Báder Márton naplója - 22. rész
Sziasztok! Köszöntöm a kezdő5.hu olvasóit. Mai naplóbejegyzésemben írok az elmúlt három Adria Ligás mérkőzés tapasztalatairól, hangolódok a holnapi, Buducsnoszt elleni meccsre és emlékezzünk együtt Morgen Ferdire.
Lement három kör az ABA Ligában. Nem igazán tudtuk, hogy hova pozicionáljuk magunkat az erőviszonyokhoz képest. Ha megnézzük a kereteket, akkor láthatjuk, hogy ez egy nagyon-nagyon erős liga, ahogy arról már korábban beszéltünk is. A hazai játékosok visszaáramlása komolyan megerősített néhány csapatot, gondolok itt a Zvezdára, Ceveditára. Ahogy beszélgettem edzőkkel, olyan emberekkel, akik jobban ismerik az Adria Ligát, mind azt mondták, hogy az utóbbi évek legerősebb bajnoksága az idei. Ez nyilván látszik abból, hogy már csak egy veretlen csapat van, az Igokea, és nagy csapatok is elbuktak már olyan meccseket, melyek nekik álltak volna.
Mi az első meccsre a Krka otthonába mentünk, az utazásunk pedig nem sikerült valami fényesre, bár a 15 pontos vereség, amit elszenvedtünk, hízelgő volt számunkra az aznapi produkciónk fényében. Rosszul kezdtük a mérkőzést, a Krka nagyon keményen játszott, hazai pályán a nagycsapatokra is veszélyes, erős ellenfél. A meccs eldőltnek látszott a harmadik negyedben, de utána szerencsére sikerült kozmetikáznunk.
A második mérkőzést a Cibona ellen játszottuk, idehaza. Nekem nyilván ez a találkozó többet jelentett, mint egy átlagos meccs, persze nyilván az Adria Ligában minden mérkőzés ünnep, nem csak a szurkolóknak, hanem nekünk, játékosoknak is. Keményen, agresszívan játszottunk, rengeteget fejlődtünk a nyitómeccsünkhöz képest, jó csapatjátékkal a végén megszereztük a győzelmet. A Cibona nagyon akart nyerni, 0-2-vel kezdték a szezont, melyre nem igazán számítottak. Nagyon örültem ennek a sikernek, annak, hogy találkozhattam régi játékostársakkal, vezetőkkel. Az én életemben a Cibona – ahogy a Szolnok is – egy kiemelt klub, szép emlékek, sok szép érzés kavarog bennem velük kapcsolatban…
Tudtuk azt, hogy a Siroki nem játszik szervezett kosárlabdát, fiatalokból álló, rapszodikus csapat. Nagyon fáj, hogy kétszeri hosszabbítás után kikaptunk. Nagyszerű lett volna egy idegenbeli győzelmet behúzni már az elején, mert nem tudom, hogy erre mikor lesz majd ismét lehetőségünk, ebben a ligában idegenben nagyon nehéz nyerni, ez az eddigi eredmények alapján már kiderült. Látszik, hogy idegenben is van keresnivalónk. Többször jöttünk vissza hátrányból a hosszabbítás alatt, és a rendes játékidőben is. Voltunk 8-10 pontos hátrányban, mégis felálltunk, sőt kezünkben volt a mérkőzés, de egy palánkos hármassal egyenlítettek. Nehéz ezt lenyelni, de van ilyen, ezt mindenki tudja és ha arra kerül a sor, akkor Istentől ezt vissza fogjuk kapni, és mi fogjuk majd győztesen elhagyni a pályát, hasonló mérkőzés után!
1-2-vel állunk, és úgy gondolom, hogy a Cibona elleni győzelmünk és a Siroki elleni találkozó mindenképpen optimizmusra adhat okot és önbizalmat kell, hogy adjon nekünk. Mindenki ellen van keresnivalónk idehaza, és idegenben is. Hosszú lesz a szezon, rengeteg jó mérkőzés vár ránk. Azt hiszem, hogy a szurkolók is látják, hogy mennyivel másabb ez a kosárlabda, mint amit a magyar bajnokságban láthatnak. Nagy szükségünk lesz rájuk! Ahogy eddig is kitartottak mellettünk, úgy ez után is szükségünk lesz arra, hogy mellettünk álljanak, idegenben, de leginkább otthon. Mert úgy gondolom, hogy kivétel nélkül minden csapat ellen győzelmi reményekkel léphetünk pályára!!
30 pont volt eddig a csúcsom az Adria Ligában. Pont a többiekkel beszéltünk arról, hogy ha valaki megnézi az előző kiírások statisztikáit, láthatja, hogy egy 15-18 pontos átlaggal már legjobb dobónak lehetett lenni. Nagyon kemény a védekezés, viszonylag kevés pont születik a mérkőzéseken. Nyilván ez a délszláv, kontrollált kosárlabda miatt van így. Az, hogy nekem 40 pontot sikerült dobnom és 58 indexet összeszedni leginkább azért örülök, - habár a vereség lerontja kicsit ezt a teljesítmény - mert ez Szolnokra és Magyarország valamilyen szinten fényt vet. Ha nemzetközileg szeretnénk a magyar kosárlabdát előre vinni, akkor ez mindenképpen segít abban. Elég sokan felfigyeltek rá, magyar, külföldi újságok, internetes portálok, nagyon sok helyen nyilatkoztam. Az Adria Ligában öt évet játszottam, kettőt a Cibonával, kettőt a Krkaval és Hemofarmmal, tehát az újságíróknak, ellenfeleknek nem vagyok ismeretlen. A cibonás, krkás 1-1 évet leszámítva a csapataimnál főleg védekezésben, brusztolásban, a piszkos munkában volt részem, nem elsődlegesen a pontszerzésben. Nyilván a Szolnokban ez máshogy van, örülök, hogy most így megy. Láttam, hogy egy-két statisztikai mutatót vezetek, nyilván nem lesz mindig így, a közeljövőben nem lesz ilyen egyszerű a dolog, mert ilyen formát nehéz huzamosabb ideig fenntartani. Abban reménykedek és hiszek, hogy a csapatunk jól fog szerepelni, ez a legfontosabb, az egyéni teljesítmény az igazából másodlagos, bár egy aktív, harcos center a palánk alatt nagyon fontos egy csapat támadásában, és védekezésében.
Holnap jön a Buducsnoszt, egy nagyon kemény kosárlabdát játszó csapat. Támadásban egy erős átlagos csapat, de védekezésben nagyon kemények, kevés pontos meccseket játszottak vendégként, úgyhogy erre fel kell készülnünk, okosan kell játszanunk. A felkészülést már rég megkezdtük ellenük, feltérképeztük őket, úgy gondolom, hogy a taktikával nem lesz gond. Mindent annak rendelünk alá, hogy szombaton a legjobb formában fogadjuk őket. A hangulat pokoli lesz, ebben egészen biztos vagyok, a szurkolóink már nagyon várják ezt a mérkőzést. Remélem, hogy győztesen hagyjuk majd el a parketták, mindenkit várunk a Tiszaligetbe, nyerjük meg a szurkolókkal együtt a mérkőzést.
Morgen Ferdi…..tragikus, megdöbbentő, felfoghatatlan!! Azt hiszem, a sport ilyenkor sokadlagos tényező! 21 éves, fiatal srác, előtte volt az élet színe-java… Magánemberként, az Olaj csapatkapitányaként, csapatunk nevében együttérzünk családjával, szeretteivel, barátaival! Nyugodj békében Ferdi, holnap érted is játszunk!!!!!
Hajrá Olaj, Isten nyugosztaljon!
Fotó (1.) - szolnokiolaj.hu
Fotó (Slide) - origo.hu