Barovicsnak most már tetszik a játék

A soproniak hivatalos honlapjának interjúját alább olvashatják.

- Gratulálunk, nagy játék volt, hogy érezted magát pályán ?

- Köszönöm, a csapat nevében. Nagy küzdelem zajlott a pályán. Az első félidőben nem volt szerencsém a dobásokkal. Nagyon figyeltek rám az ellenfél védői, nyilván készültek a játékainkból. Nem baj, így a külső játékosainknak több helyük, lehetőségük volt, és jól is dobtak. Szünet után talán éppen a sok sikeres távoli dobás miatt már több  tiszta helyzetem volt közelről. Jó volt érezni az első itthon lejátszott bajnokin meccsünkön, mit jelent, mekkora erőt ad a csapatnak mögötte álló szurkolótábor.

- A montenegrói válogatott bő keretében benne voltál, ám a remek Eb-selejtezős menetelésből viszont kimaradtál, a szűk keretbe már nem kerültél be. Hogyan élted meg mindezt?

- Szerencsére nem volt időm ezen keseregni, mert akkor kerültem Sopronba, próbajátékra. Amellett, hogy szerettem volna megfelelni az itteni elvárásoknak, persze figyelemmel kísértem honfitársaim szereplését. Jó lett volna részese lenni hazám válogatottja remek menetelésének, de ha már így alakult, próbáltam itt beilleszkedni a csapatba. Szeretnék itt Sopronban úgy teljesíteni, hogy majd jövőre, Európa-bajnokságon szereplő csapatban is szóba kerüljön a nevem. Nem lesz egyszerű sok jó center van a csapatban, sőt neves középjátékosok, világsztárok is maradtak ki a selejtezőn remeklő keretből.

- Hogy érzed magát a csapatban?

- Az hamar kiderült, hogy egy nagyon egységes, jó közösségbe kerültem, de  a Paks legyőzéséig, nem tagadom, zavart, idegesített, bosszantott, hogy nem nyertünk meccset. Most azért megnyugtató, hogy nyertünk, így azért sokkal jobb. A játék tetszik, amit  játszani szeretnénk, hiszen próbálunk gyorsan kosárlabdázni, én pedig aránylag gyors, mozgékony vagyok a posztomon játszókhoz képest. Bízom benne, hogy a Paks legyőzése, s a jó játék nyugtatóan hat az egész csapatra, és kezdjük nyerni a meccseket.

- Hogyan alakult a pályafutásod, mielőtt Sopronba kerültél?

- Csak otthon, Montenegróban játszottam, korábban kosaraztam a legnevesebb montenegrói csapatban, a Buducsnosztban, Sopronba pedig a Mornar Bar nevű csapattól igazoltam. A szerb kosaras iskolán nevelkedtem, amely szerintem méltán elismert világszerte. Remélem, hogy jó iskolát, képzést, alapokat kaptam, azt sikerül Sopronban bizonyítanom.

- Becenevet is kaptál odahaza?

- Igen, Baka a becenevem.

– Azt tudod, hogy ez magyarul kiskatonát, közkatonát jelent?

- Most már tudom..

-. Te viszont akár vezéregyéniség  is lehetsz az SKC-ben …Van példaképed?

- Nem példaképemnek, inkább kedvenc játékosomnak mondanám, na ő igazi vezéregyéniség volt, Dejan Bodiroga.

- És a kedvenc csapatod?

- Az a Boston Celtics. De nagyon szeretném, ha a Sopronnal sikeresek lennénk, nagyon jól hangzik az eskácé eskácé a lelátóról.

ÉRDEKESSÉG

Egy napon születtek. Már az előző évi csapatukban is volt két játékosuk, akik ugyanazon a napon ünnepelték születésnapjukat, ám Lakatos Péter lehet, már maga fújta el a 4 szál gyertyát a tortáján, amikor Molnár András meglátta a napvilágot. Filip Barovics  1990. július 29-én  született, ugyanazon a napon, mint a bedobó, Takács Norbert.

Forrás: sakc.hu