Interjú Hajdu Péterrel a budapesti kosárlabdáról

A kosarsport.hu interjúja:

A NAGYSÁG(NAK) AZ ÁTKA 

- Lehet-e úgy beszélni a budapesti kosárlabdáról, mint mondjuk a körmendiről, szolnokiról, soproniról, pécsiről? 

- Sajnos nem igazán - felelte érezhetően némi szomorúsággal a hangjában Hajdu Péter. - Budapesten nincs meg az az egységes egy-egy csapat mögé felsorakozó támogatói háttér, mint vidéken. Kár szépíteni, a fővárosban nincs olyan lokálpatriotizmus, mint a vidéki fellegvárakban. Budapest más, mint a többi városunk, ehhez túl nagy és széttagolt. Ugyanakkor, ha budapestiről nem is, de az egyes kerületek, városrészek műhelyeiről, az ott folyó sportági életről igenis beszélhetünk. Például óbudai, újbudai, angyalföldi, kőbányai, csepeli, kelenföldi, városmajori vagy pasaréti kosárlabdáról, de azért ez sajnos mégsem ugyanaz, mint vidéken. 

- Októbertől Budapesten immáron öt élvonalbeli csapat meccseire mehetnek majd a sportág barátai, a szurkolók. Legyünk azonban realisták, feltehetően egyiknek sem a bajnoki cím megszerzése lesz a fő célja... 

- Amikor én voltam fiatal, mind a férfiaknál, mind a hölgyeknél a csapatok fele sőt, talán volt, amikor még ennél több is budapesti volt, és többnyire a férfi és női bajnokot is a főváros adta. Az ország kosárlabdája szempontjából ez sem volt egészséges, de az sem az, hogy a főváros, egy kétmilliós város ne tudjon kiállítani egy-egy bajnokesélyes csapatot. Amúgy azok számát tekintve ez az öt nagyjából megfelelő, de jobb lenne, ha egy-két együttes meghatározó szerepet tudna játszani a bajnokságokban. Jelenleg az igazolt kosarasok több, mint tíz százaléka budapesti, de ha a vonzáskörzetet, Pest megyét is ide számítjuk, ez a szám közel húsz százalék. Azt is tudom, mennyi nehézséggel küzdenek az élvonalbeli budapesti csapatok, részben éppen az előbb említett lokálpatriotizmus hiánya miatt. 

BUDAPEST CAPITALS 

- A Budapesti Kosárlabda Szövetség mit tud tenni annak érdekében, hogy a jövőben, akár már a közeljövőben újra legyen meghatározó férfi és női csapata a fővárosnak? 

- Azt nyilván nem, hogy egyet-egyet felkarolunk, kiemelten támogatunk a többivel szemben. Sajnos a pár évtizeddel ezelőtti élcsapatokból mára maradt a MAFC és a Honvéd, a nőknél pedig a BEAC, valamint a BSE-ből lett MTK. Hozzájuk zárkózott a Vasas. Terv viszont van, s teszünk is a megvalósításáért. 

- Hallhatnánk részleteket? 

- A Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége 2015-ös közgyűlése elfogadta azt a programot, mely a főváros priorizálását célozza. Kidolgoztunk egy budapesti kosárlabda koncepciót, melyet a szövetség elnöksége elfogadott. Engem a program menedzselésével, Zsoldos Andrást pedig a szakmai vezetésével bízott meg. A program egyébként megtekinthető a honlapon is. A lényege, hogy pár éven belül ki kell nője magát egy-egy jórészt fővárosi fiatalokból álló férfi és női élcsapat. A fantázianév: Budapest Capitals. 

- Mi a terv, hogyan juthat el erre a szintre a fővárosi kosárlabdázás? 

- Mindenekelőtt szükség van egy otthonra. A fővárosi kosárlabdának a sportág eredményes korszakában volt egy otthona - a Nemzeti Sportcsarnok -, de az már nem alkalmas erre a játékra. Kell egy bázis, amely mind az utánpótlás, mind pedig a profi sport otthona lehet, és ugyanakkor kikapcsolódást nyújt az odalátogatóknak. Ehhez kormányzati hozzájárulás szükséges. Miniszterelnök úrhoz fordultam segítségért, megírtam terveinket, céljainkat. Rövid idő alatt egyeztetni tudtam az erre kijelölt tanácsadójával, akinek részletesen is bemutattam a programot és javasoltam, hogy egy már tervezett sportkomplexum része lehessen ez a csarnok. Most ott tartunk, hogy elkezdődött egy ütemterv végrehajtása, amiről folyamatosan egyeztetni fogunk. 

Egyeztettünk az akadémiákkal, s női vonalon még néhány egyesülettel, amelyek nem akadémiák, de igen magas szintű képzés, szakmai munka folyik. Az akadémiák, egyesületek játékos-ajánlásaival a különböző korosztályokban kialakítottuk a Budapest-válogatottakat, amelyeket nemzetközi szinten versenyeztetünk, menedzselünk. Indítottuk fiú csapatot (idén már többet is) a nemzetközi, és igen erős, színvonalas EYBL (European Youth Baketball League) sorozatban több korosztályban. Az U20-ban például azért nem jutottunk be a Final Four-ba, mert amikor azért játszottunk, már közeledtek az országos döntők, így nem a legerősebb csapattal álltunk ki. 

Úgy gondolom - s ennyire talán hazabeszélhetek - a Vasas élvonalba történő váratlan, bravúros feljutásában is lehetett szerepe az EYBL-szereplésnek, hiszen több, a felnőtt csapatban is szerepet kapó fiatal végigjátszotta az EYBL-t, ahol Sárosi Bulcsú vezetésével a miénknél magasabb színvonalú kosaras kultúrákban nevelkedett csapatok, játékosok ellen edződhettek. A felnőtt NB I B hajrájában sokat tettek a feljutásért. A lányok tekintetében abban maradtunk, hogy egyelőre a legkisebbeknél U11-12-ben állítjuk össze a tehetséges fővárosi kosarasokat, és majd folyamatosan jöhetnek a felsőbb korosztályok. 

- Mit szóltak, hogy állnak a dologhoz az egyesületek, akadémiák? 

- Azt kell mondjam, összességében pozitívan. A legtehetségesebbeket, legjobbakat külön, kiemelten menedzselve, rendszeres nemzetközi megmérettetéseken szerepelve a klubok játékosai fejlődnek, s ezáltal a csapatuk is jobb lesz. Azt remélem, hogy pár év múlva, amikor ez a koncepció beérik, s valóban lesz Budapest Capitals férfi és női élcsapat, az oda játékosokat adó, nevelő akadémiák, egyesületek büszkék lesznek a minőségi nevelő munkájukra. 

ALIG LÁTHATÓ LÉGIÓ 

- Ne tagadjuk, felnőtt élvonalbeli szinten az idegenlégiósok a meghatározóak, és ezért bizony nehéz tehetséges ifjú honfitársainknak pályára kerülniük... 

- Ez kétségtelen. Amennyiben - és ebben nagyon bízom - beérik ez a koncepció, mindenképpen az lesz az elképzelés, hogy lehetőleg minél kevesebb külföldi kosarassal álljon majd fel a Capitals. Tisztában vagyok vele, a versenyképességhez - főleg férfi vonalon - elkerülhetetlen lesz majd külföldi játékosok alkalmazása, de hosszú távon egy-egy budapesti játékosok alkotta férfi és női csapat kialakítása a cél. Annyit még hagy tegyek hozzá: amennyiben Budapest elnyeri a 2024-es olimpia rendezési jogát, akkor az olimpián majd rendezőként kosárlabdacsapatot - lehetőleg ezen a szinten is versenyképeset - kell kiállítani. Ez egy kézzel fogható és elérhető cél. Bízom egyrészt abban, hogy 2024-ben lesz Budapesten olimpia, másrészt pedig abban, hogy a majdani olimpiai csapatban a tavaly kialakított budapesti kosárlabda koncepció szerint nevelt játékosok szép számmal szerepelnek majd. 

HÁTORSZÁG 

- Van még egy igen népes, fontos része a fővárosi kosárlabdának az élvonalbeli és az utánpótlás mellett, ez pedig az amatőr szekció. Ez a hátország mennyire fontos a szövetségnek? 

- Kiemelten fontos. Az NB I B alatt van két csoport férfi NB II, valamint a Budapest bajnokságban öt, valamint a férfi vonalon egy senior, a nőin pedig két csoport a Budapest-bajnokságban. Úgy gondolom, nagyon fontos azok sportolását is segíteni, akik valamilyen okból nem jutottak el a hivatásos szintre, de szeretik a kosárlabdát, akik egészségük érdekében mozognak. Ráadásul azért közülük is kikerülhetnek edzők, sportvezetők, szponzorok, tehát aki szereti, mindenkiben meg kell próbálni életben tartani a tüzet. Próbáljuk az amatőröket is segíteni abban, minél jobb körülmények között sportolhassanak. 

- Az új támogatási rendszerrel, a TAO-val az amatőröket is tudják segíteni? 

- Mindenekelőtt az utánpótlást. Szoktam mondani: isten áldja, aki kitalálta a TAO-t. Ezzel a megoldással az öt látványsportág rengeteg segítséget kapott. Új csarnokok épültek, nagyon sok régi, lepusztult létesítményt sikerült felújítani, és azt gondolom, ennek köszönhetően ma már az utánpótlásnak, illetve az amatőr csapatoknak is jóval kevésbé kell mélyen a zsebükbe nyúlni, mint régebben, amikor erre panaszkodtak is. 

JÁTÉKVEZETÉS ÉS EDZŐKÉPZÉS 

- Mindig, minden szinten sarkalatos kérdés a játékvezetés... 

- Amivel szerintem a legnagyobb a probléma, az egy morális gond. Ha van egy konfliktus egy játékvezető, s egy játékos, vagy csapat között - többnyire úgy marad, s jókora túlzással persze mindenki utál mindenkit. Nyilván egy meccs hevében nem egyszerű, de több toleranciára lenne szükség. Visszagondolva annak idején edzőként magam is sokat kiabáltam, veszekedtem a játékvezetőkkel, de a meccsek után akár egy sör mellett megbeszéltük a dolgokat, s békében váltunk el, nem vittük tovább a tüskét. A felkészülési tornákon pedig esténként a kocsmában rengeteget beszélgettünk, vitatkoztunk a sporikkal, Gidófalvy Kristóffal, Görgényi Mikivel, Král Lacival - sajnos már egyikük sincs közöttünk. Olyankor nem nőkről, nem borokról volt szó, hanem a kosárlabdáról, akár egy adott meccs egy-egy szituációjáról. A lényeg: e beszélgetések során egymástól tanultunk, kár, hogy ma már ez nincs meg. A Tőzsér Dénes vezette budapesti JB úgy gondolom szemléletváltozást fog hozni. Nagy energiát fektetnek a kohézió erősítésébe, a fiatal játékvezetők képzésébe, és ahogy hallom, érkeznek is ígéretes, tehetséges fiatalok. Az NB II-ig a budapesti szövetség látó- és hatáskörében vannak a fiatal játékvezetők, utána felkerülnek az országoshoz. 

- Visszatérve a Budapest Capitalshoz, ahhoz, hogy a műhelyek nemzetközi szinten is versenyképes kosarasokat neveljenek, jó szakemberekre, képzett edzőkre van lenne szükség... 

- Ez így van. Sok edző dolgozik Budapesten, de megítélésem szerint az a gond, hogy az alapokat igazán jól megtanítani szerintem csupán nyolc-tíz szakember képes, ők viszont már mind idősebbek, hatvan éven felüliek... Kétségtelenül hasznos lenne a szakma számára, ha több ilyen szakember dolgozna - a fiatalabb korosztályok képviselői között is. A kilencvenes évek elején a TF-en szétvert edzőképzés tudomásom szerint újra feléled. Nem fognak mindenféle gazdasági vállalkozások, szervezetek tanfolyamokat rendezni, visszatér a komoly szakmai háttérrel és szellemi tőkével rendelkező alma máterbe az edzőképzés. Ez így helyes, és bízom benne, hogy hamarosan minőségi ugrás lesz ezen a területen is.

Forrás, Foto, Slide - kosarsport.hu