki nagyon kedves, a csapattársak, az emberek az utcán vidámak, segítőkészek. Az olasz ételek is "bejönnek", szóval minden rendben van, örülök, hogy ide kerültem. A tegnapi, pármai volt a harmadik edzőmeccsünk.

- A Parma azért egy hagyományosan nagy csapat, ellene azért le lehetett mérni, milyen játékerőt képviseltek ti, mint újoncok?

- Igen, tavaly úgy tudom ötödikek voltak a bajnokságban. Egész jó meccset játszottunk velük. Hozzá kell tennem, hogy az egyik kulcsemberük hiányzott még, de úgy gondolom, edzőmeccsnek nagyon tanulságos és hasznos volt. Ami engem illet, az első edzőmeccsen kicsit még kerestem a helyemet. De azóta kezdünk összeszokni a többiekkel.

- Van régebbi ismerősöd a csapatodban, mondjuk olyan légiós, aki korábban már játszott már Magyarországon?

- Nincs nagyon... Egy olasz csapattársammal jöttünk rá valamelyik nap, hogy mi párszor játszottunk egymás ellen még az U16-os Európa-bajnokságon. 

- Honti Kata és Vida Panka is kint játszik majd, felmértétek már, milyen messze is lesztek egymástól, és esetleg szabad időtökben össze tudtok futni, magyar lányok, megbeszélni olasz földön, kivel mi van?

- Még nem sikerült találkozni egymással. Gondolom barátkozik, ismerkedik mindenki a saját helyével, de Pankával folyamatosan tartom a kapcsolatot, Katával még nem tudtam beszelni, de nem is akartam nagyon zavarni az első heten. Kata csak 40 km-re van tőlem, Panka kicsivel messzebbre, úgy 2 órányira, kb. 180 km-re. De minden megoldható, és biztos vagyok benne, hogy többször is összehozunk majd találkozókat.

- Hogy néz ki az edzőmeccsek alapján, milyen szereped lesz majd a csapatban?

- Az edző már az elején megmondta, hogy ponttermelésben nagyon számít rám, és a 30 perceim is simán megvannak a meccseken. Ez egy kis csapat, amelyik most ismerkedik az első osztállyal. Mindenki nagyon lelkes és pozitív minden percben. Őszintén megmondom, kicsit azért féltem attól, hogy nem lesz magas színvonalú a kosárlabda, mivel most jutottak fel. De szerencsére ez egyáltalán nem így van. A csapatban játszanak korosztályos válogatottak a fiatalabbak között. Az idősebbek, rutinosabb játékosaink pedig korábban azért nagyobb csapatoknál, első osztályú klubokban játszva szereztek tapasztalatot még fiatalabb korukban. Szóval nem lesz itt gond remélhetőleg. Még annyit tennék hozzá, hogy most döbbenten rá, hogy itt, új csapatomban én már idős, tapasztalt játékosnak számítok... A kor alapján 5. helyen állok a sorban... Szóval nekem is példát kell mutatnom a fiatalabb korosztálynak. 

- Az utolsó egy fájó kérdés, láttam, te sem tudod még felfogni a volt csapatoddal múlt szombaton történteket, amelyek biztosan megviseltek. Beszéltél-e valahogy a lányokkal, akik bent ültek a buszban, és kint, az új csapatnál hogyan viszonyultak a helyzetedhez, hogy ez azért igen-igen közelről érint téged?

- Hát igen... Az a szörnyű baleset. Innen kintről sajnos sokat nem segíthettem, de ahogy megtudtam a hírt, próbáltam felvenni játékosokkal a kapcsolatot és folyamatosan olvastam a híreket. Hihetetlen még most is ami történt... Tényleg felfoghatatlan az egész... A napokban már tudtam pár üzenetet váltani Annussal (Laklóth Anna), és a Sopronban játszó Simon Zsófival folyamatosan tartjuk a kapcsolatot. És el nem lehet képzelni, min mehetnek keresztül a balesetben résztvevők. Innen kintről nagyon sok erőt és kitartást kívánok, küldenék a hozzátartozóknak és a játékosoknak egyaránt. Fűzy Ákossal csak két évet dolgoztunk együtt, de ahogy már írtam a facebook-on is, az első bajnoki arany megszerzésében, és abban, hogy újra egy magasabb szintre léphettem a pályafutásomban, neki nagyon nagy szerepe volt. A jelenlegi csapatom is részvétet nyilvánította a klub oldalán, és folyamatosan érdeklődtek a játékosok hogylétéről. 

Rasheed Rita játéka új csapatában eddig edzőmeccsről edzőmeccsre javul. Az első mérkőzésen, amelyet amúgy fölényesen, 79-35-re nyert meg együttese a Velco Vicenza ellen, 2 pontot dobott. A következő edzőmeccsen, egy amerikai egyetem, a Stanford csapata ellen már 14 pontjával Rita csapata legeredményesebb játékosának bizonyult - a meccset a tengerentúli egyetemi együttes nyerte 67-58-ra. Tegnap a Parma 60-45-re verte a San Martino együttesét, Rita messze csapata legjobb dobója volt a maga 18 pontjával.