Lóránt Péter naplója (vol. 50)
Sziasztok! Véget ért nálunk az alapszakasz és jön a rájátszás, amit a harmadik helyen kezdhetünk meg, tehát sikerült elérnünk az utóbbi hetekben kitűzött célunkat és pályaelőnnyel kezdhetjük a playoff-ot. Tehát egész jó dolgok történtek itt Rómában, mióta legutóbb jelentkeztem, mesélem is sorban nektek, hogy mik voltak ezek!
A Biella ellen idegenben rosszul kezdtünk két hete, hiszen a biztos kieső otthonában egy olyan gárdával játszottunk, mely az utóbbi hetekben több kulcsemberét is elengedte és egyébként sem képvisel túl magas szintet játékerőben. Nekik ez volt az utolsó hazai meccsük, elég szép számmal ki is jöttek a szurkolóik, nézőik és végig buzdították őket, ami nagyon szimpatikus is volt. A gyenge start után amikor bejöttek a cseréink, akkor 17 ponttal el tudtunk lépni, de a következő rotálásnál visszaestünk, aztán a második félidőben ezt újra eljátszottuk, de sikerült izgalmak nélkül nyernünk. Ennek egy 20-30 pontos diadalnak kellett volna lennie, de a lényeg, hogy a siker meglett, az már egy másik kérdés, hogy a formánk borzasztóan ingadozik.
Örülök, hogy újra egész sokat lehettem bent és ez alatt még pontokkal is tudtam segíteni a csapatot. Bementek a dobásaim, védekezésben pedig tudtam egy kis zavart okozni a csapdázásaimmal, illetve a +/-ban sikerült a legjobbnak lenni, tehát a számok is alátámasztják, amit feljebb taglaltam a meccs menetével kapcsolatban.
A legutóbbi mérkőzésünk előtt derült ki, hogy csapatkapitányunk, Luigi Datome lett az MVP idén a Serie A-ban, ami hatalmas megtiszteltetés neki, nekünk pedig az, hogy egy ilyen nagyszerű vezérünk lehet, nagyon meg is érdemelte ezt az elismerést Gigi.
Az utolsó fordulóban sikerült sorozatban harmadszor is diadalmaskodni, méghozzá a Montegranaro ellen, hazai pályán. Szerencsére sok bizalmat kaptam, volt olyan, hogy 18 percet voltam bent csere nélkül, majd a végjátékban még egyszer visszavitt az edzőnk. Az elején egyébként nagyon szerencsétlen kosarakat kaptunk, de nem hagytuk őket meglógni, aztán a második etapban elkezdtünk gyorsindításokat vezetni, a védekezést pedig összeszedtük, továbbá úgy gondolom, hogy én is tudtam egy kis stabilitást adni a csapatnak Gani Lawallal egyetemben. A kisembereink most annyira nem voltak jók, bár Jordan Taylor ezzel együtt is kiosztott nyolc gólpasszt. Ami érdekes volt, hogy a búcsúzó veteránunk, Tonolli még a végjátékban sem kapott egy percet sem, amit mi is sajnáltunk, hiszen az eredmény alapján nyugodtan be lehetett volna őt küldeni egy szép búcsúra.
A magam részéről érdekes meccset produkáltam, ugyanis amint bementem, rögtön elrontottam két dobást, de utána még 10 helyzet jött ki rám, amiket egész jó százalékkal tudtam is értékesíteni és több kategóriában is elértem az idénycsúcsaimat, örülök, hogy a csapattal együtt végre nekem is szépen kijött a lépés.
Van egy új emberünk, aki alig egy hete van itt, ő egy jamaikai-amerikai srác, Bryan Bailey, aki már játszott is vasárnap. Látszik rajta, hogy érti a játékot, intelligens kosaras, védekezik is keményen, valamint felmérte, hogy mi lesz itt a szerepe, így nem vállalja túl magát támadásban sem. Jó passzai vannak, szerintem hasznunkra fog válni, ám azért összességében nem érdemes őt összehasonlítani Hanga Ádival, akit nem tudtunk megszerezni a playoff előtt. Inkább betörős, védelembontó ember, mint kinti dobó, jól is pörgött a Montegranaro ellen és kapott 18 percet, hogy minél inkább be tudjuk őt építeni a rájátszásra.
A rájátszásra rátérve örülök, hogy a Reggio Emiliát kaptuk a negyeddöntőben, legalábbis, ami a többi lehetséges ellenfelet illeti, de igencsak kemény párharc vár ránk így is. Úgy vélem, sokféle eredmény benne van ebben a szériában, ami majd az egyik fél negyedik győzelméig fog tartani. Én még sosem játszottam ennyire hosszú playoff-sorozatot, de úgy gondolom, hogy az első két hazai meccs végkimenetele sok mindent meg fog határozni, főleg azért, mert az ő csarnokukban sem könnyű nyerni.
Holnap 20:30-tól szurkoljatok nekünk, szükségünk van minden erőnkre, hogy jól tudjunk kezdeni, remélem, hogy otthonról nézni is tudtok majd bennünket!