Sárosi Bulcsú és Keul Tamás: Nagy lehetőséget szalasztottunk el

Sárosi Bulcsú vezetőedző így látta a második játéknap eseményeit:

Mit kaptál ahhoz képest, amit vártál a Sabonis elleni elődöntőben?

Összességében csalódott vagyok a litvánok ellen történtek miatt, mert úgy gondolom, hogy a kezünkben volt a meccs a végén, s ha nem is voltunk masszívan jobbak riválisunknál a derbi alatt, ám amikor fel kellett jönnünk és muszáj volt fordítanunk, akkor ezt megtettük, csak kicsúszott a kezünkből az irányítás. Jobb kommunikációval és nagyobb koncentrációval sikerülhetett volna a bravúr. Ráadásul említettem is a tegnapi interjúban, hogy döntő lesz az, ki képes több extra egyéni teljesítményt felvonultatni - nos, nálunk ilyen nem volt ezen a találkozón egy darab sem, míg ellenfelünknél volt, aki meg tudta nyerni a csatát.

Hogy élte meg a csapat a vereséget?

Én úgy láttam, hogy csalódott volt mindenki. Tulajdonképpen az EYBL döntőjeként fogtuk fel ezt a meccset a saját szempontunkból, egy nagyon jó csapattól kaptunk ki, amely ellen nem szégyen veszíteni, de mindenki érezte, hogy jobbak vagyunk és nyerhettünk volna.

Mi módon sikerült ilyen szépen összeszedni és felpörgetni a társaságot a vígaszági, Minszk elleni csatára ennyire kevés idő alatt, ilyen igénybevételt követően?

A mérkőzés után azért próbáltuk elsőként a hibákat átbeszélni, hogy tanulsággal szolgáljon a derbi számunkra és azt gondolom, hogy ez a jó versenyző társaság, melyet nyugodtan lehet győztes mentalitású csapatnak is titulálni, fel tudta dolgozni a történteket és képes volt a vereség ellenére is felpörögni, koncentrálni a délutáni összecsapásra.

Maga a Tsmoki Minszk elleni meccs teljesen másnak tűnt, mint a korábbiak, hiszen eltérő stílus, kosárkultúra ellen kellett helyt állni. Miként tudott fejben erre átállni a gárda?

Egy nagyon küzdelmes mérkőzés volt a fehéroroszok elleni, tulajdonképpen mindkét fél célkosárlabdát játszott, de nekünk kellett ez a győzelem és azt gondolom, hogy sokaknak sikerült mélyről olyan energiatartalékokat előszedni - mind testből, mind pedig szívből -, melyek diadalhoz segítették a csapatot. Előzetesen azt gondoltam, hogy fizikálisan kicsit elkészült az erejével a társaság, de remek volt látni, hogy órák alatt át tudott lendülni ezen a holtponton a gárda. Az külön pozitívum, hogy akik az első két meccsen túl sokat nem tudtak hozzátenni vagy betliztek egyénileg, azok most a Minszk ellen felszívták magukat és találtak olyan szegmenst a játékban, melyben tudták segíteni a csapatot érdemben.

Jön a friss litván bajnok Aisciai elleni bronzcsata. Velük is játszott a Vasas Pasaréten és nyert is, most mit lehet várni a baltiaktól, valamint mi kellhet a sikerhez a társaságtól?

Kiváló magasembereik vannak, ellenben mezőnyposzton nem olyan erősek, azért az lesz a célunk, hogy egy nagyon agresszív védekezéssel megpróbáljuk a palánk alatti sort és a mezőnyembereket elválasztani egymástól. Amennyiben lesz elég erőnk és lelkesedésünk ehhez, akkor fogunk tudni nyerni, ám ha nem, akkor borzasztóan nehéz dolgunk lesz, mivel ez egy nagyon szépen összerakott litván csapat és jól is játszik egységként.

Keul Tamás, a tegnapi nap Vasasos játékosának választott kosaras-palánta is nyilatkozott a látottakról, illetve arról, mit vár a bronzmeccsen:

Nagyon jól ment neked a Sabonis ellen, csereként beszállva meg tudtad adni azt a pluszt, amivel meccsben lehettetek. Hogyan élted ezt meg belülről?

Szerintem nagyon nagy rohanás volt a parketten az elején és nem igazán jól jöttünk ki ebből kezdetben. Nem voltam a pályán az elején, de amint bejöttem csereként, különösen figyeltem arra, hogy ne legyenek fölöslegesen eladott labdáim, mivel az előző meccseken sok ilyenem volt. Sikerült ezt a célt elérnem, vigyáztam a játékszerre, valamint a védekezésre is, és amint megjöttek a helyzeteim, kezdtem belelendülni, s ezek nagy százalékkal be is jöttek.

A csapattal együtt hogyan éltétek meg ezt a csatát belülről?

Nem volt olyan sok probléma a meccs alatt csapatszinten, csak a végén beütött a sok bekapott hármas, ami demoralizáló volt kicsit, s emiatt nem túl jól álltunk fel a következő támadásokra.

Jött a délutáni összecsapás. Éreztél a megszokottnál nagyobb fáradtságot? Ha igen, mivel tudtad ezt leküzdeni és újabb jó teljesítményt nyújtani?

Fáradtabb voltam, az biztos, megpróbáltam mindent kiadni azért, hogy a fináléba tudjunk futni és kicsit kimerültem, de igyekeztem a lehető legjobban felpörögni a második összecsapásra is. Többet is foglalkoztam magával a kihívással, már egy órával az indulás előtt elkezdtem csak a meccsre készülni fejben és még jobban koncentrálni.

Hogyan láttad a saját játékod a Minszk ellen?

Véleményem szerint elég jól ment, főleg az elején, amikor elkezdtem büntetőket dobni, amik be is mentek, ezzel megjött az önbizalmam, majd a betörésekből is eredményes tudtam lenni, úgyhogy a második negyedre már teljesen fel voltam pörögve, onnantól már minden ment, aminek mennie kellett.

Mennyire tudatos nálad, hogy mikor kell elindulnod faultokat kiharcolni - figyelembe véve, hogy éppen hány hibája van az ellenfélnek?

Szoktam ezt figyelni, s most amikor az első 2+1-es akciómat összehoztam, azt szerettem volna megcsinálni, hogy kiharcoljam a személyik rajtuk, hiszen láttam, hogy nem állnak jól a faultokkal, majd később is észben tartottam, hogy mi a helyzet ezen a fronton.

Következik az utolsó meccsetek, méghozzá a litván aranyérmes Aisciai ellen, a bronzéremért. Mi kell szerinted a győzelemhez?

Emlékezni nem nagyon tudok már arra, amit akkor játszottunk velük Pasaréten, de elnézve őket most, úgy vélem, képesek vagyunk megverni őket. Muszáj megszereznünk a harmadik helyet és az érmeket egy ilyen szezon végén!

Volt-e bármiféle egyéni célod ezzel a tornával kapcsolatosan?

Szerettem volna sok pontot dobni, de ezt nem erőltetve akartam összehozni, hanem hogy ha jön a lehetőség, akkor ki tudjam azt használni. A lényeg, hogy nagyon élveztem a játékot végig.

Ez az első éved a Vasasnál, mikor érezted, hogy megtaláltad a helyed, szereped a csapatban?

Egy fél év kellett ehhez, de addigra teljesen eljutottam oda, hogy ez letisztuljon. Volt viszont olyan is a MAFC ellen még korábban, hogy sem Chester Lewis, sem pedig Rudner Gábor nem volt nálunk, akkor pedig éreztem, hogy többet kell vállalnom, s tudtam is dobni 25 pontot, az dobott is egy nagyot az önbizalmomon, ezt a lendületet igyekeztem átmenteni a szezon további részére és úgy gondolom, ez sikerült is, ezen a tornán is látszik ez.

IDE KATTINTVA KÖVETHETŐ A BRONZMECCS 11:30-TÓL!

Fotó: Doba István - Vasas SC