Szétszedte a Kaposvár a Paksot

Az ASE nem nyerni jár Kaposvárra. Ez a megállapítás vagy egy évtizede igaz, persze akkoriban még a bajnoki címért küzdött egymással a két fél. Azóta a kaposvári csapat kiszállt ebből a játékból, de a régi nagy ellenfél dolgát mindig igyekeznek megnehezíteni. Ráadásul az ASE a nemzetközi kupa okozta terhelés, és a sok utazgatás miatt fáradtabb is, mint általában, így ezúttal sem volt egyszerű dolguk az atomos fiúknak. A mérkőzést ennek ellenére jól kezdték a vendégek, a mostanában igen pontatlanul célzó Kámán Tamás palánkos kettesével meg is szerezték a vezetést. A Kaposvár persze ettől nem rémült meg, hanem igyekezett felvenni a kesztyűt, és ez a remek igazolásnak bizonyuló Raivio találataival sikerült is. Mindkét csapat igyekezett jól megszervezni a védekezését, ennek ellenére az utóbbi meccseken egyre jobb formában játszó Tóth Ádám rendre megjátszható volt, és élt is a lehetőségeivel. Az első öt perc során végig fej-fej mellett haladtak a felek, 1-2 pontnál jobban egyik csapat sem tudott ellépni. A negyed felénél aztán Donald Wilson is aktivizálta magát, két szép duplájával három pontra növelte csapata előnyét. A túloldalon továbbra is Raivio tartotta a frontot, és Kámán triplája ellenére is egálra tudta hozni a mérkőzés állását. Sőt, a plusz büntetője és Josh Wilson duplája után már a hazaik mentek három ponttal. A vendégek igyekeztek tartani a lépést, de Raivio parádés teljesítménye ellen egyelőre nem találták az ellenszert. Ennek megfelelően hazai vezetéssel is zárult az első negyed.

A második negyed kaposvári támadással, és újabb Raivio kosárral kezdődött, majd egy eladott labda után Fey volt eredményes Wilson légpasszából. A paksi gólcsendet Vojvoda igyekezett megtörni, nem is sikertelenül, betörése után a számára oly ismerős gyűrűben landolt a labda. Egy jó védekezés, majd az azt követő támadás után Körtélyesi kosarával négyre jött fel a vendéggárda, amely láthatóan mindent megtett, hogy ne kerüljön még komolyabb hátrányba. Védekezésben nagyon haraptak Völgyi Péter fiai, és ennek rendre meg is lett az eredménye, ám a paksi hívek sajnálatára a megszerzett labdákat gyenge százalékkal tudták kosárra váltani. A negyed közepén aztán gyors egymásutánban három alkalommal is lépést fújtak a játékvezetők, amely ítéletekből mindhárom minimum véleményesnek nevezhető. A Kaposvár továbbra is őrizte előnyét, így Cole találatai ellenére is maga mögött tartotta a Paksot. Miután Fey egy szép középtávolival hat pontra növelte a differenciát, Völgyi Péter nem is bírta tovább cérnával és időt kért, ám a játék képe nem sokat változott, sőt. A 19. percben a "tíz-tíz" rigmus is felhangzott a lelátóról, és ismét jöhetett a vendég időkérés. A hátralévő bő egy percbe még belefért egy kaposvári dupla, így a félidőben 44-32 állt a táblán.

A második félidő mindkét oldalon elrontott támadásokkal indult, mígnem Vojvoda Dávid egy ellene elkövetett szabálytalanság után a vonalra állhatott, ám ő is csak az egyik lehetőségét tudta értékesíteni. Rengeteg hibával játszottak a csapatok, és a különbség stagnált. Nem volt rossz a védekezése egyik félnek sem, ám a kosárcsend főleg a hibáknak volt köszönhető. Aztán a Kaposvárnak hirtelen két támadás is összejött, és Raivipo révén már 15 ponttal vezettek. Ekkor jött a harmadik paksi időkérés a meccs folyamán, ám az eddigiekhez hasonlóan ez is eredménytelennek bizonyult, mivel továbbra is a Kaposvár volt aktívabb. A 25. percben aztán Zo Williams is megszerezte első pontjait, egy 2+1 formájában. A túloldalon azonban Fey is tarthatatlannak bizonyult, egy-egy újabb duplája mind közelebb vitte a hazaiakat az áhított sikerhez. A vendégek ráadásul ismét roppant gyatrán büntetőztek, kilenc kísérletükből mindössze 5 volt jó. A Pécsről visszatérő Kiss Kornél is megszerezte első tripláját, majd miután a vendégek ismét rontottak, a 20 pontos előnyért támadott a házigazda. Ez ugyan ebben a negyedben nem lett meg, de a 19 pontos fór birtokában is csoda kellet volna hozzá, hogy elveszítsék a találkozót.

Az utolsó negyedre láthatóan minden-mindegy alapon futottak ki a vendégek, és Cole triplájával, valamint büntetőkkel egy perc alatt 14-re faragták a hátrányt. Sőt, ha Williams nem lépi el a jó kaposvári védekezésnek köszönhetően, még közelebb jöhettek volna. Azonban itt megtört a varázs, és bár az ASE innentől rendre betalált, mindig érkezett a válasz a túloldalról. Mikor nem, akkor tovább tudott zárkózni a Paks, a 33. percben például Vojvoda triplája hozta őket még közelebb. Persze az ellenfelek nem véletlenül félik a kaposvári légiósokat, különösen Josh Wilsont. Az apró irányító előbb egy gyönyörű középtávolit süllyesztett el, majd egy betörés után is eredményes volt, így máris újra 15 pont volt a differencia. Az ASE ekkor megtorpanni látszott, és miután már csak négy perc volt hátra, lehetetlennek tűnt, hogy ne hazai siker szülessen. A hátralévő perceket örömünneppé változtatták a hazai játékosok, minden szép akciót hatalmas ováció fogadott a nézőtérről. A hazai csapat megérdemelten gyűjtötte be harmadik sikerét a bajnokságban, az Atomerőműnek pedig össze kell szednie magát, mert ez a játék messze van attól, amit a drukkerek elvárnak a csapattól.


Kaposvári KK - Atomerőmű SE 82-60 (26-22,18-10,17-10,21-18)

Kaposvár, 600 néző

Vezette: Pálla, Szabó G., Németh Cs.

Kaposvár: Wilson 18, Raivio 26/3, Szőke -, Lekli 2, Fey 20. Csere: Kiss K. 5/3, Kutasi 4, Koma 6, Mihalics -, Bíró -, Kovács S. 1, Fónai -.

ASE: Williams 8, Wilson 6, Vojvoda 17/6, Kámán 7/3, Tóth 8. Csere: Cole 11/3, Körtélyesi 2, Kovács Ák. -, Morgen 1, Kovács Ád. -, Kerpel-Fronius -.


Fekete Ádám: Titkon reménykedtem benne, hogy nyerhetünk. Láttam, hogy mérkőzésről-mérkőzésre jobbak vagyunk, de mindig voltak hullámvölgyeink. Zalaegerszegen is egy 20 pont körüli előnyt engedtünk ki a kezünkből, Pécsen is majdnem 20 ponttal vezettünk és Szolnokin is héttel mentünk egy perccel a vége előtt, tehát ott is voltak győzelmi esélyeink. Nagyon bíztam benne, hogy em át fog fordulni, és a mai mérkőzésen tényleg ki is jött minden. Nyilván fáradt is volt a Paks, de mi ki tudtuk használni ezt, és a sportban ez a legfontosabb.

Völgyi Péter: Nehéz egy ilyen meccs után bármit is mondani. A lehető legrosszabbul jöttünk ki ebből a kaposvári kirándulásból, mivel nagyon sok energiát elhasználtunk, és ennek ellenére nagy arányú vereség lett a vége. Kulcsjátékosaim mind úgy mozogtak, mint a fáradt lepkék. Kíváncsi voltam, mennyit vett ki belőlük az utazás, hát elég sokat. Ugyanakkor nem lehet csak erre fogni ezt a vereséget. Három ember vert meg minket, pedig az ő védésükre készültünk, mégsem tudtuk jól megoldani. A támadás befejezésekkel is komoly gondjaink akadtak. Az első negyedben nagyon könnyen dobtuk a kosarakat, bár az ellenfél kulcsjátékosait akkor sem tudtuk levédeni. Amint elkezdett akadozni a támadásunk, egyből ellépett a Kaposvár. A negyedik negyedben még feljöttünk tízre, de két ostoba hiba megpecsételte a sorsunkat. Nagyon nehéz sorozat elején vagyunk, és mivel elég sebezhetően vagyunk most, minden csapat feni ránk a fogát. Nagy teher van most mindenkin, és ezt a mai napon nem tudtuk elviselni.

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus