Egy óriási bravúr nyomában

Az Aho Nina, Jankó Flóra, Kányási Veronika, Tóth Tímea összetételű társaság az első meccsét még elveszítette, ám utána veretlen maradt s a végén még vissza is vágott legyőzőjének. Földi Attilával, a csapat szakvezetőjével beszélgettünk a fényes Európa-bajnoki diadalról. 

- Gratulálunk, remek hír ez így a nyár végére. A csapat egyetlen helyen változott a debreceni világbajnokságon bronzérmet szerzett együtteshez képest...

- Végül igen, Horváth Krisztina helyett Jankó Flóra játszott, de rögtön hozzátenném: a selejtező tornákon Aho Nina és Tóth Timi helyett, akik az U18-as válogatott csapattal Szlovéniában a hagyományos kosárlabda korosztályos Európa-bajnokságán szerepeltek, Benke Sára és Katona Bianka játszottak. Ők egyébként a fehéroroszországi tornára való végső felkészülés során is végig ott voltak. Az én szememben ők is csapattagok, Európa-bajnokok.

- A hat lány közül könnyű volt kiválasztani a négy Eb-szereplőt?

- Ugyanazzal vagy hasonló szerkezettel próbáltunk a fehéroroszországi Eb-n is játszani, mint a debreceni világbajnokságon. Aho Nina helye a tudása alapján megkérdőjelezhetetlen, Timire szükség volt a palánk alatt. Horváth Kriszti stílusához, habitusához, küzdőszelleméhez pedig Flóráé állt a legközelebb. Jó döntés volt, de még egyszer hangsúlyozom, én a két kimaradó játékost is Európa-bajnoknak tekintem. 

- Említette Aho Ninát és Tóth Tímeát. Ők egy finoman fogalmazva nem túl sikeres Európa-bajnokság után kapcsolódtak be a felkészülésbe, mennyire kellett őket felrázni?

- A szlovéniai Eb után egy hetet pihentek, majd úgy kapcsolódtak be. Érthetően maguk alatt voltak, eddig válogatott szinten többnyire sikeresek voltak, nehezen dolgozták fel. Szerencsére azzal próbáltam lelket önteni beléjük, amiben magam is hiszek, hogy az ő korosztályuk egy erős, tehetséges, sokra hivatott társaság, amely ezt korábban már többször is bebizonyÍtotta. A sportban van olyan, hogy egy verseny, egy torna nem sikerül, viszont nekik ez a B3x3-as Eb erre egy újabb lehetőség volt bizonyítani, amivel éltek is.  

- A fehéroroszországi Európa-bajnokságon nem indult túl jól a későbbi sikertörténet, hiszen a csapat vereséggel kezdett a házigazdák ellen...

- Egy-egy tornán az első meccs azért mindig lutri. A hazaiak nagyon keményen, agresszíven, szinte durván játszottak, s a stílususkkal, meg hogy mennyire engedték ezt érvényesülni, megleptek minket, s le is győztek simán. A folytatásban már azért nem volt gond, mert a többi ellenfelet már láttuk, tudtunk belőlük készülni - igaz, nyilván a riválisaink is a mi játékunkból.

- Ettől kezdve azonban nem volt megállás, talán a legnagyobb bravúr a spanyolok negyeddöntőbeli legyőzése lehetett. Őket igen simán, tizennyolc-tizenegyre verték a lányok...

- A fehéroroszok elleni vereséget követően sejtettük, hogy a csoportból a második helyen mehetünk tovább, s azt is, hogy a spanyol csapat vár majd ránk a negyeddöntőben. Megmondom őszintén, ettől a meccstől tartottam a leginkább, őket éreztem talán az egész tornán a legerősebb együttesnek, két játékosuk is játszott a hagyományos kosárlabdában Szlovéniában az U18-as Eb-t megnyerő csapatukból. Viszont volt közel másfél napunk készülni ellenük, sokat is videóztunk, elemeztük a mérkőzéseiket. És hozá kell tegyem, azon a meccsen nagyon kijött a lépés, akkor játszottak a legjobban a lányok. 

- Elődöntő: szintén magabiztos győzelem a világbajnok franciák ellen...

- A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy a franciák nem a Debrecenben világbajnokságot nyerő csapatukkal érkeztek, de erejüket és az ottani kosárlabda erejét jól jelzi, hogy egy másik igen erős, Eb-elődöntős csapatot is ki tudtak állítani. 

- A döntővel s annak megnyerésével pedig egyrész "aranyosan" zárta a csapat az Eb-t, másrészt pedig visszavágott a hazaiaknak egy drámai, hosszabbításos meccsen.

- A fehéroroszok nagyon elszántan, a csapatuknak szakmailag remek hátteret nyújtva készültek. Bár nem kellett volna, hiszen rendezőként automatikusan résztvevői voltak az Eb-nek, a selejtező tornákon is elindultak, igaz, nem a legerősebb csapatukkal - legjobbjaik a korosztályos 5-5-ös B-divíziós Eb-n szerepeltek. A selejtezőkön szerepelve szépen felmérték a mezőnyt, az Eb-re pedig egy jó szerkezetű, erős csapatot állítottak ki, amely időnként a hazai pálya előnyeit is élvezte. A lányoknak viszont óriási plusz motivációt jelentett, hogy éppen ellenük, az egyetlen olyan csapat ellen játszhatták a döntőt, amely korábban legyőzte őket. Már ismertük a harcmodorukat, tanultunk a vereségből, s felvettük a kesztyút. Óriási döntő volt, hosszabbításban sikerült visszavágni a hazaiaknak.