Tiszteljük, becsüljük az amatőröket

Az amatőr kosárlabda csapatok versenyeztetése megoldott, de a tökéletestől még elég messze van. Jobb esetben az adott megyei szövetség saját hatáskörében rendezi meg a bajnokságát, máskor maga a város bonyolítja le a sorozatot, külső segítség nélkül. Így beszélhetünk megyei, város és városkörnyéki, kerületi bajnokságokról. A szövetségi háttér sok pozitívumot jelent a gárdák számára, mert így hivatalos, szervezett körülmények között mérkőzhetnek meg egymással. Viszont itt jön be a legtöbbször emlegetett és legkínosabb téma a pénz. Nevezési díj, játékengedély, sportorvosi igazolás – 18 év alatt évente kétszer -, átigazolási díj, felszerelések, terembérlet, játékvezetői díjak. Mind – mind olyan kiadások, melyek elkerülhetetlenek egy társaság életében, ha játszani szeretne. Anélkül, hogy bárki zsebében kutakodnék egy apró levezetést készítettem, melyből még ha csak a nagyságrendek látszódnak, már akkor kivehető, hogy nem is olyan egyszerű az amatőr sportolók élete.

Számításaim hozzávetőlegesek, így előfordulhatnak eltérések, ennek ellenére úgy érzem, hogy az adatok nem valóságtól elrugaszkodó számok és mutatják a valós helyzetet. Példámban egy 10 fős csapatot vettem – ritka a nagyobb kerettel működő gárda -, ennek megfelelően számoltam, osztottam a költségeket.

Terem:

Alapesetben minden csapat rendelkezik „csarnokkal”, ami inkább egy általános, vagy középiskola tornaterme, melyet még valamikor 60-70-es évek táján építettek, az évek során előfordult, hogy szépült, de inkább amortizálódott. Van olyan játéktér, melyet a tavalyi szabályváltoztatások óta nem vonalaztak át, vagy ha igen, akkor érdekes, – alapvonal közepétől mérték a 6,75 métert - és „szép” módon. Idetartozik még a tisztálkodási lehetőség is, ahol sajnálattal kell tapasztalni, hogy van még olyan hely, ahol egy mosdókagylón kívül máshol nem igazán tud frissíteni magán az emberfia, ami egy mérkőzés, edzés után nem elhanyagolandó dolog. Nincs nagy szórás a terembérleti díjak tekintetében, bár eltérő, hogy 50 vagy 60 percet számolnak-e fel 1 órának, amire 2500-4500 Forint közötti összegeket kell fizetni.

Augusztus végétől május végéig terjedő bajnoki évadban durván számítva – levonva az ünnepek és iskolai szünetek miatti kiesést -, heti kétszer 2 órás terembérlet esetén, összesen 64 alkalmat alapul véve – 3500 Forintos ár esetén – így fizet az adott csapat:

3500 Ft * 64 alkalom = 224.000,- Forint ( ca. 22.400 Ft / fő / évad;  350 Ft / fő / alkalom )

Nevezés:

Nevezési díjként általában 10.000 Ft körüli összeg kerül meghatározásra, ebből az illetékes szövetség utánpótlás részlege részesedik, 10-20%-ban, ami lehet nem nagy pénz, de több a semminél.

Nevezés: 12.000,- Forint ( 1000 Ft / fő / év )

Igazolások:

Minden kerettagnak szüksége van játékengedélyre, ami személyenként 500,- Forint, ehhez tartozik egy úgynevezett sportkártya, mely különböző kedvezményekre jogosít (1.000,- Ft / fő), új játékos leigazolásának díja 1.000,- Ft, más csapatból történő átigazolás 2.000,- Ft ( 8 napos ügymenet ), sürgős esetben ( 1 napos ügyintézés ) duplázódnak a tételek. A sportorvosi igazolás nélkül nem versenyezhet az illető, így újabb nélkülözhetetlen feltétel és kiadás, értéke kb. 2.000,- Ft.

Így a normál, átigazolások, leigazolások nélkül eset a következő:

Játékengedély: 10 * 5.00,- Ft = 5.000,- Ft

Sportkártya: 10 * 1.000,- Ft = 10.000,- Ft

Sportorvosi igazolás: 10 * 2.000,- Ft = 20.000,- Ft

Összes költség: 35.000,- Ft ( 3.500,- Ft / fő / évad )

Játékvezetői díjak:

Vegyünk alapul egy 18 csapatos bajnokságot, ahol 2 csoportra (9-9) vannak osztva az együttesek, oda – visszavágós alapon bonyolítják le az alapszakaszt, ami után következik 4 - 4 csapat számára a felsőházi rájátszás, ahol minden párharc két nyert mérkőzésig tart. Az alsóházban maradó 5 - 5 csapat egy-egy alkalommal játszik egymással. Az alapszakaszban 8 hazai mérkőzést biztosan le kell játszani, a folytatásban 3 - 6 alkalommal léphet pályára az együttes a megszokott parketten.

A játékvezetői díjak a költségtérítés (50 Ft / km) függvényében változhatnak, az alap játékvezető díj a megyei, városi kosárlabda bajnokságokra 2.500,- Ft, de ettől lehet eltérően rendelkezni. Vegyünk két játékvezető esetén 7.500,- Forintos összeget alapul mérkőzésenként.

11 mérkőzés esetén: 7.500,- * 11 =   82.500,- Forint ( 8.250,- Ft / fő / évad )

14 mérkőzés esetén: 7.500,- * 14 = 105.000,- Forint (10.500,- Ft / fő / évad )

Sajnos problémát jelent, hogy nagyon kevés játékvezető vethető be, épp ezért – valamint a keretek frissítésének céljából – indítottak a megyei szövetségek játékvezetői képzést.

Gyakorlatilag a kiadások végére értünk, úgy hogy nem vettünk számításba olyan lehetőségek, mint:

- Mezvásárlás

- Cipő

- Utazási költség

Összegezve egy játékosnak ha a fenti számokat vesszük alapul nagyságrendileg 40.000,- Forintba kerül egy szezon, és akkor még az imént leírt három kitételt nem számoltuk, a szezon pedig ténylegesen 6 hónapig tart. A jelenlegi gazdasági helyzetben komoly plusz terhet jelent a mérkőzésre való eljutás, rendkívüli kiadásokra fordítandó összeg is. Akárhogy is nézzük nem kevés pénzt, időt és energiát szentelnek az amatőrök arra, hogy szeretett sportágunknak hódoljanak. Figyelembe kell venni még az emberi tényezőt, mert komoly összeget és egyenlő mértékben fizet az a játékos, aki mondjuk átlag 40 percet játszik a bajnokságban és az is, aki a padot melegíti, a továbbiak pedig már tényleg személyes jellegűek, így nem mennék bele.

Szükség van az amatőr kosárlabdára, mert ők adják a sportág híveinek egy komoly és lelkes hányadát, akik minden egyéb elfoglaltságuk mellett aktívan és követendő módon bizonyítják, hogy mekkora és milyen közösségformáló ereje van a csapatsportnak. Figyelnünk kell rájuk, segíteni kell őket, hogy ne hagyjanak fel vele, ne veszítsük el a játékosaink egyik táborát.

Forrás: Rázd meg a bikát