Forró Kézzel: Embiid MVP-teljesítménye a forró Clippers

Joel Embiid begyújtotta az MVP-rakétákat

Októberben 31 pontot és 10 lepattanót, novemberben pedig 32 pontot és 11,5 lepattanót átlagolt Joel Embiid, de decemberben minden korábbit felülmúló formába lendült, és ha már Forró Kézzel, akkor nehéz lenne kihagyni és említés nélkül hagyni az ő teljesítményét.

A regnáló MVP és az elmúlt két szezon pontkirálya december hónapban eddig 7 mérkőzésen egyszer sem ment 34 (!) pont alá, ellenben hétből négyszer dobott legalább negyvenet, az utóbbi négy meccséből háromszor is elérte ezt a határt, a hónap elején pedig 50-nel megdobta az eddigi szezoncsúcsát is.
 
Ebben a hónapban eddig kereken 40 pontot átlagol úgy, hogy 60,5%-kal (!) dob mezőnyből, pedig nem fukarkodik a kísérletekkel: 23,9 dobást vállal meccsenként. A kísérletei mondjuk most tényleg hatékonyak, mert ebből a 23,9-ből csak 3,3 a tripla, a hét meccsből csak kétszer állt bele háromnál több hármasba, ezeket pedig 39,1%-kal dobja. Ehhez jön a most is extra büntetőzése, hiszen 10,7 kísérletét 92%-kal értékesíti, így egészen félelmetes hatékonysággal szerzi a pontjait.

A 40 ponthoz jön 13 lepattanó és 4,6 gólpassz,de utóbbi azért visszaesőben van a korábbi 6-7 assziszthoz képest: decemberben három alkalommal is csak két-három gólpasszt osztott szét, viszont van 4,1 eladott labdája, a passzjátéka a korábbi szintlépés után most ezen a területen visszaesett.

Cserébe a dobása, pontszerzése földöntúli szinten jár, hiszen zsinórban 12 meccsen dobott 30 felett, és az utóbbi 11 találkozó mindegyikén leszedett ehhez legalább 11 lepattanót is, ami abszolút franchise-rekord és természetesen személyes csúcs is.
 
Embiid szezonátlaga így jelenleg, karácsonyhoz közeledve 34,4 pont, 11,8 lepattanó és 6 gólpassz – idén is ő a pontkirály jelen állás szerint, még a tavalyi rekordját is felülmúlja egyelőre, lepattanóból 2019 óta nem átlagolt ennyit, gólpasszból pedig még soha. Egyébként PER-ban utcahosszal vezeti a mezőnyt (az ő értéke 35,06, a második Nikola Jokicsé 32,28), és a 64,5 TS% sem akármi…

A végére pedig még egy statisztika: Embiid idén eddig 783 játékperc alatt dobott 792 pontot – Wilt Chamberlain 1962-es szezonja óta ő az első, aki egy pont / perc felett átlagol.

 

A Clippers is Forró, Harden kitessékelte Westbrookot

Az NBA aktuálisan leghosszabb győzelmi sorozatával rendelkezik a pár hete még lesajnált Los Angeles-i csapat, amely zsinórban nyolc sikernél tart, és a 3-7-es rajt óta 13-3-at rohant bő egy hónap alatt.

Az utóbbi négy mérkőzésből ráadásul háromszor is simán, legalább 20 pontos különbséggel nyert a gárda, és a nyolcmeccses sikerszéria alatt 126 dobott pontot átlagol Tyronn Lue alakulata, amely ebből az elmúlt öt estéjén már 133,4-et – nagyon összeállt a gépezet támadásban, ha védekezésben még nem is igazán.

Kawhi Leonard nagy formájáról nemrég írtunk, rögzítsük, hogy jelen állás szerint 293 pontot átlagol decemberben 62,3%-os mezőnyözéssel, 54,8%-os triplázással és 95,1%-os büntetőzéssel, de a feljavulás oka mostanában nem feltétlenül ő, hanem James Harden, aki láthatóan elkezdte otthon érezni magát.

Szakáll több visszafogottabb teljesítmény után egyre inkább ráérez a szerepére, decemberben eddig nyolc meccsen egyszer sem osztott ki hétnél kevesebb gólpasszt, ellenben háromszor is járt tíz felett, egyszer 15-ig is eljutott, és a nyolcból csak háromszor maradt 20 pont alatt, legutóbb viszont 35-tel megdobta a szezoncsúcsát is. Decemberben eddig 20,1 pontot, 5 lepattanót és 9,8 gólpasszt átlagol 51,7%-os mezőnyözéssel és 48,9%-os triplázással úgy, hogy meccsenként 5,9 hármasba azért már beleáll, és bár a 6,4 büntetőkísérlete még nem az igazi, illetve a dobóformája, valamint az agresszivitása is kicsit hullámzó, de az egyértelmű, hogy a kezdeti bizonytalankodás után már rátalált a helyére, és nagyon jól illik Leonard mellé. Főleg az utóbbi három meccse érdekes, előbb volt egy 28 pontos, 7 lepattanós, 15 gólpasszos, 4 blokkos estéje 5/6 triplával, majd két nappal később alig 6 dobásba állt bele és 10 pontot szerzett 12 gólpasszal, majd jött a 35 pontos, 9 gólpasszos este 8611 hármassal. Apropó blokkok: ezen a három meccsen 7 sapkát osztott ki, a hónap során pedig 1,3 labdaszerzés és 1,4 blokk az átlaga. Nem véletlen, hogy az említett nyolc meccs mindegyikét megnyerte a gárda, így 8-0 a havi a mérlege…

Itt említsük meg azt is, hogy a szezont jól kezdő Russell Westbrook előbb a kispadra szorult Harden miatt, majd a levegő is elfogyott körülötte. Ezen a decemberi nyolc meccsen már csak 17,4 percet átlagol, egyetlen egyszer érte el a 20-at, de mindig 15-20 között játszik, egyszer sem érte el a tíz mezőnykísérletet, és egyszer sem jutott 6 gólpassz fölé – eddig 8,9 pont és 3,1 gólpassz az átlaga a hónapban, teljességgel kikerült a húzóemberek közül. Hatékonynak hatékony, a labdára is vigyáz, nincs vele különösebb gond, de azt azért még említsük meg, hogy ezen a nyolc meccsen csak +6-ot hozott vele összesen a Clippers a sima győzelmek ellenére is, legutóbb például vele -2-ben voltak, amíg Hardennel +32-ben…

 

LaVine volt a fék?

Kaotikusan indult a Bulls idénye, 19 meccs után mindössze 5-14-re álltak, az elmúlt kilenc meccsükből viszont hatot megnyertek, és már harcban vannak a playin-helyekért keleten. Nem tűnik véletlen egybeesésnek, hogy Zach LaVine az elmúlt kilenc meccsen sérülések miatt nem tudott játszani, a Bulls mégis szintet tudott lépni, és csak olyan csapatok ellen kaptak ki az All-Star hátvéd kidőlése óta, mint a Bucks, a Nuggets és a Heat, de közben egy-egy alkalommal nyerni is tudtak a Bucks és a Heat ellen is, míg legutóbb a 76erst múlták felül.

Egyénileg leginkább Coby White tudott eddig profitálni LaVine kidőléséből, mert addig a pontig 13,7 pontot, 2,8 lepattanót és 4 gólpasszt átlagolt, míg azóta 25,4 pontot, 6,4 lepattanót és 6,8 gólpasszt, ráadásul ezen a 9 meccsen 9,4 rádobásból 48,2 százalékkal dobja a triplát is. DeMar DeRozan szerepe is átalakult az elmúlt időszakban, 4,6-ről 6,6-re emelte a gólpasszátlagát LaVine kiválása óta, ahogyan Nikola Vucevic is az eddiginél nagyobb szerepet játszik a labda járatásában, az ő gólpasszátlaga 3,1-ről 4,3-re nőtt. Csapatként is sokkal több kosarukat előzi meg gólpassz, 21,9-ről 27,3-re emelték az átlagukat, de legalább ennyire látványos, hogy mennyivel jobban dobják a triplákat, 34,9 százalékról 40,7 százalékra javították fel a hatékonyságukat.

Ez egyelőre még nem túl nagy minta, White egyéni triplázása, illetve a csapatszintű kinti dobóforma sem feltétlenül fenntartható, viszont láttunk már olyat, hogy egy csapatból kivették a legjobb pontdobót, és annak hatására elkezdtek több meccset nyerni. Kicsit hasonló volt a helyzet a Raptorsnál, amikor Rudy Gay-t úgy cserélték el, hogy akkor ő átlagolta náluk a legtöbb pontot, és ott is egy addig csak a helyét kereső irányító tudott szintet emelni a játékán (Kyle Lowry), ráadásul mindkét csapatban ott volt DeRozan is, csak amíg Torontóban még egy feltörekvő kosaras volt, addig Chicagóban már egy veterán. Nem kell feltétlenül azt várni, hogy most a Bullsnál is akkora pálfordulás lesz, ami végül egy bajnoki címet fog eredményezni néhány éven belül, ugyanakkor érdemes lehet rájuk azt követően is odafigyelni, ha összejön LaVine elcserélése, mert érte azért minden bizonnyal fognak használható játékosokat kapni, akikkel kiegészülve tovább építkezhetnek az elmúlt hetekben lefektetett alapokra. Persze azt sem lehet kizárni, hogy LaVine visszatér, és azzal együtt a Bulls játéka is újfent a régi lesz…

 

Doncic és Exum is profitál az apaságból

Korábban már többször is láttunk olyat, hogy egy játékos teljesítménye szintet lépett azt követően, hogy megszületett a gyereke. Talán a legemlékezetesebb példa Fred VanVleet esete, akivel ez a 2019-es rájátszás idején történt meg, Dallasban pedig az a sajátos helyzet alakult ki, hogy pár napon belül született meg Luka Doncic és Dante Exum kislánya is.

Doncic esetében nem lehet azt mondani, hogy ne hozott volna extrém számokat a gyermeke megszületése előtt is, mert az első 17 meccsén 31,1 pontot, 8 lepattanót és 7,9 gólpasszt átlagolt, miközben 38,8 százalékkal triplázott, azóta viszont 8 találkozón 36,6 pontot, 9,3 lepattanót és 11,6 gólpasszt tesz be a közösbe, és a triplázása sem esett vissza jelentősen, 37,8 százalékkal tüzel távolról.

Exum esetében látványosabb a javulás, mert ő az első 16 meccsén csak 10,6 percet átlagolt, ami alatt 4,8 pontot, 2,3 lepattanót és 1,5 gólpasszt hozott 23,5 százalékos triplázással, az elmúlt 7 meccsen viszont 29,7 perc alatt 16,1 pontot, 3,9 lepattanót és 4,6 gólpasszt átlagolt, ráadásul 3,7 próbálkozásból 57,7 százalékkal triplázik emellé.

A teljes képhez természetesen az is hozzátartozik, hogy Kyrie Irving ebben az időszakban sérülés miatt mindössze kétszer volt bevethető, ugyanakkor ezzel együtt is el kell ismerni, hogy Doncic képes volt újabb fokozatot találni, illetve Exum élni tudott az előtte adódó nagyobb lehetőséggel, nem magától értetődő, hogy egy NBA-ből egyszer már kikopó játékos sorozatban ilyen jó meccseket rakjon össze.

 

Tari Eason a meg nem énekelt hős

Alperen Sengün vagy Fred VanVleet is All-Star szinthez közeli teljesítményt nyújt idén Houstonban, ugyanakkor Tari Eason is komoly dicséretet érdemel, ugyanis az ő visszatérése óta állt össze a második soruk. Eason kihagyta az első hat meccset a szezonból, és ezalatt messze a Rockets kispadja volt a leggyengébb, -7,3-es NET ratinget hoztak össze a cseréik, viszont a visszatérése óta 6,1-es NET ratingje van a Rockets második egységének, ezzel övék a legjobb cseresor a ligában.

Amikor Eason pályán van, ligaelit védekezésre képesek, 97,3-es Defensive ratinget hoz ilyenkor a Rockets, míg nélküle 113,3 ez a mutató, és hasonlóan látványos, hogy 100 labdabirtoklásra vetítve 13,8 pontot vernek ellenfeleikre vele a pályán, míg nélküle 1,5 ponttal rosszabbak a riválisoknál – rajta kívül csak VanVleet és Sengün hiányában vannak mínuszban. Egyénileg is kiváló védőszámokat hoz Eason, vele szemben 39,3 százalékkal dobnak az ellenfelek, és különösen az fekszik neki, ha hátvédeket foghat, mert őket 29,4 százalékon tartja mezőnyből.

Noha mindössze 21 percet átlagol, leszed meccsenként 7,2 lepattanót, csapatként pedig a lecsorgók 54 százalékát gyűjti be olyankor a Rockets, amikor ő fent van, míg nélküle csak a megszerezhető lepattanók 49,4 százalékát képesek megkaparintani.

 

Brunson triplázása történelmi

Jalen Brunson pályafutása legjobb szezonját futja, 59,7 százalékos True Shooting mutatóval 25,6 pontot átlagol, és főleg a triplázása nagyon látványos, meccsenkénti 6,7 próbálkozásának a 46 százaléka célba ér. Már az előző szezonban is kiemelkedőnek számított, hogy 4,7 próbálkozásból 41,6 százalékkal dob távolról, és most ezen tudott egy szintet emelni, bár kérdéses, hogy ezt meddig lehet fenntartani, mert nem sok hasonló egyéni teljesítményre volt példa egy egész szezonon keresztül – egészen pontosan nulla játékos tudott legalább 25 pontot átlagolni úgy egy szezonon keresztül, hogy közben beleállt meccsenként 6 triplába, és azok legalább 46 százalékkal célba értek. Ha a triplaszázalékot levisszük 45-re, akkor is csak Stephen Curry 2015/16-os szezonja felel meg a kritériumoknak, vagyis kétségkívül történelmi magasságokban jár a hátvéd.

Érdekesség, hogy Brunsonnak megnőtt az olyan tripláinak a száma, amiknél legalább 6 lábra helyezkedik tőle a legközelebbi védő (wide open): az előző idényben 1,4 ilyen kísérletének a 44,8 százalékából szerzett kosarat, míg most a 2,3 próbálkozásának az 50 százalékából. Azokat a hármasokat is jobban dobja, amikor 4-6 lábra van tőle a védő (open), tavaly 2,8 ilyen dobásból 42,9 százalékkal célzott, idén 3,2 próbálkozásból 48,8 százalékkal.

Brunson hatékonysága azért is javulhatott, mert arányaiban kevesebb step back hármast vállal, mint az előző szezonban: akkor az összes rádobott hármasának a 23,3 százalékát tették ki ezek a dobások, míg az új idényben mindössze a tripláinak a 13,8 százaléka step back. Jobban válogatja meg azt is, hogy mikor használja mégis ezt a fegyverét, legalábbis erről árulkodik, hogy a hatékonysága 38,7 százalékról 54,2 százalékra javult a step back hármasoknál.

 

Kérjük, hogy látogass el a Kezdő5 támogatói felületére, ahol plusz tartalmak várnak! Részletek ide kattintva!