A 18. forduló válogatottja

Christopher Dunn (Kaposvár-Alba - első kép) és Miljan Rakic (JKSE-SZOVA) között egy paraszthajszál döntött Dunn javára. Igazából mindketten ide kéne kerüljenek, hiszen a jászberényi karmester is extrán játszott (34 VAL, 8 gólpassz, 3 tripla, 19 pont). Ám a tipikus irányító ismérve, vagyis a sok-sok assziszt Dunn felé billentette a mérleg nyelvét.  A Kaposvár nyerte a forduló rangadóját, még csütörtökön. Ebben vastagon benne volt mindhárom hazai légiós és Hendlein is, meg úgy egészében a somogyi csapat is. Ám a karmesteri feladatokat ellátó Dunn az elejétől fogva olyan dirigálást mutatott be (12 assziszt csak az első félidőben), ami mindezt valahol megalapozta. Végül 16 pontot is elért (igaz, távolról nem ment annyira neki), és szerzett 4 lepattanót, valamint egy irányítónál fontos, hogy nem volt több az eladott labdája (3), mint a szerzett (4). A hasznosságát mutató VAL értéke kerek 30, a meccs végére elért 16 gólpassza pedig önmagáért beszél. Nem mellesleg erős dupla-duplával zárt. Ezúttal a szokásosnál kevesebbszer faultoltatta önmagát (3), mint egyébként, de ez azt is jelenti, hogy inkább jó helyzetbe hozta társait, akik persze szintén kellettek ahhoz (pontos befejezéseikkel), hogy nála magas szám álljon a gólpassz rovatban.

Dobóhátvéd (2-es poszt)

Anthony Jones (ZTE-Szeged). A vendégek visszaadták a kölcsönt a zalaiaknak, s ők is megverték idegenben vetélytársukat, mint ősszel tették Gáspárék, fordított szereposztásban. A ZTE ráadásul otthon igen erős, a Szeged pedig elég kiszámíthatatlan volt mostanában, így picit talán meglepetés, hogy ők diadalmaskodtak. Jones, aki igazából kettes és hármas poszton is játszik, most kettesként kerülhetett be a forduló csapatába, hiszen ahogy trénere, Bonifert Domonkos is elmondta, nagyon hasznosan kosarazott, s egyértelműen vezére volt a Szedeák együttesének. A statisztikája is kiváló mindezek mellett, tehát itt az egyéni produkció a csapatérdeket is szolgálta, ami nem mindegy. Jones 25 pontot (közte 4 triplát) szerzett, amit mezőnyből 57%-os, büntetőből pedig (5/5) 100%-os teljesítménnyel ért el. Szedett 3 lepattanót, s bár 3 labdát eladott, kierőszakolt 7 faultot is. a VAL értéke 27. A poszt fordulós legjobbja címre esélyes volt még az egerszegi Hudson és a Factum Sport játékosa, Smith is, de ők vesztes csapat tagjaként hátrányban voltak Jones-szal szemben.

Alacsonybedobó (3-as poszt)

Takács Norbert (Sopron-Pécs). A fiatal soproni bedobó egy olyan meccsen nyújtott kiemelkedőt, amikor esélyt kapott arra, hogy - a szokásosnál is nagyobb részt vállalva a közösből - megmutassa, mire képes. Tudjuk, hogy a hazaiaknál és a vendégeknél is hiányzott egy-egy légiós (a Sopronban éppen mezőnyposzton, hisz Watson helyettesét még nem találták meg, a Pécsnél pedig centerben, mivel Hendley továbbra sem bevethető), de mások is maródiak voltak. A két némileg tartalékos gárda csatája ráadásul azért is lehetett csemege, hiszen a Pécs, ha elkapja a fonalat, bárkit bárhol képes lehet legyőzni, de a Sopronnak meg majdnem az élete függött ettől a derbitől, illetve a remélt sikertől. Egy ilyen találkozón kezdő bedobóként szórt 17 pontot (közte 5 hármassal) a 23 éves Takács Norbert, illetve szedett 6 lepattanót, s ért el 19 VAL értéket 32 játékperc alatt.

Magasbedobó (4-es poszt)

Hendlein Roland (Kaposvár-Alba). Több jelölt is volt erre a titulusra, hiszen a jászberényi Török is kiválóan teljesített a SZOVA ellen, vagy Austin is Körmenden a Nyíregyháza rovására. Ám nehéz lenne elvenni a forduló legjobb csatára  címet a 43 VAL értéket összeszorgoskodó, egy csúcsrangadón kiválóan kosarazó Hendlein Rolandtól. 24 pontot dobott Roli, közte egy hármassal is. 77%-kal dobott mezőnyből , ami fontos, hiszen mezőnyből szerezte a pontjai java részét (3/3 büntetőtől eltekintve). Szedett 15 lepattanót is Hendlein, tehát a remek dupla-duplája ott virít a neve mellett. A mérkőzés nehézségi foka is minősíti a kaposvári alapembert. Igaz, hogy a vendég Alba – edzője megítélése szerint – ezúttal nem tudta azt játszani, amit kellett volna, de még így is ott loholt a hazaiak nyakán nagyon sokáig, és ha megingott volna a KKK, a tabella éllovasa talán élt volna a lehetőséggel. Ezt azonban nem tették meg Hendleinék, s nagy sikert arattak, aminek egyik fő kidolgozója a rutinos magyar magasbedobó volt.

Center (5-ös poszt)

Marco Spica (Kaposvár-Alba). Itt óriási volt a tülekedés, hiszen első látásra talán Zeljko Zagorac jobb választás lett volna (SZOVA), aki 21 pontot dobott és 14 lepattanót szedett Jászberényben, sokszor vállán cipelve a Szombathelyt. Vagy ott van a szegedi Nebojsa Dukic, aki ragyogóan kosarazott Egerszegen, bőven kivéve a maga részét az idegenbeli sikerből. Mégis Spica mellett döntöttünk, aki ráadásul csak 3 alkalommal szedett lepattanót (ez egy centertől nem sok). Ám a kaposvári csapat az éllovas Alba ellen olyan produkciót nyújtott, amelynek ő is teljes mértékben részese volt, s ez sokat nyom a latban. Ráadásul ezen a mérkőzésen csapattársa, a főleg 4-es Hendlein volt a palánkok ura (15 lepattanó), kevesebb teret adva Spicának a reboundokra, ám ők ketten kiválóan egészítették ki egymást a festéken belül, és párban gyakorlatilag lelépték a Keller-Szabó duót odaát. Spica dicsérete még, hogy 8 kierőszakolt faultját és 30-as VAL értékét, megkoronázva 22 pontját 80%-os mezőnymutatóval érte el, holott ezúttal csak 23 percet töltött a parketten.

Legjobb 6. ember (a csereként pályára lépők közül)

Csorvási Levente (ZTE-Szeged) 10 pont, 13 VAL, 15 perc alatt. Két támadólepattanója volt, ráadásul mezőnyből mind a 4 kísérlete célba ért. Az sem elhanyagolandó tényező, hogy az ifjabb Csorvási, aki egyelőre nem szokott olyan erős tényező lenni csapatában, mint bátyja, Milán, ezúttal többek között éppen abban az időszakban dobta sorban a pontjai java részét, amikor a Szeged a második negyedben faképnél hagyta a hazai ZTE-t. Tehát amikor gyakorlatilag megnyerte a meccset a Szedeák, abban Levente bőven benne volt. Mindezt úgy, hogy megtudtuk, egész héten betegeskedett. Ez így együtt megér egy forduló legjobb cseréje címet neki a mi szemünkben.

Egyébként lehetett volna Eilingsfeld János is a legjobb hatodik, hiszen 20 perc alatt 19 pontot dobott a Factum ellen csereként (28 VAL, 6 kierőszakolt hiba, 75% mezőnyből, 7 lepattanó), ám egy olyan meccsen – hisz általában mindenkinek van ilyen meccse legalább egyszer egy idényben –, amikor az ellenfél totál gyenge napot fog ki, s szinte a cseresor ellen is nehéznek tűnik számára az ellenállás, nehéz érdemi kihívásról beszélni. Tehát, bár a „Jones” becenevű Jani produkciója előtt is kalapot kell emelni (sőt, egyértelműen „izmosabb” ez a mutató mint a kis Csorié), itt a szituáció az ami miatt mégis Levente tettét tettük egy leheletnyit előrébb.

Az összes játékos közül pedig ezúttal Hendlein Rolandot választottuk a 18. forduló MVP-jének, vagyis legértékesebb kosarasának!

Fotó 1,4,5: delfinek.hu sorrendben Dunn (1), Hendlein (4), Spica (5)  

Fotó 2: szegedma.hu (Anthony Jones)

Fotó 3: kisalfold.hu (Tóth Zsombor készítette - Takács Norbertről)

Fotó 6: szegedma.hu (szte-szedeak.hu) - Csorvási Levente