Tüzér-tűz 3.rész (7.évad)

A nyári uborkaszezon lezárultával borítékolható volt, gyökeresen átalakult csapattal kell felvennünk a versenyt a minden eddiginél kiegyensúlyozottabbnak tűnő piros csoportos riválisokkal szemben. Ezt az alap állapotot bonyolította tovább két alapemberünk, Halász Ákos és Kármán Domonkos kényszerű elveszítése. A szezonnyitó budafoki tortúránk világosan rávilágított, irtózatos erőfeszítésre lesz szükségünk, hogy képesek legyünk lépést tartani a mezőnnyel.

Már a memóriám sem a régi, így emlékezetem foszlányaiban nem feltétlenül bízhatok, azonban akárhogy igyekszem, képtelen vagyok felidézni olyan esetet majd kétszázötven Honvéd edzőként letudott mérkőzéseim közül, amikor az első öt percben el kellett használnom a rendelkezésre álló időkéréseimet. Most már ezt a történetet is befűzhetem majdani, lobogó tűzzel felturbózott hintaszék háttér előtt, csillogó szemű, imádottan vásott unokáim körében mesélt, piros-fehér anekdótákkal megtöltött memoárfüzérem soraiba. Mint álmomban, mikor újra fess kosárlabdázónak álcázva értetlenkedek, mert a labda nem hajlandó elég magasra pattanni, az ujjgyakorlatnak tűnő kacskabalos dobás a fizikai törvényeire gőgösen fittyet hányva sokadjára pördül ki a gyűrűből, mialatt mindenki sokkal gyorsabban fut, hamarabb fordul és magasabbra ugrik. Miközben ebből a rémálomból ziháló mellkassal és izzadtságtól tocsogó párnával ad megváltást a megkönnyebbülő ébredés, addig a péntek esti szürreális események nem akartak véget érni...

Csapata játékáért teljes mértékben az edzőt terheli a felelősség. Vállalom. Képtelen voltam felkészíteni a srácokat a rájuk váró feladat nehézségére, és nem tudtam kirángatni őket saját, névreszóló lapátainkkal megásott szakadéknyi sírunkból. Eszemben sincs kisebbíteni vendéglátóink érdemeit. Károly Máté kollégám csapata már a felkészülés során tanubizonyságát adta, idén akár a legjobb négy közé jutás sem elérhetetlen számukra. Megilleti őket őszinte gratulációm. Kíméletlenül lecsaptak totálisan dekoncentrált, tesze-tosza és pontatlan játékunk ezüst tálcán kínált csemegéire.

A budafoki mészárszék ritka pozitívumai között feltétlen említést érdemel Szentirmai Ákos (13 pont, 6 lepattanó és 23 VAL) pályafutásának legjobb teljesítménye és a 16, illetve 17 esztendős Dékány Imre és Tanoh András debütálása az NB1-ben.

Válaszút elé kerültem. Elterveztem valamit, ami immár kristálytisztán látszik, ebben a formában, felállásban nem működik. Hiszem, mikor teljes kerettel leszünk, az eredeti elképzelésem működőképesnek bizonyul majd, ám addig még sok víz lefolyik a vén Dunán. A feladat adott. Olyan mértékben kell átalakítanom stratégiánk egyes elemeit, hogy ezek segítségével ütőképesek legyünk bajnokságunk bármely tagjával szemben. 

Készen állok a kihívásra, és biztos vagyok benne, a csapatunkban is van még tartalék!

 

Szép napot és lelki békét Mindenkinek!

Csak a Honvéd!

Fotó, Slide - Budapesti Honvéd Kosárlabda Akadémia facebook