Egy cél, 8 csapat: felőrölte ellenfelét a Falco

Zsigeranovics nyerőember lett

A Falco centere a párharc első meccsén sérült meg, a második-harmadikon "részmunkaidőben" dolgozott, és a negyedik összecsapáson sem kezdett - Szrecsko Szekulovics maradt az utóbbi időben bevált Pustahvar-Tóth Norbert magasember-kettősnél. Az első negyedben Zsigeranovics nem is lépett pályára, ekkor még partiban volt a Kaposvár, ám a második játékrészben megérkezett, és azonnal komoly faktorrá vált - óriási szerepe volt abban, hogy a Falco megsemmisítette ellenfelét a lepattanózás terén, támadásban és védekezésben is komoly különbséget jelentett. Szekulovics nem is nyúlt a szerkezethez, Tóth Norbert legközelebb a harmadik negyed hajrájában került pályára, addigra már húsz pont volt közte - Zsigeranovics 18 ponttal és hat lepattanóval jelentkezett, bedobott egy triplát, abszolút nyerőembernek bizonyult. Ahogy feljött helyette Tóth, megint elkezdett visszakapaszkodni a KKK, de a szombathelyiek már megőrizték előnyüket, és bejutottak a négy közé - a centerposzton finoman szólva vékony Körmend ellen szintén érdekes lehet majd "Zsiga" szerepe...

Ott kapott ki a Kaposvár, ahol nyerni szokott

Fekete Ádám együttese a korábbi években is mindig erős volt lepattanózásban, és ebben az évben is különösen nagy fegyvere volt ez: Hendlein az egész bajnokság legjobbjai között van ezen a téren, de Simms és Cooke is kiemelkedő lepattanózó. Emlékezhetünk még a Szolnok elleni hazai alapszakasz-meccsükre, amikor 51-17-re (!) szedték szét a címvédőt a lecsorgókat tekintve, ebben a párharcban viszont éppen ebben maradtak alul: elsőre 45-29-re, másodjára (amikor megnyerték a meccset) 34-33-ra kaptak ki, majd harmadjára sikerült felülkerekedniük 46-39-re - viszont itt is engedtek 17 támadót, miután 15-tel és 14-gyel zártak az első két összecsapáson. Mindez nagyon kicsúcsosodott a negyedik találkozóra, ahol a már fáradó KKK 48-23-ra maradt alul a lepattanócsatában, a támadókat tekintve pedig 16-5-re - ez az, ami nem férhet bele. Hozzá kell tenni, hogy az első találkozó után Fekete Ádám is small-ballra váltott (először kényszerből, de Simms eltiltása után is csak a kispadra tért vissza), de ettől függetlenül nagyon meggyűlt a bajuk a Falco nagyembereivel, így hiába a nagy akarat, búcsúztak a szezontól.

Fodor Mártont imádják Kaposváron

A veterán hátvéd négy éve igazolt Somogyba, és a kaposvári kosártörténet egyik legsikeresebb időszakának meghatározó alakja volt - az idei évre csökkent a szerepe, de ebben a párharcban ismét kezdőként kapott lehetőséget. A hajrában aztán úgy tűnt, hogy búcsúzik tőle a helyi publikum: hosszú perceken át skandálta az orrsérülést szenvedő irányító nevét a közönség, a mérkőzés közben és után is folyamatosan éltették, mintegy megköszönve eddigi játékát - hatalmas kedvenccé vált Kaposváron, ilyen éljenzést talán még az utóbbi évek helyi sztárjai, Marko Spica és Hrvoje Puljko sem kaptak. 

Ez a tarthatatlan Vojvoda volt

Kisebb-nagyobb bokasérüléssel bajlódik az Olaj és a magyar válogatott vezére, ez pedig nagyon meglátszott a teljesítményén a ZTE elleni negyeddöntő eddigi meccsein - egyáltalán nem tudott dominálni, nem tudott komoly fegyver lenni támadásban, a harmadik összecsapáson teljesen eltűnt a zalaiak szorításában. A negyedik meccsre viszont nagyon felszívta magát, és ezúttal azt a Vojvodát láttuk, amelyik bármikor bárki ellen képes nyerni: 12 faultot és 19 büntetőt harcolt ki, bevert négy hármast, és olyan nyomás alatt tartotta Norfleetéket, amelyet azok nem bírhattak el: végül 36 ponttal zárta elképesztő estéjét. Nagy kérdés, hogy maradt-e benne még egy ilyen találkozó, főleg idegenben, mert szinte biztos, hogy neki kell a Szolnok vezérévé válnia Egerszegen is - az ő teljesítménye eldöntheti a továbbjutás sorsát.

Zárásként új fejezet

Andric és Drungilas eltiltása után teljesen új képet mutathat a ZTE-Olaj párharc ötödik, mindent eldöntő felvonása - első blikkre ez azért inkább a Szolnok malmára hajthatja a vizet. Az egerszegieknél Drungilas sebessége és a kettő-kettők utáni játéka borzasztóan fontos volt, és vagy a támadásban kevésbé használható, lassabb, statikusabb Wright (aki most tíz perc alatt kipontozódott), vagy pedig Szabó Zsolt és a small-ball lehet a megoldás nélküle - más opció nincs, Czinger komolyabb szerepvállalására azért nem tennénk nagy pénzt. Valószínű persze, hogy az emíltett két verziót is sokat fogjuk majd látni, de mindkettőnek megvannak a hátrányai, hiszen Wrighttal a támadójáték lehet akadozóbb (főleg ha ismét rátalál a zónára idegenben is az Olaj, ez ellen nagyon fontos volt Drungilas), a Mohácsi-Szabó magasember-párossal pedig védekezésben voltak eddig nagyon komoly gondjaik Vojvodáékkal szemben. Kmézics Zoránnak sincs persze túl sok opciója, ötösben Tóth Ádám maradt egyedül, és ha ő faultproblémákba keveredik vagy egyszerűen csak pihen, akkor Eilingsfeldnek kell centert játszania - nagy kérdés lesz, hogy hogyan forgatják egymás ellen a rotációt a trénerek, ki, mikor és hol próbál meg előnyt szerezni a szerkezetekkel, illetve hogy ki mennyire teheti ezt meg az esetleges faultproblémák miatt.

A körmendi légiósok készen állnak

Kicsit lassan melegedtek bele a vasiak amerikai játékosai ebbe a párharcba, de így a negyedik mérkőzésre azért összeállt a gépezet: Lasan Kromah eddigi legjobbját hozta (29 pont, 10/15 mezőnyből, 5/9 tripla), Terry Allen újabb extra teljesítményt nyújtott (27 pont, 10/16 mezőnyből, 7 pattanó), a "kiszolgálást" intézte a Petty-Smith páros (28 pont, 12 pattanó, 13 gólpassz), de az ötödik légiós, Sterling Gibbs is beszórt 15 pontot. Támadásban tarthatatlan volt ez az ötös, és ezúttal védekezésben is jól pörgött a gárda, megszerzett tíz labdát, és ez az a védekezés, amellyel a Falcónak is feladhatják a leckét - igaz, az öt külföldin kívül egyedül Ferencz Csaba játszott érdemi percet (szűk 25-öt, három mezőnykísérlettel), őt leszámít csak Németh lépett pályára hat perc erejéig, meglehetősen rövid most ez a rotáció.

Kihozta a maximumot a szezonból a Pécs

Végül az előző találkozót kihagyó Budimir és Halász is vállalta a játékot a baranyaiaknál, de ők sem tudtak segíteni, nem tudták tartani a lépést a Körmend légiósaival. Ennek ellenére maximálisan büszke lehet csapatára Csirke Ferenc, a PVSK bőven felülteljesítve szerezte meg a hatodik helyezést ebben a bajnokságban, megnyerte a középházi középszakaszt, elvette a bajnokesélyes Körmend pályaelőnyét, és a Halász-Budimir páros nélkül is meg tudta szorítani legutóbb ellenfelét - ráadásul azt se felejtsük el, hogy közben az U20-as csapat bajnoki címet ünnepelhetett. Ezen az utolsó összecsapáson már nem tudtak mit kezdeni védekezésben, de így is extra szezont zártak, hiszen az előttük végzett csapatok lehetőségeit nem lehet hozzájuk mérni - most lehet készülni a következő évre...

Nagyszerű rájátszásunk van

Egyetlen sima párharcot sem láthattunk a negyeddöntők során, hiszen bár az Alba végül kisöpörte a Kecskemétet, ehhez két óriási hajrá és egy hosszabbítás is kellett, pedig papíron ebben a szériában volt a legnagyobb különbség. A hetedik Kaposvár is nyerni tudott a második Falco ellen, sőt, idegenben kétszer is szoros végjátékot játszott, másodjára egylabdás meccset bukott el, a Pécs elvette a Körmend pályaelőnyét, és a folytatásban is szoros vereségeket szenvedett, a Szolnok pedig ötödik meccsre kényszeríti a Zalaegerszeget - az utóbbi években nem pont ez volt a jellemző. Ez a rájátszás is bizonyítja azt, ami már az alapszakaszban is egyértelműen látszott: elképesztően kiegyenlített a magyar mezőny. Azt pedig már csak zárójelben tehetjük hozzá, hogy a szintén remek szezont záró Szeged, a bombaerős kerettel rendelkező Sopron, vagy éppen a Cizmic érkezése után szintén megerősödő Paks ott sincs a playoffban...
 

fotó, slide: delfinek.hu