Tüzér-tűz 5.rész (6.évad)

Tanulni, tanulni, tanulni!

Eseménydús november áll a hátunk mögött. Hat mérkőzés, győzelmek, vereségek és zsákszámnyi tapasztalat. Hol is kezdjek bele? Legyen mondjuk a közepén. Örökre eszünkbe véstük a nagy igazságot: a csapatépítés során nem hagyhatsz ki lépcsőfokokat. Végig kell menned a kijelölt úton. Bizony, sokszor moszkító csípések tucatját elszenvedve, a macsétát izomlázig forgatva a vadhajtásos ösvényen. Olykor ugyan akad egy tisztább szakasz, napsütéssel, színes szárnyú pillangókkal, mikor gondtalannak tűnik az utazás, ám a lényeg változatlan. Nincs kerülőút. Erre világítottak rá fájdalmas élességgel a bajnoki címért viaskodó kvintettből hárommal megvívott csatáink.

A MAFC ellen nem voltak kérdések. Hencsey Tamás kollégám tanítványai az első félidőben markánsan értésünkre adták, ez (még) nem az a kávéház. Becsületünkre váljon és a srácok mentális fejlődését mutatja, komoly hátrányban sem roppantunk meg. A vereség az vereség, ám számunkra nagyon nem mindegy, milyen képet mutatunk saját magunkról. Gyökeresen más történet a másik két élcsapat elleni fellépésünk. Mind a BKG, mind pedig a még mindig veretlen Veszprémmel szemben reális győzelmi esélyt szalasztottunk el. Ízekre szedhetném a mérkőzéseket miértek után kutakodva, ám ez egyrészt feleslegesen szakmai, másrészt parttalan önmarcangolás lenne részemről. Ennyire szoros derbik esetén nüanszok döntenek sikerről vagy éppen bánatról. Csámcsoghatnék statisztikai mutatókon, akadtak parádésan rettenetesek szép számmal, de nézzük inkább a jó oldalát! Előzetesen azt gondoltam, majd tökéletes produkcióval lehet esélyünk, ám ennek a közelében sem teljesítve fogadhattam a számomra tőrdöféssel felérő, atyáskodóan tudálékos vagy éppenséggel leereszkedő megértést színlelő "semmi baj, jó volt ez, meg amúgy sem ezeket kell megvernetek" gratulációkat... 

Nincs varázslat, nyerni is meg kell tanulni. Tanulópénz befizet, bukta, okulás, bukta, okulás, bukta, okulás, hogy aztán sokadik feltápászkodás után forduljon a kocka. Legalábbis erről szól a bölcselet. Kiderül. Az idő majd választ ad erre. Addig is, a helyén kell kezelnünk a dolgokat és pozitív elégedetlenség mentén haladni tovább. Ami a jelenlegi helyzetünkben kiemelten fontos, a velünk egy kategóriába sorolt riválisokat képesek vagyunk kétvállra fektetni. Ebben a hónapban a MEAFC gárdáját sikerült, ráadásul idegenben. A pozitívum rovatot erősíti két Hepp Kupa sikerünk (Közgáz és KKS) amelyeknek köszönhetően első ízben várhatjuk érintettként a negyeddöntő sorsolását.

Eljött a Mikulás, a szaloncukor, a felesleges csomagolópapír pazarlás hava. December. Három mérkőzés az ünnepi szusszanás előtt. Felnőtt kosárlabdaedzők nem szoktak Fehér Szakálltól ajándékot rendelgetni, ám ha lehetne, napról-napra előrelépő Honvédot kérnék...

 

Szép napot és lelki békét Mindenkinek!

Csak a Honvéd! 

 

fotó: Budapesti Honvéd Kosárlabda Akadémia Facebook

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus