Tüzér-tűz 5.rész (8.évad)

A legfontosabb hírrel kezdem: mind a tíz, pozitív COVID-tesztet produkáló játékosom teljesen tünetmentes és a héten elhagyhatta a hatósági karantént!

Innentől kezdve a Sportkórház napokban frissített eljárásrendje alapján folytatjuk tovább. Gőzerővel dolgozunk, hogy minél előbb részt vehessünk azon az átfogó kardiológiai vizsgálaton, amit az első tünetmentes naptól számított két hét letelte után lehet elvégeztetni. Amennyiben a szakemberek mindent rendben találnak, a Srácok mehetnek a sportorvoshoz.

Amíg ez procedúra lezajlik, a Mészáros „Lujó” István – Winkler „Nincs Megoldhatatlan Probléma” Áron alkotta adminisztratív hadtest éjt-nappallá téve forró dróton az októberi fordulóink későbbi időpontra pakolgatásában. Ezúton is szeretném megköszönni az érintett csapatok, a Nagykőrös, a Baja, a PVSK, az MTK-Törökbálint és a Nyíregyháza megértését és bajtársiasságát. Példaértékű, ahogyan zokszó nélkül segítettek kompromisszumot kötni, és az erőltetett menetrend miatt amúgy is elég sűrű versenynaptárban megfelelő mérkőzés napot találni.

Hihetetlen fontosnak tartom, hogy a bajnokságunk csapatai összezárjanak, és ebben a mindannyiunk számára bizonytalan és számos váratlan akadályt ígérő időszakban toleranciával, nyitottsággal és a sok esetben elengedhetetlen kreativitással álljanak a történésekhez. Nem lehet másképp! A versenyzőink és az őket segítő stábtagok egészsége után a fontossági sorrendben a szezon végigjátszása szerepel. Ehhez nagy adag empátia, türelem és rugalmasság szükségeltetik. Ma mi kérünk, azonban holnap lehet, már mások fordulnak hozzánk…

Sokan kérdezik – teljes joggal – milyen bajnokságot lehet ilyen körülmények rendezni? Csípőből azt mondanám, megismételhetetlenül kiszámíthatatlant. Hogyan lehet edzőként tervezni? Sehogy és simán. Alkalmazkodnunk kell. Elfelejthetjük az iskolapadban tanultakat, a sokszor kőbevésett szentírásnak tartott mikro-makro, meg a fene tudja még milyen csittyfitty hangzású edzéselméleti mágiákat. Rögtönözi, reagálni, a túlélés jegyében. Jó kérdéseket kell feltenni. A „miért” helyett a „hogyan” motoszkáljon a fejünkben. Őszinteség, hit, bizalom, alkalmazkodóképesség és egy kínai piacra címzett kamu cuccokkal megpakolt teherhajónyi optimizmus.

Miképpen adhat reális, a valós erőviszonyokat visszaadó végeredményt 2020/2021-es kiírás? Sehogy. Árnyaltabban talán azt mondanám, mint amikor a bizonytalan játékos a csúszós pályára vagy a koszos parkettára fogja a sikertelenségét. Visszakérdezek. A többieknek nem csúszott? Teljesen feleslegesek tartom a kifogás-gyártást. Ez az átkozott járvány bármelyikünket megakaszthatja, időszakosan ellehetetlenítheti. Persze, úszóhártyásra sikálhatjuk a kezünket, a vírus-képzőben a „Totálisan Sterilre Fertőtlenített Messze Elkerülendő” feliratú, arcképes plakátunkkal riogathatják a puszta látványunktól fehérjeburok remegést kapó újoncokat, és maszkban állhatunk már a zuhany alá is, de garanciát ígérő recept nincsen.

Az utóbbi napokban azon töprengek, vajon akkor is képes lennék ilyen elveket vallani, ha mondjuk egy vérprofi csapat vezetőedzője lennék? Akinek megítélésénél gyakorlatilag semmi más nem számít, csak az eredmény. Akit folyamatosan presszionál a vezetőség, a szponzorok vagy akár a fanatikus szurkolók. Abban az esetben sem veszíteném el a dogmatika szintjén természetesen most is mindenhol hangoztatott, egészség mindenek felett fókuszt? Könnyebb lelkiismerettel küldeném edzeni, játszani az én felelősségemre bízott (sport)embereket, akiknek szüleik, párjuk, gyermekük, testvéreik, rokonaik és barátaik vannak? A tét nagyságával, a kosárlabda fontosságával vagy a koronavírus lefitymálásával érvelnék a rám kérdőn sandító tükörképemnek?

És öt év múlva - szinte alig észrevehető fejcsóválással - kapcsolnék át a Való Világ 37-re az esti Sport Extráról, amelyben a dekoratív hírolvasó kislány kellően szomorú arccal közölte egykori játékosom hirtelen szívmegállás miatt bekövetkezett halálát, amelyben a 2020-as felbukkanása óta számos új következményt és kockázati tényezőt produkáló COVID-19 járvány pozitív eredménye utáni OSEI állásfoglalás nem megfelelő értelmezésének is jelentős szerepe lehetett…

…különben is, azt hajtogatták, a sportolók kihordják lábon, meg ez egy sima influenza némi hisztéria-marketinggel… nélküle nem tudtunk volna rendesen edzeni, ráadásul max hőemelkedése volt… és haza kellett hozni a támogatók körében annyira népszerű III. Búvárharang Kupa vándorserlegét… és szezon végén megcsípni a 6.helyezést… és én szerintem jeleztem aggályaimat a csapatorvosnak, aki így visszagondolva rohadt flegma csávó volt… nekem ehhez semmi közöm, nem az én felelősségem… csak egy edző vagyok, mit tehettem volna…?

Hallod?! Fejezd be! Ne piszkálj! Húzz el a fejemből! Honnan tudhattam volna, hogy ilyen megtörténhet?

 

Szép napot és lelki békét Mindenkinek!

Csak a Honvéd!

 

A magyar kosárlabdáról szóló cikkeink elkészülését a PEAK Sport Magyarország támogatta.

Fotó, Slide - BHSE facebook