A 21. forduló válogatottja
Irányító: Justin Ingram (Factum, 3) – A forduló válogattunk irányítóposztjáért vívott csata ezúttal viszonylag simán eldőlt, ugyanis amit Justin Ingram letett az asztalra, azzal nem igen lehetett versengeni. A Debrecen karmester a kiesés elkerülése ellen vívott harc egyik legfontosabb ütközetésben, azaz a Jászberény ellen hozta idei egyik legjobb teljesítményét, és ha túlzás is azt állítani, hogy egyedül verte meg az ellenfelet, de igen komoly érdemei voltak abban, hogy a Factum lépéselőnybe került ebben a párharcban. A hosszabbításba torkolló találkozón mindössze egy percet pihenő játékos 43 ponttal lett csapata, a mérkőzés és egyben a forduló legjobb dobója is, de ez persze még nem minden. Emellett kiosztott ugyanis 8 gólpasszt és leszedett 6 lepattanót is, tovább növelve teljesítményének értékét. Összességében ez 49 VAL-t, és egy forduló MVP címet jelentett számára.
Dobóhátvéd: Nick Williams (ASE, 1) – A paksi drukkerek legnagyobb örömére Nick Williams lassan abban a formában pattogtat, mint három éve, mikor Braniszlav Dzunics keze alatt bajnokcsapat formálódott az atomvárosban. Akkoriban villámgyors betöréseivel és gyilkos tripláival szint őrületbe kergette a védőket, és ez a Nyíregyháza ellen sem volt másképp. Nem volt ez magától értetődő dolog a szezon egészét tekintve, ugyanis miután Donald Wilson helyére megérkezett Paksra, sok mindent lehetett rá mondani, csak azt nem, hogy kirobbanó formában lett volna. Mára ez a múlté, és ismét a régi fényében tündököl. A hétvégén is csapata legjobbja volt, és nagyban hozzájárult sérülésekkel sújtott klubja győzelméhez. 25 pontot – közte öt triplát – dobott, mindössze három mezőnykísérletét elhibázva. Igaz, 4 eladott labdája is akadt, de ez nem befolyásolta a mérkőzés kimenetelét. Összesen 21 VAL-t ért el 26 percnyi játékideje alatt.
Alacsony-bedobó: Damien Hollis (Albacomp, 4) – Nem is olyan régen megtorpanni látszott az Albacomp addig teljes gőzzel robogó szekere, ugyanis a kék-fehérek több váratlan vereségbe is belefutottak. A Körmend elleni sorsdöntő ütközetből, avagy a két rossz formában lévő csapat csatájából ők jöttek ki jobban, és azóta mintha újra visszataláltak volna a helyes útra. Ennek egyik fő letéteményese az a Damian Hollis, aki a tavalyi légióstrióból egyedül megmaradt hírmondónak az idei szezonra. Idén egyértelműen sokkal nagyobb felelősség nyugszik a vállain, hiszen az idei gárda sokak egybehangzó véleménye szerint messze nem olyan erős, mint a tavalyi. Ennek ellenére összességében jól szerepelnek, és minden esélyük megvan arra, hogy megismételjék tavalyi eredményüket, azaz a döntőbe jutást. A cél felé hétvégén is tettek egy fontos lépést, amikor is Hollis vezérletével idegenben fektették két vállra a Kaposvárt. Hősünk ezúttal 21 ponttal, 6 lepattanóval,4 szerzett labdával és 2 gólpasszal járult hozzá a sikerhez, összesen 33 VAL „értékben”.
Magas-bedobó: Hristo Nikolov (Szolnok, 2) – A Szolnok bolgár légiósának leigazolása év elején azzal a nem titkolt céllal történt, hogy azt a játékot, amit tavaly Budimir hozott, egy kicsit magasabb szinten ugyan, de pótolni tudja. A horvátot az elmúlt szezonban mindenki a nagybetűs csapatemberként jellemezte, és ez nincs másképp Hristo Nikolov esetében sem. A különbség mindössze annyi, hogy amíg az elődje viszonylag limitált támadási repertoárral rendelkezett, addig Nikolov a pálya minden szegletéből veszélyes a gyűrűre. További előny vele kapcsolatban, hogy nem csak a hármas, de a négyes pozícióban is otthonosan mozog, és a lepattanókat is komoly hatékonysággal gyűjtögeti. Az utóbb időben kicsit fáradni látszó Olaj abszolút kulcsemberének számít, meccsről-meccsre űzi, hajtja a társait, és ha kell, maga veszi vállára a csapatot. Nem volt ez másképp a hétvégén sem, amikor is az éllovas Falco látogatott a Tiszaligetbe, majd távozott onnan egy vereséggel a tarsolyában. Nikolov ehhez 22 ponttal, 4 lepattanóval, 3 szerzett labdával, 2 blokkal és egy gólpasszal járult hozzá, amely végül 23 VAL-t jelentett számára.
Center: Szabó Miklós (Factum, 4) – Szabó személyében a második debreceni játékos került be a hét csapatába, és nem érdemtelenül. Ingram egyértelműen a legfontosabb letéteményese volt a Factum győzelmének, azonban Szabó Miklós extra centerteljesítménye nélkül ez mit sem ért volna. Nagy felfedezettje ő az idei bajnokságnak, annak ellenére is, hogy azért az amerikai főiskolás évek, illetve az olasz bajnokságban eltöltött szezon alapján senki nem hitte, hogy gyenge játékosról lenne szó. Masszív dupla-dupla teljesítményt hoz az év során, több kiemelkedő, és természetesen néhány gyengébb meccsel is, de hát kinek ne lennének olyanok. A debreceni hívek szerencséjére most a jobbik meccsei közül láthattak egyet a hétvégén, mégpedig nem is akármilyet! A hosszabbításos meccsen végig, az 45 percig a pályán tartózkodott, ami nem kis teljesítmény. A statisztikai lapjára végül 15 pont, 15 lepattanó, 3 gólpassz, 2 blokk és egy szerzett labda került fel, 30 VAL-t érően.
A Legjobb Hatodik Ember: Lepsényi Ádám (Pécs, 1) – A Pécs fiatal magasembere komoly feladat elé került az elmúlt héten, ugyanis csapattársa, és egyben közvetlen riválisa, Eilingfeld János távozásával ő lett az első számú csere centerposzton. Komoly, embert próbáló feladat, amellyel szembe kell néznie az élvonalbeli tapasztalatokat idén gyűjtögetni kezdő játékosnak, ám egyben óriási lehetőség is. Hiszen mikor lehetne jobban bizonyítani, mint egy ilyen szituációban. Szerencsére Lepsényi úgy néz ki, kap is az alkalmon, legalábbis a ZTE ellen teljesítményéből mindenképp erre lehet következtetni. 20 percet tölthetett a pályán a sereghajtó ellen, ez alatt szerzett 15 pontot, lekapott 7 lepattanót és volt egy blokkja is, összességében pedig 20 VAl-t gyűjtött.
Fotó: www.factumsport.hu