Tursics Sándor véleménye az óriási különbségekről
Hogyan lehet nyerni hetven ponttal bármely leányutánpótlás-bajnokság nyolcas döntőjében? Tursics Sándor fejtette ki véleményét.
Az utanpotlassport.hu interjúja:
A Csata DSE alakulatának alapítójával, Tursics Sándorral beszélgettünk arról, milyen hatással van az utánpótlás-bajnokságokra, hogy akár hetvenpontos különbség is kialakulhat bármely országos nyolcas döntőben két csapat között.
A leány utánpótlás-kosarasok idei szezonjában taroltak a Csata DSE növendékei; a junior- és a serdülőbajnokságot is megnyerték, és mindössze egy ponton múlt, hogy Pécsett, a kadétok között nem győznek az aranycsatában.
Nem először volt példa arra, hogy a Tursics család tanítványai óriási különbségű győzelmet aratnak mérkőzéseiken, ugyanakkor az meglehetősen ritka, hogy ezt a legnagyobb riválisuk, a Vasas Akadémia ellen érik el: a Csata alakulata a serdülőbajnokság elődöntőjében 88-18-ra győzte le a pasarétieket.
„Csapatunk vezetőedzőjét, kedves feleségemet, Tursicsné Iván Krisztinát az elődöntő után felhívta Rátgéber László, s megkérdezte: mégis hogy csináljuk, miért vagyunk ennyivel jobbak a többieknél. Krisztina elmondta neki, három éve, szívvel lélekkel dolgozik ezekkel a lányokkal, rengeteg nemzetközi megméretésre viszi őket, szezon közben igyekszik nagyobb korosztályban játszatni tanítványait, és nagyon kemény edzéseket tart nekik. Ebben nincs semmi meglepő. Megannyi bajnoki cím után 1999-ben határoztam el, hogy utánpótlás-neveléssel foglalkozom. Szinte azóta ugyanazon elv alapján készülünk” − meséli Tursics Sándor, a Csata DSE alapítója.
A Csata utcaiak serdülőcsapata egyébként a felsőházi rájátszásban 72 ponttal múlta felül az Atomerőmű-KSC Szekszárd együttesét (108-36), és 114 (!) ponttal a DVTK Akadémiát (147-33) az utóbbi szezonban. Ráadásul az imént említett nevelőműhelyek hazai szinten kétségkívül az élen járnak a leányutánpótlás-nevelésében.
Nem lehet elsiklani afelett, hogyan lehet ennyivel jobb a Csata DSE a többi hazai műhelynél.
„A legkisebbektől kezdve kosárlabdát tanítunk, míg a serdülőkorcsoportban már komoly taktikai oktatás zajlik, hiszen ezeket ennyi idősen már tudniuk kell a gyerekeknek − magyarázza Tursics. Nem varázslat, amit csinálunk; a kétezres évek előtt tíz-tizenkét budapesti klub végzett hozzánk hasonló munkát. Hogy hová lettek? Ez igazán érdekes kérdés… Teljesen átalakult idehaza a kosárlabda-kultúra, a nevelési rendszer, és nem jó irányba. Mi gyorsabban, hamarabb tanítunk mindent, mivel a nemzetközi igényeknek meg kell felelnünk. Erre a legjobb példa az, hogy például a miskolciakat az évad elején még csak húsz-harminc ponttal vertük, a végén meg százhússzal.”
De milyen hatással vannak a nagy különbségű győzelmek az utánpótlás-bajnokságokra?
„Ezt szerintem azoktól kellene megkérdezni, akik kikaptak. Tavalyi értékelésemet is úgy zártam, hogy: vakok között könnyű királynak lenni. Mi pontosan tudjuk, hol a helyünk, és azért nem vagyunk elszállva magunktól, mert bőven van még hová fejlődnünk. Az biztos, hogy amíg tizenöt-húsz pontnál nagyobb különbségek alakulnak ki bármely országos nyolcas döntőben, addig valami nagyon nincs rendben” − zárja le a mester, aki már több mint ötven utánpótlás-bajnoki címet nyert a Csata DSE együtteseivel.
Fotó - utanpotlassport.hu