Tüzér-tűz 25. rész (8. évad)

fotó: hunbasket.hu

Lezárultak az alapszakasz küzdelmei. Mennyire profán ez a mondat. Pedig minden volt, csak egyszerű nem. A mai világban kevés dolog zajlik a normál kerékvágásban. Hangulatunkat átjárja a bizonytalanság, befolyással életünk szegmenseire. Aggodalom saját és főleg a hozzánk közel állók egészségéért. A kiszámíthatatlanság bélyege árnyékot vet ránk. Hogyan tervezzünk? Gondolkodjunk előre? Mi lesz holnap? És azután?

Írom ezt sportban dolgozó családapaként, akinek megmaradt az egzisztenciája. Elképzelni sem tudom, min mehetnek keresztül azok, akik mindennapos megélhetése került veszélybe a járványhelyzet következményében. Kiválasztott státusz a miénk. Van munkánk és kosárlabdázhatunk. Óriási dolog, hogy az alapszakaszt végig tudtuk játszani!

Nagyon büszke vagyok a Srácokra. Ebben a helyzetben, egy számunkra túlzás nélkül drámai csavarral induló bajnokságban tudtak felülemelkedni minden problémán, leküzdve komoly akadályokat, helyet harcolva ki a rájátszás mezőnyében. Akadtak remek és döcögős periódusaink. Legyőztünk nálunk magasabban jegyzett riválisokat és akadtak nyerhető meccsként aposztrofált vereségeink, azonban a legnagyobb büszkeséget az jelenti, hogy - a bajai kiruccanásunkat leszámítva - egyetlen alkalommal sem adtuk könnyen, a tartásunk minden körülmények között megmaradt.

Erre kell építkeznünk a BKG elleni negyeddöntő során. Csapatmunka és küzdőszellem. Az alappillérek. Természetesen a ránk váró kihívás sokkal többet igényel. Ellenfelünk extra minőséget képvisel hosszú évek óta. Gördülékeny, az utolsó fogaskerékig kimunkált gépezet, amely a Nagy Tesók kiemelkedő egyéni teljesítményét maximalizálva, édesapjuk iránymutatása mellett szállítja futószalagon a győzelmeket.

A legjobb játékunkat kell hoznunk a pálya mindkét oldalán. Új fejezetet nyitunk. Sokan mondták már, a rájátszás teljesen más műfaj. Ugyanazzal a riválissal nézel farkasszemet, adott esetben öt alkalommal, két hét leforgása alatt. Nem elég egyszer, kétszer jó teljesítményt nyújtani, hiszen idén debütál a három győzelmes párharc lebonyolítás. Ez fordítva is igaz. Két vereség után sem kell a kardodba dőlni, a továbbjutási esélyed megmarad. Edzőként óriási kihívás, szakmailag és emberileg egyaránt. Levonni a konzekvenciákat, meglépni a szükséges változtatásokat és meghúzni a váratlant. 

Nem számít mit tettél idáig, a tánc csak most kezdődik. A legendás Török Péter után szabadon: "Az igazi János Vitézek a playoffban születnek..." (Remélem, június 26-án tizenkét honvédossal ünnepelünk névnapot!)

 

Szép napot és lelki békét Mindenkinek!

Csak a Honvéd!

 

 

A magyar kosárlabdáról szóló cikkeink elkészülését a PEAK Sport Magyarország támogatta.