Szalay Ferenc: gyökeresen átalakítjuk az utánpótlás-bajnokságokat

A szezon eddigi tapasztalatairól három szempont alapján úgy gondolja, hogy jól áll a magyar klubkosárlabda. Klubszinten már európai középmezőny elején állunk, ez adja a bajnokság rangját, növekszik a nézőszám (érdekes módon a női bajnokság nézettsége is jelentősen emelkedik), illetve a mérkőzések online nézhetősége is fontos, ilyen nem nagyon van más bajnokságokban – azt a szövetség is látja, hogy nem száz százalékos a közvetítés, erről hamarosan külön is beszélget majd a Tripla-Dupla podcasttel. Úgy látja, hogy kiegyenlített, erős a bajnokság, magas színvonalú meccsek vannak eddig – megjegyezte, hogy Szolnokra ebből most kevesebb jut, dolgozik rajta a klub, hogy ez változzon. 

Szinte mindent megbeszélnek a klubokkal, talán az egyik legfontosabb ilyen szabály, amit nem egyeztettek a klubokkal, az az U23-as szabály. Nem osztja az aggodalmakat, hogy ezzel elszállnak a magyar játékosok árai – jó barátságban van Sztojan Ivkoviccsal és remek szakembernek tartja, de eddig nem tudta senki bebizonyítani, hogy a magyar fiú képzés eléri az európai szintet. A női vonalon megtörtént és minőségi képzés és minőségi váltás, 22 éves a válogatott csapatkapitánya, 17 éves játékos mutatkozott be a nemzeti csapatban, Székely Norbertnek nagyon kellemes gondjai vannak, hiszen azt kell eldöntenie, hogy kit hagy ki a válogatottból egy-egy megmérettetés előtt. A fiú képzéssel gond van, ezt ki kell mondani, borzasztó alacsony az egyéni képzések aránya – lehet így is versenyeztetni, ám mindez nem előremutató, nem kerülnek ki jó felnőtt játékosok tömegével a rendszerből.

Már az európai B-divízióban is ott tartunk, hogy bárki ellen kiáll egy válogatott, akkor a mienk két korosztállyal kisebbnek látszódnak minden szempontból: fizikálisan és képzettségben is, egy-egyben, besegítő védekezésben, pick-and-rollban, kizárásban, pontos passzokban, dobásbiztonságban és sajnos néha mentalitásban is: olyan nem lehet, hogy fejben bármilyen meccset feladnak a játékosok, márpedig ő ezt látta tendenciának a nyári kontinenstornákon. 

Az U23-as szabálynak ez a lényege: rászorítani a klubokat, hogy megfelelő, A-csoportos szintű képzést adjanak a játékosoknak minden szempontból, többek között mentális oldalról is – lélekben nagyon kemény játékosokat, egyúttal férfiakat kell nevelni. Véleménye szerint ha a klubok elvégzik ezt a felkészítést, könnyebben ott tudják majd tartani a tehetségeiket – fontos azonban, hogy minél több játékosnak adják meg a képzést és a lehetőséget. 

Ezzel kapcsolatban bejelentette, hogy teljesen megváltoztatják az utánpótlás-bajnokságok rendszerét, mégpedig úgy, hogy a legtehetségesebb játékosoknak minden korosztályban rendszeresen központi, magas szintű egyéni képzéseket fognak tartani – lesz versenyeztetés is, de mindent ennek az egyéni képzéses programnak rendelnek alá. Mindent megelőz azonban a fizikai képzés, amit innentől kezdve prioritásként kezel a szövetség, mert természetesen kosárlabdázni tudni kell, de megfelelő fizikai felkészítés nélkül a versenyeztetés „bohóckodássá fajul”, mert nemzetközi szinten megeszik a mieinket. Véleménye szerint ha megnézzük, hol tart a nemzetközi szint, akkor a kosárlabda már erősebb fizikumot igényel, mint a kézilabda – erősnek, tudatosnak és felkészültnek kell lenni, a kosárlabda olyan szellemi felkészültséget igényel, mint nagyon kevés másik sportág, de mindez fizikum nélkül nem ér semmit. 

Az akadémiákat kötelezik majd atlétikai edző, vagy ilyen képesítéssel rendelkező kosárlabda-edző alkalmazására. 2017 szeptemberében újraindult a Testnevelési Egyetemen a kosárlabda-szakedzői képzés, ahonnan sorban jönnek majd ki a friss tudással rendelkező szakemberek, a TAO miatt visszatértek idősebb, de nagy tudású-tapasztalatú edzők, a jelenlegi edzői gárdának pedig folyamatosan továbbképzéseket kell szervezni egyetemi szinten. Másfél-két éve kötelezővé tették az akadémiáknál a jól képzett külföldi szakember alkalmazását, akiktől lehet tanulni – folyamatosan bevonják a külföldi tudást, a jó szövetségi kapcsolatok miatt rengeteg helyre mehetnek magyar edzők, mert nem szégyen tanulni azoktól a kosárlabda-kultúráktól, amelyek előrébb járnak nálunk. A tapasztalatokat aztán a kluboknál és az utánpótlás-válogatottaknál kell kamatoztatni. 

A játékvezetők továbbképzése, követelményrendszere is szóba került, itt több érdekesség, kulisszatitok derült ki. 

A Magyar Kupa áprilisi rendezésének szakmai hátterét világította meg Szalay Ferenc a válogatottak felkészülése, illetve a 3x3 olimpiai selejtezője szempontjából, illetve a helyszínekről is szó esett, kitekintéssel a budapesti csarnokhelyzetre, érintve a Tüske Csarnokot, az épülő 3500 fős kőbányai kosárlabdacentrumot, illetve a 2022-es kézilabda-vb-re épülő csarnokot is. Megemlítette, hogy idővel talán el kell gondolkodni a nyolcasdöntőn is, mivel ha a férfi és női klubcsapatok is sokáig állva maradnak a nemzetközi kupákban, egyszerűen nem fog beleférni egy nyolcasdöntő, csak a korábbi négyes döntő. Szó esett a szolnoki csarnokhelyzetről is, Szalay Ferenc megerősítette, hogy a hosszú távú tervekben szerepel egy, a Szandai rétre tervezett sportcsarnok, hozzátéve, hogy a jelenlegi csarnok az egyik legjobb atmoszférájú aréna Magyarországon, egy gond van vele, nem lehet bővíteni. 

A középszakasz létjogosultságáról is szó esett, ezt folyamatosan, évről évre vizsgálják, de egyelőre úgy néz ki, hogy a klubok nagyon határozottan igénylik, a szurkolókat is érdekli. Az sem utolsó szempont, hogy így nem ér véget májusban a bajnokság, rövidebb ideig maradunk A-csoportos kosárlabda nélkül a nyári szünetben. 

A podcast teljes terjedelmében, íme az egyes részek kezdése:

01:47  a szezon eddigi tapasztalatai

04:57  U23 szabály

11:30  U20 korosztály reformja

16:30  játékvezetők

22:23  Kupa nyolcasdöntő

29:32  (szolnoki) csarnokhelyzet

31:32  Középszakasz

 

fotó: hunbasket.hu