Kámán Tamás naplója- 9.rész
Üdvözlök minden kedves kezdo5.hu olvasót! A hétvégén megkezdődött a bajnokság, és nagyon örülök, hogy sikerült jól kezdenünk a szezont. Papíron erősebbek vagyunk a Szegednél és hála Istennek, ezt be is bizonyítottuk. Nem volt gond, igaz, hogy csak 13 pont lett a különbség, de végig kézben tartottuk a meccset. Örülök, hogy a dobás sokkal jobban ment, mint az itthoni Eurochallenge mérkőzésen. Szereztünk 93 pontot, viszont kaptunk nyolcvanat, ami a védekezésünk visszaesését mutatta. Kicsit kijött a csapaton a szellemi fáradtság, ráadásul érződött a Szegeden, hogy már nem tudja megnyerni a meccset, így a második félidőt könnyedebben is vettük. Sok volt a ki nem kényszerített hiba a játékunkban, egy-két eladott labda, ami nem kellett volna és ahelyett, hogy elmentünk volna 20 ponttal, engedtük visszajönni az ellenfelet. Utána már erőlködtünk, de a lényeg az, hogy sikerrel rajtoltunk és megvan az első győzelmünk a bajnokságban is.
Hétfőn utaztunk Ausztriába az Eurochallenge visszavágóra, ahol a Traiskirchennel játszottunk. A 22 pontos előny birtokában magabiztosak voltunk, ráadásul a bajnokságban sikerrel vett első forduló is önbizalmat adott a csapatnak. Tudtuk azt, hogy ha odafigyelünk, nem lehet gond idegenben sem. Ez így is volt, végig vezettünk az összecsapáson, így a továbbjutásunk nem forgott veszélyben egy pillanatig sem. Annak külön örülök, hogy a fiatalok tudtak játszani a végén, és annak ellenére, hogy felzárkózott az ellenfél, legalább megtapasztalhatták az ízét annak, milyen is az, ha pályára kell lépni egy tétmeccsen, esetleg egy külföldi csapat ellen.
Nagyon örülök, hogy ilyen szép számú szurkolósereg kísért el minket. Ezen megmondom őszintén meglepődtem, nem gondoltam volna, hogy ennyien lesznek. Egy részt mivel simának tűnt a továbbjutásunk, másrészt mivel Traiskirchen egyáltalán nincs közel Pakshoz. Még egyszer nagyon örülök, és bízom benne, hogy a bajnokság során is hasonlóan szép számban fognak elkísérni mindet idegenbe, és mi is hasonló örömökben tudjuk őket részesíteni.
Ezzel a győzelemmel bejutottunk a csoportba, ahol egy lett, egy ukrán és egy orosz csapat lesz az ellenfelünk. Nézegettem már őket, hát jó túrák lesznek. Ezek már lényegesen erősebb csapatok, a tisztes helytállás lehet a célunk. A hazai meccseket meg kell próbálnunk megnyerni, idegenben pedig bravúrgyőzelmeket aratni, vagy minél kisebb arányú vereségeket szenvedni. Azonban most egyelőre nem a csoportmeccsekre, hanem a következő bajnoki találkozókra kell koncentrálnunk. November nyolcadikán kezdődik a csoportkör, addig még előttünk áll négy nagyon fontos találkozó, ugyanis sorrendben a Sopronnal, a Falcoval, a Kecskeméttel és a Körmenddel is megmérkőzünk. Bár a Körmend idegenben lesz, de azért jó lenne mindegyiket hozni, hogy még nagyobb önbizalommal tudjunk nekifutni az Eurochallenge következő szakaszának. A legfontosabb, hogy meccsről-meccsre haladjunk előre, a játékunk napról-napra javuljon, mert azért az most is megmutatkozott, hogy vannak még hibák mindkét oldalon. Bízom benne, hogy mire odaérünk a nemzetközi meccsekhez, addigra kicsit összeszokottabb társaság áll majd ki a nevesebb ellenfelek ellen.
A hétvégi Sopron elleni meccsről is ejtenék pár szót a végén. Bár velük a Göcsej kupán már találkoztunk, és simán le is győztük őket, abból a találkozóból komoly következtetést hiba lenne levonni. Fáradt társaság benyomását keltették, illetve a két légiósuk sem pörgött úgy, ahogy kellett volna. Azóta tovább erősödtek, hiszen Benson Egemonye hozzájuk igazolt, akit jól ismerhetünk Pécsről. Kérdés, hogy megkapja-e a játékengedélyét Kínából (azóta megérkezett a dokumentum – szerk.), mi mindenesetre úgy készülünk, hogy játszani fog. Ennek ellenére nyerni kell. Biztos vagyok benne, hogy hazai pályán sokkal jobban fognak játszani, és a másik két légiósuk is jobb teljesítményt nyújt majd. A célunk nem lehet más, mint a győzelem, és hogy megmutassuk, hogy jó csapatvédekezéssel idegenben is meg tudjuk fogni az ellenfelet.
Fotó(2),slide: ase.hu