Tüzér-tűz 16.rész (2.évad)

A petárda-durrogtatást követő napok nem kerülnek a "Hogyan tartsunk szórakoztató edzéseket?" enciklopédia kiemelt oldalaira. Nem is ez volt a cél. Károsanyag elégetés, rozsdátlanítás, leamortizálás. Közel tíznapnyi panír és finomított cukor-orgia után dorkót húzva, két hetünk volt felkészülni a mezőny egyik legjobban karbantartott csapata ellen. Ráadásul a Tehetséges Fiatalok már az újév első napján csikorgatták a talpakat, hiszen kivívták a Hepp Kupa négyes döntőn való részvételt.

Becsületükre váljék, fiaim átérezték ennek a sivár periódusnak a fontosságát. Majd teljes létszámban futottak vonaltól vonalig, szökdeltek ide-oda és lábmunkáztak orrvérzésig. Tisztában voltunk vele, kizárólag "tüdővel" és "izomból" képtelenség Beák Gabiékat megverni. A mini-alapozás alatt el kellett jutnunk arra a szintre, hogy az állóképességen, a gyorsaságon és az erőn ne múljon a diadal.

Mindeközben délelőttönként nem várt, ám rendkívül kellemes meglepetésként komoly létszámban gyülekeztek edzeni a srácok. Az egyébként is megszállottként különmunkázó Mácsay Karesz vezetésével Szollár Geri és Haris Robi dolgozott (és dolgozik) velem mindennap. Dobások mozgásból, leütésből, állóhelyből, dupla, tripla, ütközésből közeli helyzetek és minden egyéb, ami szem-szájnak ingere.

Valami megmozdult, a csapat mintha tudatosabbá, érettebbé és céltudatosabbá vált volna. Érezni lehet, 2015-re igyekszik megfelelni a saját magunk által megfogalmazott elvárásoknak. Nem akármilyen premierrel kellett mindezt a változtatást élesben tesztelni. A TF irtóztató brusztolás és Hitchcock-i izgalmak után hosszabbításban maradt alul a Kupa elődöntőben, hogy aztán könnyedén hódítsa el a bronzérmet.

Védekezésben dekoncentráltan kezdünk, olyan dobásokat engedünk nekik, amiket szeretnek. Naná, hogy Katona Robi két távolival bünteti elkalandozásunk. Nyomokban felfedezni a héten gyakorolt taktikai elemeket, de látszik, az edzés és a Vasassal lejátszott edzőmeccs nem ugyanaz a kávéház, mint egy rangadó intenzitás. Állandósul a két-három labdányi különbség, a nagyszünetig a kozmetikázásról és a tapadásról szól a történet. Az öltözői hangulat lüktetően pezsgő, önbizalomtól és elszántságtól szikrázó szemek néznek vissza rám. Nyugodt vagyok, érzem, bennünk rengeteg a tartalék még. Kicsi rajzolgatás, csipetnyi finomítás, nyakonöntve némi "figyeljünk a védőlepattanóra" mélységű általánossággal, szénhidrát töltés és uzsgyi...

A harmadik negyed kéjmámor. Sokatlátott edzőkollégám, Merim Mehmedovics tartalmas karrierjében nem hiszem, hogy sokszor élt át a maihoz foghatót. 28-8-as tatárjárást tombolunk. Extázissal ötvözött, profikat megszégyenítően tudatos csapat és egyéni védekezésből indított villámgyors lerohanásokkal fűszerezett csapatkosárlabdát varázsolva a Dózsa György úti katlanba.

Máté Márk (21p.-11lp.-7/12 mezőny - 6/6 büntető, 30perc/30VAL) Honvédos időszakának legjobb meccsét hozza. Alvezérként csatlakozik hozzá Szollár Geri (11p. - 5gp. - 7/13 összdobás - 27 perc/21VAL) és Stefán Dávid (13p. - 9lp. - 9/15 összdobás, 23 perc/22VAL). Extra egyéni teljesítmények nélkül nem lehet TF szintű csapatokat legyőzni, ám az érdem ezúttal is a csapaté. 44 pont érkezik az aznapi kezdőktől, 41 a padról beszállóktól. Lepattanókban 26-20, hasznossági mutatóban 63-43 ez az arány.

A vége 75-62, magabiztos siker a négybejutásért vívott bajonettharc egyik élharcosa ellen. 88%-os (22/25) büntetőzés!! Karácsony, januárban...

 

Szép napot és lelki békét Mindenkinek!

Hajrá Honvéd!