Lóránt Péter naplója (vol. 19)
Sziasztok, Boldog Újévet mindenkinek!
Ma egy olyan baszk rangadó vár ránk, amit otthon ti is a tévéképernyők előtt szurkolhattok végig, de mielőtt rátérnénk erre a derbire, egy picit tekintsünk vissza, hogy miként alakult nálunk ez a bő két hét, ami óta legutoljára jelentkeztem. Két héttel ezelőtt a Gran Canaria együttesét vertük meg idegenben több, mint 30 ponttal. Én nem láttam ezt a derbit élőben, idegenbe nem utazom a csapattal, de természetesen dvd-n eljutott hozzám. Igazából nehéz mit mondani egy ekkora arányú diadalra, az biztos, hogy nem kell túlértékelni, az edzőnk sem csinált belőle túlzottan nagy ügyet. Az eredmény önmagáért beszél, a játék minden elemében érezhetően felülmúltuk a hazaiakat. Ami mindenképp pozitív még, az az, hogy a sok szoros vereség után jött több simább siker, amivel a kosárarányunk jobbá vált a riválisainkéhoz képest.
A most a hétközi fordulóban aratott diadalunk a Cajasol Sevilla gárdájával szemben nagy siker, hiszen egy olyan alakulattal szemben értük el, mely tényleg a legjobb védő csapatok közé tartozik a ligában. Mi sem voltunk rosszak védekezésben, de támadásban érezhetően kevesebb dolog jött össze, mint a korábbi megnyert találkozóinkon. 5 perccel a végső dudaszó előtt 7 pontos hátrányban voltunk, sőt, az utolsó percre fordulva még mindig 4 egységnyi fórban volt a Sevilla. Most mellénk állt a szerencse, hiszen korábban emlékszünk rá, mennyi vereségünk volt, amit az utolsó pillanatokban szenvedtünk el. A szurkolók szempontjából is remek siker volt ez, 7 ezren voltak kint a találkozón, a következő hazai mérkőzésünkre teltházat várunk a Barcelona ellen.
Hogy meséljek a sérülésemmel kapcsolatos dolgokról is, elmondom, hogy rólam január másodikán levették a gipszet, még egy mankót azért magamnál kell tartanom. Hat hétig nem álltam rá és amikor elfárad a testrész, jobb, ha nálam van, az nagy baj lenne, ha rosszul kezdenék el járni és az megszokássá válna. A medencében folytatom a gyakorlatokat, már ugyanolyan jellegű mozgásokat végzek, mint amiket a pályán is fogok. Ahogy ez könnyebbé válik számomra, megyek is majd a pályára. Előreláthatólag azt tudom mondani, hogy huszadika környékén térhetek vissza.
Közben volt változás a játékoskeretünkben is, a nigériai magasunk, Kenny Adeleke távozott és jött helyette egy másik afrikai belső játékos, Andy Ogide. Kenny úgy érezte, hogy neki valamivel többet kellene játszania, ezért úgy döntött, hogy távozik. Az új emberünk egy hónapos próbajátékra jött, utána meglátja a klub, hogy mi lesz a további sorsa, addig eldől nálam is, hogy mikor tudok visszatérni. Ő egy spanyol másodosztályú gárdától érkezett, ám onnan Karácsony előtt elküldték, pontosabban közösen szerződést bontottak a klubbal. Nekünk nem volt nagy választási lehetőségünk az igazolás terén, mert a gárda nem léphet ki az anyagi keretből, senki sem szeretné, hogy április-májusra elfogyjon a pénz. Inkább szépen betartják, amit vállaltak, nem akarnak ezzel rizikózni.
Mivel az edzésprogramom olyan, ezért csak a csapattréningek utolsó félóráját tudom megnézni, mert más jellegű feladatokat végzek közben, de amit el tudok mondani az új emberünkről az az, hogy támadásban egy alacsonyabb ötös centerként használjuk, védekezésben pedig négyesben. Jó felépítésű atletikus játékos, de jó kérdés, mennyire bontakozik ki, hiszen nálunk elég kötöttek a feladatok mindenkinél. Az biztos, hogy segítségére lesz a csapatunknak. Ogide vékonyabb és gyorsabb center, mint Adeleke volt, ilyen szinten tehát más stílusú játékosokról beszélünk.
Jön ma a baszk rangadó! Bilbaóba megyünk, ami San Sebastiantól 80 kilométerre található. Nagy derbi lesz ez, hiszen holtversenyben állunk a tabellán, pontosabban nekik egy győzelemmel kevesebbjük van, mert egy találkozójukat halasztani kellett. Mindkét gárdának nagyon fontos lenne ez a győzelem a Király Kupa miatt, ha mi diadalmaskodnánk, hatalmas lépést tennénk efelé. Nekünk az a célunk, hogy ez sikerüljön, mindent meg is fogunk tenni az utolsó három találkozónkon ennek érdekében.12:30-kor kezd a meccs, a SportKlubon otthon hétfőn 20:30-tól tudjátok megnézni.
Tavaly négyes győzelmi szériával kezdett a Lagun Aro, de akkor nagyon rosszul folytatódott a csapatnak a szezon, viszont az tényleg történelmi tett lenne, ha a 8-ba bejutnánk itt a Kupa kapcsán. Egy hatalmas dolog lenne ez, ahhoz mérten pláne, ahogyan kezdtük az évet, s önmagában is óriási presztízse van a Copa del Rey-nek. Azt gondolom, hogy meg tudjuk verni az euroligás gárdát, de nem szeretnék a földtől elrugaszkodott kijelentéseket tenni. Az utolsó három meccsünkből kettő idegenben lesz, tehát nincs könnyű dolgunk itt a tabellán való feljebb lépéssel. Most még nem is gondolunk a jövőheti Barcelona elleni találkozóra, de bizonyosan hatalmas lökést adna egy győzelem arra a derbire is. Ott már majd más dolog lesz nyerni, hiszen mégiscsak a Barcelonáról beszélünk, Navarro visszatérése ide vagy oda.
A Karácsonyom és a Szilveszterem azt gondolom, hogy talán most sikerült a legcsendesebbre. Kijött hozzám a bátyám a feleségével, koccintottunk egy pohár pezsgővel, aztán lefeküdtünk aludni. Ilyen még soha nem volt, de nem baj, nem is hiányzott nekem most a nagy buli Szilveszterre, majd jövőre talán bepótoljuk.
Pár szóban szólnék még az utóbbi két forduló érdekesebb találkozóiról. Drukkoltam, hogy valahogy jöjjön össze az Obradoironak a Valencia ellen, végül egy elképesztő harmadik negyedbeli fordítással behúzták azt a derbit hazai pályán. Ők előtte Valladolidban kaptak ki, érezhetően meggyengültek Splitter távozása óta, még akkor is, ha keveset volt a brazil náluk. Hanga Ádiék sikerének nagyon örülök, ami még érdekes volt ott, hogy Ádám irányítót játszott, mivel Rodriguez megsérült. A 6 pont, 6 lepattanó, 6 gólpassz, 4 szerzett labda és az 1 blokk remek teljesítmény.
Örömteli, hogy végre lehet látni a csapatunkat a SportKlubon, sajnálom, hogy én pont most nem állhatok a csapatom rendelkezésére, de remélem, hogy lesz még ilyen alkalom a következő hetekben is és velem a pályán szurkolhattok a Lagun Aronak.