Aranyérmes az Alba!

Az Alba megnyerte a döntő ötödik meccsét és ezzel a bajnokságot is, vagyis ők az aranyérmesek 2012/2013-ban. Uralta a rengeteg hibával tarkított meccset a hazai alakulat, távolról elképesztően rosszul céloztak a felek, de az Albánál megvolt az a plusz, ami a végső sikerhez kellett.
 

NB I A DÖNTŐ PÁRHARC 5. (utolsó) meccs

2013. június 2. Székesfehérvár, Vodafone Rendezvénycsarnok

 

Vezette: Földházi, Pálla, Ádám (Benczur)

Bericap Alba Fehérvár – Szolnoki Olaj KK

 

75-66 (12-12, 17-10, 25-22, 21-22)

Alba: Moore 17/3, Wood 15, Hollis 13/6, Szabó Zs. 12/6, Keller Á. 12. Csere: Jones 6, Juhos, Lekli, Supola. Vezetőedző: Dzunics Braniszláv.

Szolnok: Florence 11/3, Németh 8/6, Sehovic 8, Bell 4, Báder 15. Csere: Horváth 7, Gay 9/3, Simon 2, Szabó M. 2, Fodor M. Vezetőedző: Nenad Asceric.

Kipontozódott: -.

Az eredmény alakulása: 3. perc: 3-2, 5. p.: 3-8, 8. p.: 12-10, 14. p.: 19-15, 18. p.: 26-18, 22. p.: 33-27, 27. p.: 44-40, 30. p.: 54-44, 32. p. 54-49, 37. p.: 67-56, 39. p.: 74-61.

A döntő párharc nyertese, egyúttal a 2012/2013-as bajnoki szezon aranyérmese a: BERICAP ALBA FEHÉRVÁR

STATISZTIKA ÉS PONTDOBÓK ITT!

Demeter Vilmosra, a fehérvári kosaras élet – nemrég elhunyt – meghatározó alakjára emlékeztek a csarnokban lévők egyperces gyászszünettel. Aztán kezdődhetett a mindent eldöntő meccs.

ELSŐ NEGYED

Sok hibával kezdtek a csapatok, eladott labda, kihagyott viszonylag könnyű dobás, és rontott tripla is volt az „étlapon”, így két és fél perc elteltével még csak 3-2 volt az állás a hazaiak javára. A Szolnok azonban valamivel higgadtabb maradt, ráadásul rögvest megmutatkozott, hogy Báder mennyit ér a palánkok alatt (lepattanók), ez pedig elég volt ahhoz, hogy ellépjen a hazaiaktól (3-8). Távolról nem voltak pontosak a vendégek, az Alba pedig egy ideig kissé grund jellegűen támadott, s ez csak a negyed második felében kezdett bejönni. Rohantak Woodék, és amikor Kellernek egy visszapöcizett labda gólpasszt jelentett (zsákolt egyébként), már ismét partiban volt az Alba. A büntetőket azonban elég gyatrán dobta Hollis, így nem tudott jobban elhúzni a fehérvári alakulat (9-8).

A negyed vége ismét sok bakit hozott, a legérdekesebb talán az volt, amikor Gay szinte sima ziccert rontott el, de rögvest javított, amikor Hollis nem tudta egy az egyben megverni őt, sőt, a szolnoki magasbedobó lesapkázta a fehérvári „kollégát”. A vége egál lett, de kevés ponttal, hármas nélkül, viszont nagy gyürkőzéssel, és döntőbe illő hangulattal (a hazai publikum például név szerint buzdította Hollist a büntetőknél, hátha bedobja, de ez sem segített…).

MÁSODIK NEGYED

Szabó Zsolt triplával nyitott, ami az első volt a meccsen, sőt, erre szolnoki hibák után Moore is rátett egy szép kitartott középtávolit (17-12), s máris a hazaiak tűntek el a látómezőből egy picit. Aztán Szabó Szabóval találkozott, s ebből a vendégek centere, Miklós jött ki rosszabbul, hiszen támadóhibát ítéltek ellene (le is hozta őt Asceric tréner, hiszen előtte is volt egy balul sikerült mozzanata).

A hármasok továbbra sem ültek, Gay borzasztó kísérletét Supola valamivel jobb, de szintén pontatlan próbálkozása követte. Aztán Gay ismét javított (úgy látszik minden jó momentuma elé kell egy rossz is neki…), és az Olaj első távoli kosarát szerezte. Ám Jones közelebbről felelt erre (19-15).

Érdekes módon mégis Gay volt az egyik legeredményesebb szolnoki, aki büntetőt harcolt ki, majd Báder is, de az egyenlítés nem jött össze. Aztán Keller érdekes mozzanatai következtek, Támadólepattanó utáni faultos kosarat szerzett, de kihagyta a plusz büntetőt, amit aztán Szabó bravúrosan szedett vissza ismét, majd a túlságosan hátravágott mentést Keller is csak nagy trükkel tartotta a jó térfélen. Végül a Keller-show egy nagy takaróval ért véget, a következő Olaj-támadást lezárandó.

A legnagyobb jelenet mégsem ezek közül került ki, hanem Hollis zsákolására illik ez a jelző, ami természetesen egy légpassz végén történt, de ami különleges, hogy Moore valahonnan a félpályáról löbbölte fel neki a lasztit (23-18). Sőt, rövidesen már ennél is nagyobb különbséggel ment az Alba (ismét eladtak egy légpasszos kosarat), s Asceric mesternek rövid idő alatt a második idejét is ki kellett kérnie.

Florence szép, betöréses kosara nagyon kellett ekkor a Szolnoknak, mint ahogy Báder zsákolása is Sehovic kihagyott dobása után (26-22). Amúgy az a vicc, amennyire rongy módon dobálta eddig a triplákat az Olaj, kb. annyira gyatrán a büntetőket az Alba.

A másik érdekesség a nagyszünet előtti pillanatokra volt „készítve”: ha Fehérvár, akkor egy videó-bíró. Hollis közeli egylábas tempóját ugyanis Asceric tréner már időn túlinak vélte, ám látszott az ismétlésen is, és a sporik is így döntöttek, hogy a kosár jó, ezzel pedig 29-22-vel mehettek pihenni a csapatok.

HARMADIK NEGYED

Az első félidő statisztikája alapján a távoli dobásokra egyik csapat sem lehet büszke, sőt, ilyen rosszul tán egész idényben nem dobott senki a teljes mezőnyben. Ám ez A DÖNTŐ, tehát fogjuk a tét nagyságára ezt a betlit. A másik elképesztő adat a gólpasszoknál keresendő. A statisztika alapján a két gárda ÖSSZESEN adott 6 (!) asszisztot, ami azt mutatja, hogy bizony valóban hektikus, sokszor egyéni megoldásokra épülő, illetve „dadogó” labdákat tettek fel másod vagy harmad szándékból a játékosok.

Ezek után a harmadik negyed elején Wood remekül támadta a behátráló Sehovicot és duplájával máris kilenc ponttal vezetett az Alba. Igaz, ezután picit beindultak a csapatok a kosártermelés terén, és ez több remek jelenetet is eredményezett. Például a Szolnok kiváló kipasszolgatását, a végén Báder zsákolásával, vagy amikor Moore rafináltan Bell hátára pattintotta a labdát alapvonali bedobás után, az visszakerült hozzá, s mivel ez szabályos, kosárra tört. Más kérdés, hogy kihagyta a félig ziccernek számító dobást.

A hármasokat is jobban dobták már ekkor a felek, Hollis kétszer, Florence egyszer talált be. Ráadásul az Alba nem csak tartotta előnyét, de már a közte tízet „ostromolta” többször is. A negyed derekán 44-36 volt az állás.

Gay, Sehovic és Báder révén azonban kapaszkodott az Olaj: 44-40, vagyis nem dőlt el semmi, messze nem… Ám a hazai légiósok megvillantak, majd Szabó Zsolt demoralizáló hármasa után ismét a szolnokiak kerültek bajba, és jogos volt az időkérésük is (50-40).

Simon remek passza Szabó Miklósnak fontos momentum volt, hiszen így nem tudott még jobban ellógni az Alba (előtte Wood tripla kísérlete maradt ki). Ám a zakatolás most már állandósult, és előbb Hollis, majd Simon dobott átlagon felüli kosarat. A Szolnok azonban nem került igazán „lőtávolba”.

Az is látszott, hogy a múltkor dicsért Németh és Simon eddig nem villogott, ahogyan a szolnoki mezőnyemberek úgy általában sem, s így az Alba, bár sokat hibázott szintén, de uralta a meccset. Az Olajban Báder nyújtott extrát, a hazaiaknál viszont mind a centerposzton (Keller), mind a többi poszton voltak kiemelkedő emberek (Moore 7 gólpassz 3 negyed alatt, Szabó 12 pont, Hollis 13, Wood 10). Utóbbi ráadásul remek egyéni alakítás után kosárral fejezte be a negyedet, amivel kerek tízzel vezetett az Alba (54-44).

NEGYEDIK NEGYED

Az Olaj kiválóan rajtolt. Horváth és Sehovic révén pillanatok alatt 5 pontot faragott, s Dzunics mester egyből időt is kért.

Atyaég, micsoda javulás, az első értékelhető fehérvári momentum ezek után egy Wood-passz Keller Ákosnak, aki félfordulattal belehúzta azt a gyűrűbe! Elképesztő kosár volt.

Bő hét perccel a lefújás előtt aztán nyolccal vezetett Alba, s hiába adott el labdát a hazai alakulat, a méteres tiszta hármast sem tudta értékesíteni a Szolnok (Florence hagyta ki). Ám ez sem volt elég, ismét labdát adott el a hazai gárda, és most már tudott zárkózni az Olaj. Ám Wood kritikus pillanatban talált be, amit egy brutális Jones-sapka követett. Aki a hazai festékre betört, az sok jóra nem számíthatott. Ám Keller túl vehemens volt talán, mert negyedik személyijét is összeszedte egy takarási kísérlet során. Pihenni is küldték. Ám a Fehérvár vezetett még (59-51). Az Olaj pedig büntetőket hagyott ki, ez sem jött jól nekik!

A csapatok most inkább birkóztak, de legalább már vállalható pontmennyiség állt az eredményjelzőn.

Egy szolnoki időkérés következett, miután egy kavarodásból jött ki ismét jobban az Alba, és megint közte tíz volt a különbség. Németh a rá jellemző fontos triplák egyikével jött elő ezután, de Moore duplával „válaszolt”.  Ráadásul Moore elképesztően tört be ezután is, az Olaj meg ordító nagy folyosókat hagyott a palánk felé, amit a villámléptű irányító kihasznált. Asceric utolsó idejét is ki kellett kérje, mert 11-gyel ment az Alba.

Németh ismét tett róla, hogy három perccel a vége előtt még maradjon esélye a Szolnoknak, de Sehovic butaságot csinált. Jones kosárra törése közben sportszerűtlenül faultolt, Jones pedig két büntetőt dobott be, majd oldalról jött az Alba (69-58).

Moore mákos triplát szórt, amire válaszolt Németh, de Jones zsákolása után nagyon a hazaiaknak állt már a döntő. Vissza másfél perc!

Gay és Moore még kakaskodott egy sort: büntetők következtek itt is, ott is (technikai hiba is volt). Ám 13 pontot nem lehetett ledolgozni 50 másodperccel a vége előtt.

Az Alba Fehérvár mindent nyert ebben a szezonban!

 

A meccs utolsó volt a visszavonuló Albás csapatkapitány, Bódi Ferenc számára, akárcsak a hazai csarnok is búcsúzott, hiszen a régóta tervezett átalakítás a döntő után megkezdődik. Mellettük Németh István – információink szerint – szintén szögre akasztja a bakancsot, tehát ez esetben ő is ezzel a fináléval köszönt el az NB I-től.


Fotó: feol.hu
 

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus