Lóránt Péter naplója (vol. 2)
A pótselejtező sorozat végeztével visszatértünk Magyarországra, most szeretnék beszámolni nektek az utóbbi egy hetemről, hiszen éppen a hazai, portugálok elleni találkozó előtt jelentkeztem az első naplóbejegyzésemmel. A csütörtöki volt a legnehezebb mérkőzés, amit fel kellett dolgoznom – sajnos nem csak nekem, de az egész csapatnak is. Belülről olyan reménytelen érzésem volt, hogy amennyiben még egy napig játszunk sem fogunk tudni nyerni. Hatalmas tanácstalansággal küzdöttünk, borzasztó volt, hogy a hazai szurkolók – érthető módon – kifütyültek minket, amivel semmi probléma nincsen, de ez nyilvánvalóan nem esik jól egy éppen pályán lévő játékosnak. Sajnos akkor már megpecsételődött a sorsuk a vereséggel, a finnországi összecsapásnak igazából nem volt már tétje. Természetesen nem úgy álltunk oda vasárnap sem, hogy minden mindegy, három negyeden keresztül partban is voltunk, végül egy nagy vereség lett belőle, de véleményem szerint nem az utolsó meccsből kell kiindulni, nem ezzel kell kezdeni a sikertelenség és a szereplés elemzését. Nyilvánvalóan jó lett volna egy győzelemmel búcsúzni, de az első három találkozóra kell helyezni a hangsúlyt és azokat kell kivesézni.
Talán az lehet a tanulsága ennek a sorozatnak, hogy nem elég, ha egy gárdának vannak jó játékosai, maga az alapanyag még nem feltétlenül garancia egy kész csapat felépítéséhez. Tehát bebizonyosodott az, hogy szinte mindegy, kik alkotnak egy csapatot – minden tiszteletet megadva nézzük meg a portugálokat, akik az én meglátásom szerint egyénileg gyengébbek voltak, csapatszinten viszont olyan plusz hoztak, amivel képesek voltak kijutni az Eb-re.
Nagyon érdekes kérdés lehet, hogy ebből a válogatottból mit lehet kihozni hosszútávon. Még nem lehet tudni, kik alkotják majd a keretet a következő összetartásnál, illetve felkészülésnél és magán a selejtezősorozaton, ráadásul egy ilyen kudarc után sokan el fognak gondolkodni a hogyan továbbon – itt főleg az idősebb játékosokra gondolok – szerintem ennek a garnitúrának ez volt az utolsó éve így teljesen együtt, jövőre pedig megpróbálunk egy viszonylag új csapatot építeni.
Ami az én további programomat illeti, pénteken már utazom ki Bilbaón keresztül San Sebastianba és egy egyhetes minicamp-en fogok részt venni az új csapatommal. A leendő társaim a tegnapi napon kezdték el a felkészülést, így nem nagyon fogok késni semmivel sem, hamar be tudok kapcsolódni a munkába. Azért is megyek picit előbb ki Spanyolországba, mert még az elhelyezésemet is meg kell oldani, meg fognak mutatni nekem három-négy lakást, én pedig kiválasztom azt, amelyik a legmegfelelőbbnek tűnik a számomra. Igazából nagy beilleszkedési gondjaim nem hiszem, hogy lehetnének, mert öt esztendeje élek a spanyoloknál, beszélem is a nyelvet, inkább a csapattársakkal lesz újdonság kialakítani az új kapcsolatokat. Mivel csupán négy embere marad a Lagun Aro-nak a tavalyi keretből, ezért szinte mindenki számára hasonló lesz a helyzet.
A szezonnal kapcsolatos elvárásaimat még nagyon nem tudnám részletezni, de annyi bizonyos, hogy ez egy újfajta élmény lesz, picit más lesz a szerepem, mint az elmúlt években a Burgos-nál. Ugyanakkor ha lesz lehetőségem rá, mindenképpen szeretnék itt is meghatározó játékossá válni, persze ehhez rengeteg munkát el kell végeznem és élnem is kell a kiharcolt lehetőségekkel. Ha ez időt is igényel, de mindenképpen el szeretném ezt érni.
A magyar szurkolóknak, akik esetleg kíváncsiak lennének a mérkőzéseinkre élőben, az tudom mondani, hogy az acb.com oldalon elérhetőek lesznek a meccsek élőben, de azért reménykedem benne, hogy valamelyik hazai TV-csatorna is programjára tűzheti majd legalább a Hanga Ádámék (Manresa) elleni találkozóinkat, mert azért én úgy gondolom, ez igazi kuriózum lesz a magyar kosárlabda jelenkori helyzetében. Magát a spanyol első osztály küzdelmeit pedig önmagában is érdemes lehetne itthon képernyőre tűzni, gyakorlatilag minden fordulóban vannak nagyon magas színvonalú mérkőzések és olyan játékosegyéniségek, akikre bizonyosan lenne kereslet.
A mai napon délután hatkor Hanga Ádámmal együtt veszünk részt egy tápláltsági állapotfelmérésen Budapesten a SportVitalitás cégnél. Nagyon kíváncsi leszek, mit mondanak majd ott nekem, illetve várom azt az étrendet, aminek a segítségével minél jobb formába tudok majd kerülni a szezon kezdetére. Kint Spanyolországban is fogom követni a program lépéseit, mert ez értem van és azért, hogy még többet ki tudjak hozni magamból. Ami jó, azt szerintem el kell ismerni. Jó formában akarom kezdeni az idényt, szeretném, hogy majdan meg lehessek elégedve magammal ebben a tekintetben.
Legközelebb már az új állomáshelyemről jelentkezem és beszámolok nektek a legfrissebb tapasztalataimról, valamint mesélek az új csapatomról!
Fotó(1,2): kosarsport.hu
Fotó(slide): origo.hu