Jól előkészített küldöttgyűlést tartott ma délelőtt a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége.
A 11 órára meghirdetett küldöttgyűlés kezdetben határozatképtelen volt, majd 1 órával később - közben érkeztek küldöttek - már határozatképesnek bizonyult.
A különböző napirendi pontok során több meglehetősen száraz számadat hangzott el - ezekkel nem is untatnánk olvasóinkat. A tavalyi évről készült pénzügyi és a felügyelő bizottsági beszámolóját egyhangúlag fogadta el a küldöttgyűlés, ezek szerint röviden összefoglalva fegyelmezett, pontos gazdálkodás folyik a szövetségben.
A küldöttgyűlés a közvélemény számára legérdekesebb pontja az első, Szalay Ferencnek az MKOSZ elnökének a szakmai beszámolója volt.
Az elnök kiemelte: a társasági adó programnak köszönhetően az utóbbi években a korábbiakhoz képest igen sok pénz - milliárdos nagyságrendű összegek - áramlott a sportágba. Ezen összegeket kezdetben az utánpótlás nevelésre, újabban pedig már létesítmények fejlesztésére, korszerűsítésére is fordítják, fordították. Az alapok szélesednek, egyre több és több gyermek kezd kosarazni - ez örömteli. Az elnök kiemelte, folytatni kell az iskolák bevonását a sportágba, amely a Dobd a kosárba programmal már ígéretesen halad. Kiemelte: a 2012-13-as évadban - a korábbi évek, évtizedek gyakorlatával ellentétben - 12 férfi és 8 női csapat részvételével már "igazi" egyetemi és főiskolai bajnokság zajlott - a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sportszövetségnek is köszönhetően. Az utóbbi évekhez évtizedekhez képest a streetball és a B33-as rendezvények szervezőivel is jóval szorosabb a kapcsolat. Ez utóbbi a 2016-os olimpián bemutató jelleggel jelentkezik - később olimpiai sportág is lehet. Európai döntőre is sor kerül e rendezvénysorozat keretében Budapesten. Amellett, hogy ez új távlatokat nyithat, a kosárlabdázás tömegbázisát is szélesítheti.
Rendezvények szervezésében jól teljesített a magyar kosárlabda - az elnök az Eurochallenge debreceni négyes döntőjére s a miskolci női utánpótlás Eb-re gondolt.
Az összkép persze nem ennyire rózsaszín. Szalay kiemelte: nem igazán kezelték jól az akadémiai rendszert, a jelek szerint a több pénz reményében sokan pályáztak s kaptak is akadémiai státust. Itt a cél egyértelműen a minőségi képzés lenne de ez úgy tűnik nincs meg mindenütt. Kiemelte: előfordulhat, hogy visszavonnak akadémiai státust... Ami még - finoman fogalmazva - nem nevezhető sikertörténetnek az a válogatott csapatok szereplése, úgy felnőtt mint utánpótlás szinten. Nemzeti együtteseink nincsenek ott az idei Európa-bajnokságokon s csupán két női korosztályos válogatottunk szerepel az A-divízióban. Hozzátette: elgondolkodtató az, ami a többi látványsportnál érthetetlen - a válogatottság sorozatos lemondása... Ennek okait alaposan ki kell vizsgálni. Mégpedig azért, mert a magukat klasszis kosarasokká kinövő játékosok a számukra magas szintű egzisztenciát, illetve tudásukat itt, a magyar műhelyekben alapozták meg - ezt a magyar színekben is illene bizonyítani... Amit még negatívumként említett az elnök az az, hogy szurkolói magatartás miatt elég sok büntetést volt kénytelen a szövetség kiróni a klubokra - pedig a cél az lenne, hogy egy-egy kosármeccs családi szórakozás legyen.
A 2015-ös hazai rendezésű női Eb kapcsán a küldöttgyűlés jóváhagyta egy gazdasági társaság létrehozását.
Fotó: mkosz.hu