Kikapott a Paks a Komarnótól

VI. Horváth Zoltán Emléktorna

Atomerőmű SE - BC Komarno 79-90 (16-26, 25-19, 17-26, 21-19)

ASE: Dunn 13/3, Medve 7/3, Barnies 12/6, Szabó 6, Tóth 9.
Csere: Marshall 13/3, Eilingsfeld 5/3, Kovács 3, Rakocevic 11, Will -.  Vezetőedző: Schmidt Béla 

Komarno: Umpig 11/3, Halada 16/12, Thompson 10, Alawoya 22, Vido 4.
Csere: Kozlík 11/6, Kratochvíl 4, Haviar 2, Bilic 10. Vezetőedző: Andjelko Mandic

Az ase.hu tudósítása:

Nem kezdődött jól a meccs, bő fél perc elteltével már két kosa kaptunk. Első találatunkat Szabó Zsolt jegyezte, majd Tóth és Dunn pontjaival meg is fordítottuk az állást. viszonylag kevés kosár esett, ezen reméltünk változtatni a próbajátékon lévő Marshall beküldésével. A dolog eleinte jóindulattal is csak részleges sikerre vezetett, a meccsen ugyanis több lett a pont, de azokat jobbára az ellenfél jegyezte. Aztán Marshall is elkezdett belejönni, előbb egy triplát, majd egy duplát, végül két büntetőt juttatott célba, három pontra lopva a különbséget. A negyed vége azonban megint az ellenfélé lett, így tetemes előnnyel vonulhattak meghallgatni edzőjük észrevételeit.

A kisszünet után is inkább a Révkomárom volt elemében, mi nem igazán találtuk a játékunkat, persze ehhez az is hozzátartozik, hogy a három hetes kihagyás után visszatérő Rakocevic formája finoman szólva is visszafogott volt. Közben Marshall továbbra is be-betalálgatott, illetve Dunn is elkapta a fonalat, így az két csapat közti differencia - a hibáink ellenére is - folyamatosan csökkent. Schmidt Béla sokat variálgatta a csapatot, igyekezett minél több formációt és taktikai elemet kipróbálni, de ez nem hátráltatta a felzárkózási folyamatot, amely végül Tóth Ádám zsákolásával fejeződött be: 39-39-nél utolértük ellenfelünket. Az utolsó két percben aztán ismét elkövettünk néhány hibát, de a lényeg, hogy az első negyedbeli hátrányunkat sikerült lecsökkenteni.

Belealudtunk egy kicsit a nagyszünetbe, a Révkomárom pedig kíméletlenül kihasználta és ismét két számjegyűre növelte előnyét. Kapkodó volt a játékunk, és bár akadtak jó periódusaink, de az ellenfél okos és szervezett támadójátéka ellen nem volt ellenszerünk. Ráadásul az első félidőben rendre kimaradó révkomáromi távoli dobások is elkezdtek behullani, tovább nehezítve dolgunkat.   

A záró felvonásra sajnos már nem sok izgalom maradt, tetemes hátrányunkat nem sikerült jelentősen csökkenteni, így hiába mutattunk időnként biztató jeleket, végül viszonylag simán kapituláltunk a szlovák bajnok ellen. Holnap így a bronzcsata maradt számunkra, mely során a Falco-Alba párharc vesztese lesz az ellenfelünk.